Átvehetik-e az emberi kapcsolatok szerepét a robotok?

Négymillió forint – ennyibe kerül egy mesterséges intelligenciával rendelkező robot. Vajon kik azok, akik megrendelik és miért? Hogyan hatnak a társas kapcsolatokra a technológiai fejlesztések? Kacsur Adrienn, a 2023-as Brain Baron is fellépő szexuálpszichológiai szakpszichológus gondolatai a témában.

A mesterséges intelligenciát egyre több területen használják. Megírja a beadandót, képet készít különböző stílusokban, sőt, akár zenét is szerkeszt. De mi a helyzet a társas kapcsolatok pótlásával? Vajon hogyan hat ránk hosszú távon, ha valaki inkább egy AI-jal beszélget – vagy épp vele alszik –, mintsem valódi emberekkel?

A legújabb technológiai fejlesztések

Byrony Cole ausztrál sextech fejlesztő három éve járt a Brain Bar konferenciáján, ahol bemutatta az akkor legfrissebb, kifejezetten a szexuális élet felpezsdítésére és kiterjesztésére létrehozott fejlesztéseket.

Gondoltuk volna, hogy:

• egy kedves kis szerkezet képes mobiltelefon segítségével „valódi” puszit küldeni a távol élő szerettünknek? Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy egy műanyag, puha felületre valaki ad egy puszit, amely benyomódik, így bemérődik a száj, amely a vonal másik végén 3D-ben megjelenik a fogadó félnél. Ennek a haladó verziója, amikor szexuális játékszereket lehet irányítani több ezer kilométer távolságból.
  
  
• VR-szemüvegekkel is lehet társas helyzeteket gyakorolni? Persze olyat, amely kizárólag a virtuális valóságban jön létre.
  
  
• létezik egy Gatebox nevű szerkezet, egy hologramos alak, amely ha engedélyt adunk neki, irányítani tudja az egész lakásunk elektromos szerkezetét? Bizony, beállítja a hőmérsékletet, felhúzza nekünk reggel a rendőnyt, sőt még kedvesen üdvözöl is ébresztésként.

Ezek mellett a legújabb fejlesztés a beszélni, pislogni, mozogni tudó Harmony névre hallgató baba. Az első beszélő babák ugyan már a 2010-es években megjelentek, ezek azonban még csak prototípusok voltak, az áttörés az elmúlt éveknek köszönhető. De mit is értünk áttörés alatt? Egyszerű. Azt, ha a robot minél inkább egy emberre hasonlít.

Miért szeretne az ember emberre hasonlító robotot?

A legegyszerűbb válasz talán az alkalmazkodás. Igaz, hogy már tizenkét személyiségtípust is beállíthatunk az említett rendszereknek, azaz „babánk” lehet kedves, szende, szexi, vicces, intelligens stb., de végső soron általában egyet fog érteni a „gazdájával”.

Hiszen ezeket a szerkezeteket a felhasználók kielégítésére hozták létre. Nem fog veszekedni, kiabálni – igaz, a takarításban vagy főzésben sem segít.

Esther Perel belga párkapcsolatterapeuta szerint – aki a 2023-as Brain Bart neves előadójaként zárta az eseményt – az emberi kapcsolatok lényegét viszont pont az izgalom és a kiszámíthatatlanság adja. Míg az ember alapvetően kíváncsi, keresi az újdonságokat, a mai technológiai fejlesztések épp, hogy bekorlátozzák ezirányú a törekvéseinket. Az appok megmondják, merre menjünk az úton, milyen pár illik hozzánk – ezzel pedig elveszik tőlünk a valódi döntés jogát. Perel felhívta a figyelmet hús-vér emberi kapcsolataink ápolására is.

Fontos leszögeznünk azonban, hogy miközben alapvetően minden ember vágyik a kapcsolódás élményére, van, akinek ez nehezített terep. A szociálisan szorongó embereknek például megnyugvást jelenthet egy nem élő személlyel való társalgás: nem kell megfelelnie, aggódnia, hogy esetleg kinevetik vagy a másik megszégyeníti őt. 

Kacsur Adrienn az idei Brain Bar-on.

Talán éppen ezért, egyre több mesterséges intelligencia alapú applikáció érhető el már hazánkban is, ám ezek, a társas kapcsolatokat pótló eszközök bizonyítottan Keleten, főleg Japánban és Kínában a legelterjedtebbek. A kütyüket alapvetően az elöregedő társadalom számára hozták létre annak érdekében, hogy az elmagányosodott idős embereknek is legyen „társasága”. Meglepő adat azonban, hogy a fiatalok körében is nagyon népszerű lett az ilyen alkalmazások használata. A Japán kultúrában ugyanis egyre inkább elfordulnak a fiatalok a valódi párkapcsolatoktól. Egy felmérés szerint a 30 év körüli férfiak közül minden harmadikra igaz volt az állítás, miszerint még egyszer sem randizott nővel. Egy másik, 2011-es felmérés szerint a 18–34 éves hajadon férfiak 61 százaléka és a nők 49 százaléka nem élt semmilyen szerelmi kapcsolatban, ami csaknem 10 százalékos növekedést jelent az öt évvel korábbi adatokhoz képest. A japán média még nevet is adott ennek a jelenségnek: sekkusu shinai shokogun, amit cölibátus szindrómának fordíthatunk.

Kik rendelnek „babákat"?

Alapvetően elmondható, hogy a magyar pénztárcák számára elég drágák az ilyen jellegű termékek, valamint a szállítási feltételek miatt igen nehezen beszerezhetőek. Abban a kérdésben pedig, hogy kik és mennyire nyitottak ezek használatára a kutatások még gyermekcipőben járnak. Egy 2021-es amerikai felmérésben két kérdést tettek fel a résztvevőknek. A kérdőívet 200 nő és 171 férfi töltötte ki. Az első kérdésre 371 válaszadó közül 7,5 százalék mondta azt, hogy „nagyon igen – igen – eléggé igen”, kipróbálná a szexet egy robottal, 67 százalék viszont „nem – egyáltalán nem” próbálná ki. A maradék százalék feltehetően „nem tudom” választ adott. A második kérdés pedig az volt, hogy mennyire várja az illető, hogy könnyen beszerezhető legyen egy ilyen robot? 18 százalék „nagyon igen – igen – eléggé igen”, 42 százalék „nem – egyáltalán nem” választ adott.

A kutatások alapján egyértelműen elmondható, hogy a férfiak többször és több babát rendelnek magunknak, mint a nők. Míg előbbiek kifejezetten szexhasználat miatt rendelik, addig a nők nyitottabbak a nem kifejezetten szexhelyzetekre fejlesztett robotokkal szemben. Ilyen kontaktus lehet például az összebújás, a beszélgetés.

A babák rendelésére legnyitottabb réteg a szexuálisan egyébként is aktívakból, a sci-fi kedvelőkből, a szociálisan szorongókból, a depresszívebb emberekből, a figyelemzavarosakból és az autizmus spektrumon lévőkből áll – derült ki a felmérésből.

Bár itt meg kell jegyeznünk, hogy a kutatás önbevallásos volt, tehát a résztvevőknek nem biztos, hogy szakmai diagnózisa volt a fentebb sorolt mentális zavarokról.

Kire lehet jó és kire lehet negatív hatással az AI?

Mint ahogy általában, ebben az esetben is érdemes az érem mindkét oldalát megvizsgálni. Bizonyos esetben hasznos, ha valaki babákat használ vagy AI-jal beszélget, máskor viszont súlyos következményei lehetnek. Ilyen például, ha valaki teljesen eltávolodik a valóságtól és csak a virtuális térben él – ezáltal teljesen megszüntetve a valódi, emberi kapcsolatait.

Nézzük most meg röviden a leggyakoribb helyzeteket és azok lehetséges kimeneteleit:

A szociálisan szorongó személyeknek jót tehet, ha gyakorolnak AI-jal szociális helyzeteket. Ha ezáltal oldottabbak, nyitottabbak lesznek valódi szociális helyzetekben, akkor azt mondhatjuk, hogy hasznos volt a technológia. Viszont, ha csak jobban izolálódik valaki emiatt, akkor károsnak mondható az emberi kapcsolódásra.

Depresszív személyeknél, ha növeli az endorfinokat, például egy baba ölelése által, és így nyitottabb lesz a személy arra is akár, hogy kimozduljon és valódi kapcsolatokat alakítson ki, akkor szintén hasznosnak bizonyult az eszközhasználat. Viszont, ha csak jobban elszigetelődik a személy, netán negatív gondolatok alakulnak ki benne – mint péládul „nekem csak egy baba jutott” –, akkor nagyon is veszélyes az ilyen szerkezetek használata!

A valódi emberi kapcsolatokat nem pótolhatják gépek.

AI és a jog

Nehéz kérdéseket feszeget a következő csoport és nem is igazán született még konszenzus a témában. A szexuális bűnelkövetők kapcsán, egyes nézetek szerint ugyanis jó, ha az illető nem valós személyeken éli ki a vágyait, más nézetek szerint viszont ronthat az egyén állapotán, esetleg agresszívabbá is válhat emiatt. Prof Tania Leiman és Madi McCarthy ausztrál jogászok 2022-ben publikált írása például a robotokkal való szexuális helyzetek jogi nehézségeire hívja fel a figyelmet. A szerzők olyan etikai és morális kérdéseket boncolgatnak, mint például:

• mi van akkor, ha valaki egy ismerősére vagy épp egy sztárra hasonlító robotot rendel?
  
  
• mekkora veszélynek vannak kitével a felhasználók, ha a robotok használata által ők maguk is könnyebben tárgyiasítva lesznek?

Kate Devlin angol AI- és robotszakértő szerint a szexuális áldozatokatnak, valamint a fogyatékkal élőknek hatalmas segítség lehet, ha biztonságos módon inkább babákkal élik meg az intimitást. Ez a módszer segíthet a rehabilitációban azoknak is, akik traumatikus élményeket szereztek intim helyzetekben. Véleményem szerint minden esetben elengedhetetlen a szoros mentális támogatás az ilyen jellegű rehabilitációk során.

Összességében tehát szinte minden szakember egyetért abban, hogy a robotoknak és az AI-nak csak átmeneti segítségnyújtásnak szabad lennie a valódi kapcsolatok megélésének és kialakításának folyamatában. Ingoványos és kevéssé kutatott terület viszont még a jövőbeli, társadalomra gyakorolt hatás felmérése, hiszen a technológia egyre nagyobb utat tör magának. Bár végső soron az, hogy mit kezdünk a lehetőséggel, tőlünk függ, hiszen mi döntjük el, mekkora teret engedünk ennek az életünkben.

Filmek, sorozatok

Számos alkotásban feltűnnek a nem élő emberhez való kötődés kérdései. A Plasztikszerelem című alkotásban Ryan Gosling egy próbababával él együtt, mivel a valódi emberi kapcsolatoktól retteg. Az újabb alkotásokban pedig már „érző” robotok is megjelennek. A teljesség igénye nélkül az Ex Machina, a Szárnyas fejvadász és Westworld is feldolgozta a témát. Ám fontos megjegyezni, hogy ezekben a filmekben is emberek játsszák a robotokat, mivel ha gépek szerepelnének a vásznon, az az emberi szem számára zavaró lenne. A szakértők külön kifejezést is használnak arra a jelenségre, vajon miért érezzük bizarrnak a robotok emberrel való hasonlóságát. Az angol kifejezés: „uncanny valley”, amelyet rejtélyes, vagy hátborzongató völgynek fordíthatunk.

 ***

Amennyiben nehézségeken mész keresztül, magányos vagy, vagy nehezen ismerkedsz, ajánljuk neked csoportos foglalkozásainkat, ahol biztonságos környezetben tudsz megismerkedni emberekkel.