Napjainkban egyre nyíltabban beszélünk olyan mentális zavarokról, mint a depresszió, a pánikbetegség vagy a borderline kór. Tüneteikről és lehetséges kezelési módszereikről megannyi cikk és videó kering az interneten. Van azonban egy méltatlanul elhanyagolt téma, amelyről jelentősen kevesebb magyar nyelven elérhető tartalom vagy tájékoztatás születik: a poszttraumás stressz szindróma.
A poszttraumás stressz szindróma, röviden PTSD sokkal többünket érint, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
A PTSD elsőként a háborúból hazatért veteránok mentális betegségeként került a köztudatba. A kép azonban ennél sokkal árnyaltabb. A poszttraumást stresszt valóban valamilyen traumatikus esemény váltja ki, melynek során ennek elszenvedője extrém félelmet, tehetetlenséget él át, és magas fokú stressznek van kitéve. A PTSD tehát egy következmény. Gyakran szexuális vagy családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás, balesetek, természeti katasztrófák (árvizek, földrengések) hirtelen veszteségek következménye.
A kiváltó okok skálája széles, ahogy a tüneteké is.
A nagy tudású amerika pszichológus és trauma kutató Peter A. Levine jött elsőként rá, hogy stresszhelyeztek vagy életveszélyes szituációk esetén a vadállatokhoz hasonlóan a két ösztönös és természetes reakció – küzdés vagy menekülés – mellett előfordul egy harmadik variáció is: a lefagyás. Míg az állatvilágban csak elvétve jelentkezik, az embereknél sokkal gyakrabban, amelynek következtében később kialakul a poszttraumás stressz szindróma. A trauma nem az eseményben vagy az emlékeinkben, hanem közvetlenül a testben, a vegetatív idegrendszerben raktározódik el. Poszttraumás stresszről akkor beszélünk, mikor a traumatikus élmény során a hirtelen felgyülemlő stressz nem tud kioldódni az idegrendszerből.
A PTSD tehát egy befejezetlen fizológiai folyamat.
Tünetei között nemcsak a filmekből ismert flashback-ek szerepelhetnek, de többek között a rémálmok, depresszió, pánikrohamok, pszichoszomatikus betegségek, álmatlanság, gyenge immunrendszer, menstruációs problémák, különböző gyulladások a testben, fóbiák, függőségek, koncentrációs problémák, feledékenység és a disszociáció is.
Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján egyre inkább bizonyossá válik, hogy a PTSD-ből való gyógyulás kulcsa a test bevonásában rejlik. Az egyik leghatékonyabb technika a Levine által kidolgozott Somatic Experiencing ( „testi megtapasztalás”) módszere. Ennek során a traumatikus esemény által keletkezett és az idegrendszerbe rekedt stressz kiengedésével lehetősége nyílik még a legszörnyűbb tragédiákat megélt betegeknek is, hogy sokszor évek, vagy évtizedek után ismét teljes életet éljenek.
Azt gondolnánk, hogy nem érint sokunkat ez a probléma. Nézzük meg, vajon igazunk van-e!
A PTSD számokban:
- Az Egyesült Államok lakosságának 8 százaléka szenved poszttraumás stressz szindrómában.
- Európában minden második szexuális vagy fizikai erőszakot elszenvedő áldozatnál kialakul poszttraumás stressz szindróma.
- A PTSD és az alkohol közötti kapcsolat releváns: a poszttraumás stressz szindrómával élők több mint fele küzd alkoholproblémákkal.
- A gyermekek nagyjából 43 százaléka él át valamilyen traumatikus eseményt fiatalkorúként.
- A szexuális vagy fizikai bántalmazást átélt gyermekek 80 százaléka szenved poszttraumás stressz szindrómától.