A férfiak szexuális életének egyik legijesztőbb mumusa, amikor nem jön a merevedés vagy „idő előtt” távozik a szexuális együttlét során. Szinte nincs olyan férfi, aki ne szembesült volna ilyen helyzettel legalább egyszer az életében. Mi történik azonban akkor, amikor férfiasságunk tartósan visszavonulót fúj? Hogyan kezelhető a merevedési zavar? Cikkünkben erről ír Illés Eszter szexuálpszichológus.
Ki egy alkoholmámoros éjszaka után, ki a partnerrel való első szexuális együttlétnél, ki pedig egy megterhelő, stresszes napot követően észlelhette már, hogy erekciója (merevedése) cserben hagyta. Ezek az alkalmi funkcionális nehézségek szexuális életünk természetes velejárói lehetnek egy-egy biológiai és/vagy pszichés állapot miatt. Pánikra semmi ok! Ettől még egy férfinak sem kell szembe néznie a merevedés nélküli jövővel. Kellő önbizalommal, erotikus kreativitással és a partner elfogadó reakciójával könnyen áthidalhatók ezek a pillanatok. Mi történik azonban, ha ezek az élmények visszatérő funkcionális problémákba fordulnak át?
Diagnosztikus szempontból a merevedési zavar a kielégítő szexuális aktivitáshoz szükséges merevedés elérésére és/vagy fenntartására való, tartósan fennálló képtelenség. A legalább 3-6 hónapon keresztül fennálló problémákat soroljuk tehát ide, nem az átmeneti vagy alkalmi eseteket. A merevedési zavarok a férfi szexualitás leggyakoribb zavarai a korai magömlés mellett, az átlag populáció 10%-át érinti állandó merevedési zavar, míg további 18% tapasztal átmeneti zavarokat. A diszfunkció jellemzően eltérő oki hátterekkel jelentkezik a fiatalabb és a közép-, időskorú férfiak esetében.
Szervi vagy pszichológiai okokat keressünk?
Mindkét oki háttérrel találkozhatunk a hétköznapok során. Az erektilis diszfunkcióban szenvedő betegek többsége idősödő és számos rizikófaktorral, esetleg társbetegséggel rendelkező férfi. A szervi eredetű merevedési zavar legfontosabb rizikófaktorai az életkor és az idős korban gyakoribbá váló idült betegségek (szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség), továbbá a gyógyszerszedés (pl.: magas vérnyomás), a hormonális problémák, a kismedencei műtétek, az életviteli vagy káros szenvedélyek (pl.: stressz, dohányzás). A merevedési zavarok további előfordulásában azonban kifejezetten pszichés háttértényezőkkel kell szembenéznünk akár egyéni, akár párkapcsolati szinten. A következőkben ezeket a faktorokat tárgyaljuk.
A merevedési zavarok egyik jellemző táptalaja a kognitív (gondolkodáshoz kötődő) működések birodalmában található. Az erektilis diszfunkcióval küzdő férfiaknál gyakran megfigyelhetőek azok a szexuális tévhitek, melyek előírják, hogy milyen is az elvárható szexualitás a férfi részéről. Ezek szerint egy igazi férfi mindig akarja a szexet, és készen is áll rá.
Bármikor és bárhol képes gyors és hatékony merevedést produkálni.
Ezek a mítoszok rendkívül sérülékennyé teszik a férfiakat, s a legapróbb „szexuális kudarc” esetén is katasztrofizáló gondolatok spirálját indíthatják be akár saját férfiasságuk, kompetenciájuk megkérdőjelezésével, akár a partner elvesztésétől való félelemmel.
A szex közben felbukkanó negatív automatikus gondolatok és a figyelem elvonódása sem elhanyagolható tényezők. A szexuális ingerre fókuszált figyelem által ugyanis növekszik a szexuális izgalom, míg bármilyen külső vagy az egyénből eredő nem szexuális inger általi figyelmi elterelődés csökkenti azt. A teljesítménnyel kapcsolatos szorongásos és az erektilis kudarc előrejelzését célzó gondolatok mind-mind gátolhatják a merevedés kialakulását és fenntartását. A teljesítményszorongás indukálta idegrendszeri szimpatikus állapot nemcsak pszichés szempontból tesz feszültté, de a pénisz merevedési mechanizmusát is gátolja a fokozott izomösszehúzódás következtében. A hímvessző merevedése ugyanis az idegrendszer paraszimpatikus hatásainak következtében jön létre, amikor is a péniszben lévő simaizmok elernyednek, ezáltal a kitágult erekbe vér áramolhat. Nem árulunk el tehát nagy titkot azzal, hogy
a merevedés legnagyobb ellensége a feszültség.
Amikor a kapcsolat a hunyó...
Noha számos individuális faktor érhető tetten az erekció meghiúsulását illetően, a szex mégis csak „társas játék”, így a kapcsolati tényezők sem elhanyagolhatóak a merevedési zavar kialakulását és fenntartását illetően. A párkapcsolat minőségének, intimitásának hanyatlása (pl.: érzelmi elhidegülés, veszekedések), kommunikációs problémák (pl.: igények kifejezésének gátoltsága) vagy egyéb tudattalan konfliktusok (pl.: teherbe ejtéstől való félelem, megcsalás okozta bűntudat) mind-mind manifesztálódhatnak szexuális diszfunkcióban. A merevedési zavar
kiváló tudattalan mentsvár a kapcsolati problémákkal való szembenézés ellen.
A partner továbbá gyakran saját vonzerejének elvesztését tulajdonítja az erektilis zavar okának. Csalódottságával, esetleg dühös, egocentrikus reakcióival pedig még nagyobb terhet tehet a férfira. Nem utolsó sorban szexuális diszfunkcióink oda-vissza képesek hatni a kapcsolat rendszerében. A merevedési zavar kialakulhat a partner által tapasztalt fájdalmas együttlétek mentén, de egy női vágy- vagy orgazmuszavar is követheti az erektilis problémákat.
Mi tévők legyünk?
A merevedési nehézségekhez tapadt tabu, a szégyen és a bűntudat érzései, a partner támogatásának hiánya miatt a férfiak sokszor egyáltalán nem, vagy csak a súlyosabb állapotot megvárva fordulnak szakemberhez segítségért. Mivel akár látens szív- és érrendszeri betegségek indikátora is lehet (kifejezetten közép- és időskorban), fontos orvosi kivizsgálásra menni. A szervi eredetű zavaroknál orvossal történő konzultáció mentén az esetek jelentős részében sikeresek a gyógyszeres kezelések, bizonyos helyzetekben öninjekciós és műtéti megoldások is elérhetők. Továbbá kulcsfontosságú az életmódváltás, a mozgás, a munkahelyi és magánéleti stressz csökkentése, a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás csökkentése is. A pszichológiai támogatás ekkor sem elhanyagolható, hiszen párhuzamos alkalmazása segíthet megküzdeni a megingott férfiúi identitásból, csökkent önbizalomból, testképből fakadó fokozott szorongásos érzésekkel, továbbá a párkapcsolati alkalmazkodáshoz is kapaszkodókat nyújthat.
A pszichológiai eredetű merevedési zavarok esetében igyekszünk megérteni a probléma keletkezésének körülményeit, korábbi szexuális tapasztalatok alakulását, a zavart fenntartó egyéni és/vagy kapcsolati tényezőket. A zavar sokszor orvosolható a gátló szexuális mítoszok tudatosításával, megkérdőjelezésével, a figyelmi folyamatok kontrollálásával, kommunikációs készségek fejlesztésével és relaxációs technikák elsajátításával a fent említett pszichológiai támogatás sajátosságain túl. A párkapcsolati konfliktusok által indukált szexuális zavar esetében azonban először mindig a kapcsolati problémákat kell orvosolni, mielőtt a szexuális élettel kezdünk el foglalkozni.
A jól működő, intimitásban gazdag, motivált párkapcsolat jó indikátora a javulásnak a szexuális diszfunkciók kezelése során. A partner bevonódása, támogatása a terápia során jelentős érzelmi erőforrást biztosíthat a férfi számára, mely által kevésbé érezheti magát egyedül a problémájával. Ám merevedési zavar ide vagy oda, ne felejtsük el: a szex több, mint funkció. A pillanat megélése, az ellazulás, az egymásra hangolódás, a „hagyom, hogy történjen” érzése, a örömszerzés változatos módjai még azt is megengedik olykor, hogy az erekció csak úgy jöjjön és menjen anélkül, hogy szexuális kielégülésünk hiányt szenvedne.
Ha elakadással küzdesz a szexualitás valamilyen területén foglalj időpontot Vásárhelyi Dorottya szexuálpszichológiai szakpszichológushoz, Terápiás & Tanácsadó Központunk szakemberéhez.
