Egymás kibeszélése, áskálódás, pletykák. Ezekről a szavakról talán először egy középiskolás lányokról szóló amerikai film juthat eszünkbe, esetleg saját kamasz éveink. Akik azonban már belekerültek a munka világának mókuskerekébe, szinte biztos, hogy fel tudnak idézni onnan is ezekkel kapcsolatos helyzeteket. Életünk meghatározó részét töltjük munkában, körülvéve nap mint nap ugyanazokkal az emberekkel. Ilyen helyzetben a pletykák és a konfliktusok elkerülhetetlenek. Sokszor egy-egy megjegyzés ártatlannak tűnhet, de megfelelő eszközök, stratégiák, tudatosság nélkül a légkör könnyen válhat mérgezővé, munkahelyünk pedig a hétköznapokat megkeserítő stresszforrás helyszíne lehet. Böszörményi Luca pszichológus cikkében az ilyen helyzetek felismerésében és kezelésében kíván segítséget nyújtani.
Evolúciós szempontból magatartásunk a környezethez való alkalmazkodás eszköze és a túlélést szolgálja, lelki jellegzetességeink is az evolúció során alakultak ki. Így tehát azok a viselkedésformák maradnak fent, melyeknek valamilyen haszna van, adaptív megoldást jelentenek bizonyos problémákra. Humánetológusok „kurkászó beszélgetésnek” nevezik azt a kommunikációt, aminek célja nem egy konkrét információ átadása vagy megszerzése, hanem ami az érzelmi kapcsolatok megerősítését szolgálja. Kialakulása az együtt élő csoportok méretének növekedésére vezethető vissza. A kurkászó viselkedés már nem volt elég hatékony, kifizetődő. A kurkászó beszélgetéssel egyszerre több kapcsolatot ápolhatunk, közben akár más tevékenységet is folytathatunk, így időt spórolunk vele. Az ilyen beszélgetés fő feladata a kapcsolatok karbantartása, a védelem és az összetartozás biztosítása. Szintén evolúciósan magyarázható, hogy miért a hozzánk közeli személyek számunkra a legérdekesebbek. A róluk szerzett információkkal tudunk minél jobb pozícióra szert tenni a csoportban. Ha jól ismerjük a környezetünkben lévők pillanatnyi állapotát, akkor nagyobb eséllyel tudjuk saját érdekeinket érvényesíteni.
A szervezeti pletyka
A pletyka képes egy csoporton belüli hierarchia kialakítására. Gyakran megfigyelhető, hogy a dolgozók jobban bíznak az informális úton szerzett információban, mint a formálisban. Ilyen módon nagy előnyhöz juthat, aki szélesebb hálózattal rendelkezik, nagyobb tudás birtokába kerül.
Az egyik legfőbb értéke a pletykának, hogy gyorsabban jut el a személyhez, mint a formális információ.
Néha azonban a feszültség levezetése a célja, ilyenkor gyógypletykáról is beszélhetünk.
Mobbing
Arról már sok szó esett, hogy a pletykának milyen hasznos szerepe lehet életünkben, a szervezet működésében. Fontos azonban, hogy különbséget tudjunk tenni, meg tudjuk húzni a határt a mindennapi élet természetes velejárójaként megjelenő informális információcsere és a másik kárára huzamos ideig elkövetett, tartós pszichológiai terror, a mobbing között. A mobbingnak számos formája van. Megnyilvánulhat a kommunikációs lehetőségek csökkentésében, a szociális kapcsolatok lehetetlenné tételében, a szakmai munka akadályozásában, a testi épség veszélyeztetésében vagy akár a jó hírnév, megbecsülés aláaknázásában is. Utóbbira lehet jelentős hatással a munkahelyi pletyka. A tartós feszültség szorongást okoz, romlik a személy pszichés terhelhetősége, ami újabb stresszhelyzetet eredményez. Hosszú távon a stressznek számos negatív hatása lehet.
Ronthatja egészségi állapotunkat, depressziót, szorongást okozhat, megcsappanhat elégedettségünk és gyengülhet teljesítményünk, akár viselkedésünket is megváltoztathatja.
Hajlamosabbak lehetünk egészségkárosító magatartása, agresszív cselekedetekre. Így látható, hogy a munkahelyi stressz hatással lehet magánéletünk összes fontos területére.
Hogyan küzdjünk meg a stresszel?
A munkahelyi pletykák okozta stressz ellen több módon is védekezhetünk. Alkalmazhatunk problémaközpontú megküzdést, amikor magára a helyzetre koncentrálunk, azt igyekszünk megváltoztatni. Ebben az esetben dolgozhatunk akár saját személyiségünkön is. Fontos, hogy ne hibáztassuk önmagunkat, építsük fel a megfelelő önbizalmat! Fejlesszük kommunikációnkat! Szükségünk lehet a magabiztos, határozott fellépésre, hatékony önérvényesítő, asszertív eszközökre (az asszertív kommunikációról itt tudhat meg többet). Alkalmazhatunk tudatosan konfliktuskezelési technikákat, nyílttá tehetjük a konfliktust, akár a felsőbb szintek bevonásával. Ha többen fordulnak ellenünk, próbálhatunk egyesével beszélni velük, kereshetünk szövetségeseket, támogató közösséget.
Választhatjuk az érzelemközpontú megküzdést is, ha a helyzet megváltoztathatatlannak tűnik, akkor annak értelmezését alakíthatjuk, a kiváltott érzelmi reakciókat csökkenthetjük. Ilyen esetben sokat segít, ha képesek vagyunk humorral állni a nehézségekhez. A legfontosabb azonban, hogy szánjunk időt magunkra, adjunk lehetőséget a feltöltődésre: mozogjunk, sportoljunk, hallgassunk zenét!
Felhasznált irodalom: Barkow, J., H. (1992). Beneath new culture is old psychology: Gossip and social stratification. In Barkow, J., H., Cosmides, L., Tooby, J. (szerk.) The adapted mind: Evolutionary psychology and the generation of culture. 627-637. Dunbar, R. (1996). Grooming, Gossip, and the Evolution of Language. Faber and Faber, London. Egyed, D. S. (2016). A pedagógusok körében megjelenő stressz, pszichoterror és kiégés jelensége; prevenciós és kezelési lehetőségek a köznevelési intézményben. Opus et Educatio, 3(5). Szvetleszky Zs.. (2011). A pletyka pszichológiája.
