A kisgyermekekre már a születésük pillanatától jellemző a végtelen kíváncsiság és tudásszomj. Egyszer pedig minden szülő életébe beköszönt az a pillanat, amikor csemetéje a szexualitás és a babavárás részletei iránt is elkezd érdeklődni. Mit mondjunk szülőként, ha gyermekünket elkezdi furdalni a kíváncsiság, hogy mégis hogy születnek a kisbabák? Érdemes-e a „babahordó gólyáról” vagy a „méhecskékről és virágokról” mesélnünk neki, míg „elég idős nem lesz"? Várjuk-e meg, míg kisgyermekünk magától kérdezősködik a témáról, vagy pedig van egy javasolt életkor, amikor érdemes a fogantatásról és a szülésről beszélgetni vele? Mit mondjunk egy szülőként ha megkérdezi, hogy egyáltalán hogyan került a baba anya pocakjába? A Szakértő válaszol cikksorozatunk legújabb két részében többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
Könyves Krisztina – pszichológus, Yelon chatügyelet-vezető:
Az egészséges szexualitásra nevelés gyakorlatilag újszülöttkorban indul. Ez egy természetes folyamat, ami ott kezdődik, hogy a kisgyerekkel elkezdünk beszélgetni a testrészeiről, nevet adunk nekik, beleértve a nemi szerveket is. A gyerekeket természetükből fakadóan érdeklik a fiúk és a lányok teste közötti különbségek, ahogyan az is, hogy hogyan kerül a kisbaba az édesanyjuk hasába. Ezekre a kérdésekre mindig a gyerek életkorának megfelelően, és a kérdések mentén próbáljunk meg válaszolni.
Nem érdemes kitalált történeteket mesélni. A gyermekünkkel kötött partneri viszony jegyében inkább tegyünk fel kérdéseket a számára, figyelve a gyerek reakcióira és válaszaira. Nincs optimális életkor, hiszen minden gyereket más hatások érnek, például egy kistestvér születése vagy egy nagyobb testvér a családban rengeteg plusz információt hoz a gyerek életébe, ami természetesen kérdéseket eredményez. Nem létezik instant válasz sem arra, hogyan érdemes ezekről a kérdésekről beszélgetni. Nagyon fontos azonban, hogy ha váratlanul is érik a szülőt ezek a kérdések,
mindig éreztessék a gyermekkel, hogy komolyan veszik a kérdését,
szeretnének neki válaszolni, még ha hirtelen nincs is ott a kész válasz a zsebükben. Ilyenkor nyugodtan kérhetünk egy kis időt, elmondhatjuk, hogy ezt át kell gondolnunk, vagy hogy meglepett minket a kérdése. A kérdésekre tisztázó kérdésekkel válaszoljunk, hogy ő mit gondol erről, mi miatt érdeklődik a téma iránt. Fontos, hogy mindig csak pont annyi információt kell adnunk, amennyire a gyereknek éppen szüksége van. Ez azt is jelentheti, hogy bizonyos részek kimaradnak, de a túl sok információ éppen olyan káros a gyerek számára, mint ha nem válaszolunk a feltett kérdéseire.
Török Judit – pedagógus, oktatási tanácsadó, coach, mediátor:
Soha nem hittem a gólya-mesében, bizonyára, mert a családtól sem kaptam mintát a „gólya hozza” történetre. Azt vallom, hogy az igazat, csakis az igazat érdemes mondani a gyereknek. Persze életkorának megfelelően. Ha ködösítünk vagy másként nevezzük el a dolgokat (például a nemi szerveket) előbb-utóbb rá fog jönni, és nagyon becsapottnak érezheti majd magát. Ráadásul a jó infókkal rendelkező társak között cikis helyzetbe is kerülhet.
A gyerekek szerencsére sokat kérdeznek, és beszédkészségtől függően akad közöttük olyan is, aki már két és fél évesen érdeklődik a téma iránt. Előfordulhat, hogy némelyik kérdésüket olykor kínosnak élhetjük majd meg. Elsőként abban nyugtatnám meg a szülőket, hogy a gyerekeknek ebben semmi különös nincs,
pont annyira érdekli őket a születés téma, mint az összes többi dolog a környezetükben.
A kínt mi tesszük hozzá, és ezzel sajnos átadhatjuk azt az érzést, hogy erről kellemetlen, szégyenletes beszélni. Nem érdemes felesleges többletinformációkkal megterhelni a gyerekeket. Csak arra válaszoljunk, amire rákérdezett. Sőt, vissza is kérdezhetünk, hogy ő mit gondol a kérdésére válaszként. Tartsuk szem előtt, hogy az életkorának megfelelő szavakkal magyarázzunk. A kisebbeknek (4-5 éves korig) inkább képes könyvek alapján, és nagyon egyszerűen fogalmazva, kerülve a tudományosságot.
Nem rég hallottam valakitől, hogy így mesélte el a testvér születését: „...anya és apa szorosan megölelték egymást, és akkor apából, anyába költöztél. Aztán anya pocakjában növekedtél, és végül megszülettél.” A kistestvérek érkezése körül ez a téma sokkal intenzívebben foglalkoztatja a kisebbeket. 5-6 éves korban a gyerekek nyitottabbá válnak a tudományos témák iránt. Az ismeretterjesztő képes enciklopédiák mellett az interneten több videó is megtalálható, ami segíthet a kérdésre válaszolni. Először keressünk rá, és ha biztonságosnak és vállalhatónak érezzük, nézzük meg velük együtt, hogy a további kérdéseiket közben is feltehessék. És ne feledjük, a kiskamaszkorral, serdüléssel a nemiségről, a szexualitásról érdemes beszélgetni a gyerekkel. Ha addig őszintén és érdeklődve hallgattuk őt és válaszoltunk a kérdéseire, akkor azzal azt a mintát adtuk neki, hogy ezek nem szégyenletes témák, lehet és kell is róluk beszélni.
Mi van akkor, ha gyermeked a tömegben, például egy tömött buszon teszi fel a kérdést: „Azt értem, hogyan került oda, de hogyan jön ki?”. Szülőként velem ez utóbbi fordult elő. Éreztem az utazók rám szegezett tekintetét, az odaforduló füleket. „Van egy könyvem a kisbaba születéséről, gyerekként nagyon szerettem nézegetni. Mindjárt hazaérünk, szeretnéd, hogy megmutassam Neked?” Igyekeztem kifordulni az „ott és akkor” helyzetből. Megkötöttük az egyezséget a két és fél évessel, akinek a testvére a pocakomban utazott velünk. A könyv pedig Marie-Claude Monchaux A sehány éves kislány című műve volt. Szívből ajánlom ezt a klasszikust, meghatóan szép illusztrációival.
•••
Gyermeket vártok vagy már van egy csöppség a családban? Szülővé válás lépésről lépésre tematikus workshopunkon pszichológusok, például jelen cikk szerzője, Károly Fruzsina vezetésével segítünk eligazodni e csodálatos életszakasz nehezebb kérdéseiben!
