A pszichológia egyik legtöbbet vizsgált, a szakembereket és laikusokat egyaránt leginkább foglalkoztató jelensége a trauma. Mégis nehezen találunk egy egyetemes, mindent lefedő meghatározást, abban viszont egyetértés van, hogy a feldolgozatlan traumatikus sérülések hosszú távon súlyos következménnyel járnak mind személyiségfejlődésünk, mind pedig egészségünk szempontjából. Cikkünkben a trauma lélektanát és lehetséges gyógymódjait járjuk körbe – Moretti Magdolna Legbelül… traumák és gyógyulás egy életíven át című könyve segítségével.
Moretti Magdolna pszichiáter főorvos, pszichoterapeuta, kiképző családpszichoterapeuta, EMDR practitioner, kognitív viselkedésterapeuta. Munkásságát főként a család- és párterápia, traumaterápia, szorongásos és hangulatzavarok tanulmányozása és kezelése hatja át. Nevéhez fűződik még többek között a Ki szépen kimondja a rettenetet – PSYrodalmi szöveggyűjtemény című különleges mű, mely szépirodalmi alkotásokon, költők és írók életútjain keresztül vezeti az olvasót a lelki folyamatok és a pszichés zavarok megértése felé. Irodalmi és filmművészeti alkotásokon keresztül bomlik ki előttünk a trauma lélektana is ebben a könyvben, olykor szívbemarkolóan szemléltetve a fájdalmas tüneteket.
A trauma lélektana
„Beszél a könnyű bánat, elnémul a nagy."
Seneca: Phaedra
Trauma valamilyen külső esemény hatására alakul ki, ami lehet egyszeri, sokkoló, váratlan történés, de lehet hosszan tartó, a mindennapokba beleszövődő események sorozata is. A traumát érintő kutatások felfedezték, hogy azonos traumatikus események nem ugyanúgy érintenek minden személyt, így elmondhatjuk, hogy a trauma kialakulásához szükség van annak szubjektív megélésére is. Vagyis annak az érzetére, hogy az esemény meghaladja a mindennapi alkalmazkodó képességünket, nem beilleszthető abba a világképbe, ahogyan korábban gondolkodtunk. Traumatikus események hatására tehetetlennek érezhetjük magunkat, amely révén kiszolgáltatottságot és rettegést élhetünk át.
A pszichés trauma következményei sokfélék: gyakran találkozunk hangulatzavarral, depresszióval, szorongással, akár kényszerbetegség kialakulásával is. De nem ritkák a pszichoszomatikus tünetek sem, beszélhetünk akár bélrendszeri problémákról vagy mozgásszervi megbetegedésről is.
A trauma tünetegyüttesét a poszttraumatikus stresszbetegség (PTSD) diagnózisában foglalják össze. A fenti tünetek mellett a PTSD egyik legfelismerhetőbb jele az ún. betolakodó tünetek megléte. Ezek megjelenhetnek akár hirtelen betörő emlékképek formájában, visszatérő rémálmokban és disszociatív tünetekben.
A traumatikus emlékek elraktározása
„Hogy megmarad! Nem az egészre emlékszel, a múlt mélytavát tétova búvárként bebolyongva: hol ronda rém barlangja tát iszony-torkot, hullámok gyöngéd homálya függönyözi valóban múlttá, elmúlttá;"
Devecseri Gábor: A múlandóság cáfolatlanul (részlet)
A traumatikus emlékek elsősorban a nem tudatos memóriában tárolódnak töredezett módon. Az ikonikus emlékezet őrzi ezeket érzetek, képek, illatok, hangok és ízek formájában. Ezek válnak triggerekké – írja Moretti Magdolna, ami aktiválódás közben a trauma újraélését okozza. Ezeket az információcsomagokat a személy a „normális emlékektől” elszigetelten tárolja, ezért ezek az emlékképek jellemzően „befagynak” az időben. Egy-egy inger hatására történő újraélés következtében hirtelen a múltban találjuk magunkat, annyi évesen, amikor az esemény történt. Az újraélések így folyamatos újratraumatizáláshoz is vezethetnek, hiszen ilyenkor ugyanolyan hatástalannak érezhetjük magunkat a traumával szemben, mint akár gyerekként.
Trauma és a test
Testünk, mint egy megbízható szerver, a fogantatástól kezdve tárolja a minket ért hatásokat – írja Moretti Magdolna. Testi tüneteink gyakran sokkal előbb jelzik, hogy baj van, mint ahogy gondolatainkban megjelenik.
A traumafeldolgozásban tehát a testtel való munkának, vagyis a szomatikus pszichoterápiának nagy jelentősége van. „A traumát átélt emberek sokszor nem éreznek semmit - sem a bánat, sem az öröm, sem a jelen helyzet testérzeteit.”
A stabilitás visszaállításához újra meg kell tanulnunk biztonságosan kapcsolódni a testünkkel. Ennek egyik legegyszerűbb módja a testmozgás, a jóga, a különböző keleti harcművészetek, a tánc vagy akár a hintázás, labdázás is. A testünkkel való törődés szintén segít, legyen az egy kellemes fürdő, frissítő masszázs vagy egy egészséges étkezési rutin kialakítása. Játszhatunk a testhelyzetünk változtatásával is, ezzel elősegítve a perspektívaváltást bizonyos szituációkban.
Az EMDR terápia
„A fájdalom hasadékain túl magába láthat az ember.”
In Massimo Gramellini: Álmodj szépeket
Az EMDR mozaikszó, angolul az ‘Eye Movement Desensitization and Reprocessing’ szavakból áll, magyarul szemmozgásokon alapuló deszenzitizálást és traumafeldolgozást jelent. A traumafeldolgozásban jelenleg élen járó, tudományosan bizonyított terápiás eljárás, amit itthon a Magyar EMDR Egyesület szakemberei képviselnek sikerrel.
„A módszer leszögezi, mindannyian rendelkezünk egy velünk született, adaptív információfeldolgozási rendszerrel (AIP), amely segít feldolgozni a bennünket ért negatív hatásokat, és helyreállítja az egyensúlyt” – írja Moretti Magdolna.
Az EMDR terápia három területen hat: egyrészt segít a múltbeli traumatikus élmények feldolgozásában, kezeli a jelenben fennálló tüneteket, és törekszik a kívánt viselkedésváltozás kialakítására, melynek nagy szerepe van a jövőbe vetített célok és tervek elérésében.
De mi is történik az EMDR terápián?
Mint minden terápiás folyamat, ez is a kliens stabilizálásával, élettörténetének feltérképezésével és jelen tüneteinek megértésével történik.
A feldolgozandó téma kiválasztása és a cél közös megjelölése után kezdődik a terápiás munka.
A traumatikus emlék felidézése bilaturális stimuláció közben történik. A stimuláció lehet kétoldali szemmozgásokat kiváltó inger vagy fülbe adott auditív inger vagy akár érintéses stimuláció. Az ingerlési sorozatot követően a terapeuta kérdezget a kliens belső folyamatairól, testérzeteiről. A stimuláció addig folytatódik, amíg a traumatikus élményre való visszaemlékezés érzelmileg könnyebbé válik. A folyamat része az erős és érvényes állítások installációja is, mely segít újraformálni az élménnyel kapcsolatos nézőpontot.
„Olyan már, mint egy régi, fekete-fehér fénykép”
A terápiás kezelés hatására változik az emlék tartalmi és képi szempontból. Előkerülhetnek újabb részletek, pozitív részletek, amik segítik a megértést és az emlék integrációját. Új megoldások születhetnek, melyek segítik a megküzdő képesség visszaállítását. Az érzelmi válaszok, a testi tünetek is enyhülhetnek.
A trauma a fejlődésről is szól, a folyamat során új képességekre bukkanhatunk, növelhetjük ellenálló képességünket, szeretetteljesebb kapcsolódásokat alakíthatunk ki, és életünk mélyebb dimenzióit fedezhetjük fel.
