Milyen hatással van a túlterheltség a döntéseinkre? Mit tehetünk, ha úgy érezzük, ki sem látunk a napi feladataink közül? Hamar Domonkos, a Hamar Productivity Consulting ügyvezetője előadásában egy öt lépésből álló, hatékonyan alkalmazható modellt ajánlott a túlterheltség ellen. Tudósításunk az idei HR festről, az ország vezető HR konferenciájáról.
1973-ban a Princeton Egyetemen különleges kísérletet végeztek, teológia szakos hallgatók részvételével. A diákok úgy tudták, a vizsgálat a hivatásról és a vallásos oktatásról szól, ám a kutatók valójában egészen másra, a segítségnyújtási hajlandóságukra voltak kíváncsiak. Mégis hogyan? A kísérlet második felében a hallgatóknak vagy egy semleges témáról, vagy pedig az irgalmas szamaritánus történetéről kellett előadást tartaniuk. Ez előtt a kísérletvezetők a vizsgált személyeket három csoportba osztották, attól függően, hogy mennyire kellett sietniük erre az előadásra. Voltak, akiknek azt mondták, nagyon sietniük kell, hogy időben átérjenek a másik egyetemi épületbe, illetve voltak, akiknek közepesen vagy kevéssé kellett sietniük. Menet közben a kutatók beépített embere szakadt ruhában és láthatóan bajba kerülve várta őket az út szélén. Vajon hány teológus hallgató állt meg, hogy segítséget nyújtson?
A kísérlet eredménye egészen drámai: a hallgatók döntő többsége, 90 százaléka elrohant a bajba jutott mellett, amennyiben azt az információt kapta, hogy sietnie kell. Ha úgy tudták, ráérnek, a teológusok 40 százaléka hagyta figyelmen kívül az út szélén fekvőt. Az adatokat nem befolyásolták sem a teológusok személyiségjegyei, motivációi, de még az sem, hogy az irgalmas szamaritánusról tartottak-e előadást néhány perccel később.
Darley és Batson kísérlete szinte az arcunkba tolja a tényt, miszerint a túlterheltség képes felülírni a legmélyebb meggyőződéseinket is, mi több, kifordít minket önmagunkból. De miért van ez így?
Ha túl sok a feladat…
Hamar Domonkos kiemelte, az emberek általában a túl sok feladatot okolják a túlterheltségükért. Ám nem mindig a mennyiséggel van a baj: „Egyetlen feladat is túlterhelhet, ha rossz helyen menedzseljük.” David Allen szavaival élve „az elme ötletek gyártására való, nem azok tárolására”. Lássuk, hogyan tudunk gyorsan és hatékonyan rendet teremteni a saját fejünkben!
- Rögzítés
A pszichés sávszélesség növelésének első lépése a rögzítés. Gyűjtsünk össze és listázzunk mindent, ami éppen foglalkoztat minket! „Írjuk fel teendőinket vagy küldjünk magunknak e-mailt, ha úgy könnyebb!” – adott tippet az előadó.
- Tisztázás
Gondoljuk végig, hogy a korábban rögzített információ mit jelent számunkra, ennek fényében pedig határozzuk meg a következő lépést! Fontos, hogy elegendő időt fordítsunk a feladat értő feldolgozására. Ezt Hamar Domonkos is kiemelte: „Veletek előfordult már, hogy megnyitottatok egy e-mailt, de annyira bonyolultnak találtátok, hogy inkább újra olvasatlannak jelöltétek?” Ha a válaszunk igen, itt az idő a változtatásra!
- Rendszerezés
A Hamar Productivity Consulting ügyvezetője rávilágított, hogy a feladataink mindössze 5 százaléka naptár-típusú. Egy SMS vagy egy e-mail tartalmát sokszor nem tudjuk olyan egyszerűen beilleszteni a teendőink közé, mint ahogy egy időponthoz kötött megbeszélést tennénk. „Tegyük oda a feladatot, ahova tartozik! A naptárunkon kívül bátran használjunk listákat vagy emlékeztetőket!” Túlterheltségünk csökkenni fog, ha kialakítunk egy jól működő rendszerezési gyakorlatot.
- Reflektálás
Rendszeresen tekintsük át a feladatainkat! Ha hetente egyszer átnézzük a naptárunkat és listáinkat, könnyen kontroll alatt tarthatjuk teendőinket – ez pedig megakadályozza, hogy túlterheltté váljunk.
- Cselekvés
Ha túljutottunk a fenti négy lépcsőfokon, elérkezett a cselekvés ideje! Előadása végén Hamar Domonkos kiemelte, hogy teendőink elvégzésekor néha bizony nemet kell mondanunk. Bátran utasítsuk vissza, ha valami nem a mi feladatunk! „Csak úgy tudunk valamire igazán igent mondani, ha közben minden másra nemmel válaszolunk.”
Ha követjük a fenti tippeket, hétköznapjainkban hatékonyabbá válhatunk, leterheltségünk pedig csökkenhet. „Szabaduljunk meg a túlterheltségtől, hogy végre azok az emberek legyünk, akik lehetnénk” – zárta Hamar Domonkos.
