Már nem haszonállatként tartjuk őket, hanem családtagként tekintünk rájuk, de szerepük még ennél is tovább terjedhet. Talán elsőre nem is gondolnánk, hogy társállataink közelségének mennyi előnyös pszichológiai hatása van. Melyek ezek a hatások? Hogyan működik az állatasszisztált terápia? Cikkünkből kiderül!
Az állatokkal való kapcsolatunk hosszú időre nyúlik vissza, hiszen már az ősi vallásokban is központi szerepük volt: gyakran gyógyító erőt tulajdonítottak nekik, pszicho-spirituális közvetítőknek tartották őket. Az emberi faj fennmaradását segítette, hogy értelmezni tudtuk az állatok viselkedését, akik jelezték a veszély közeledtét. Amikor az állatok nyugodtan pihentek, mi is megnyugodhattunk, nem kellett fenyegetéstől tartanunk. Talán ide vezethető vissza az, hogy az állatok látványa máig nyugtatóan hat ránk. Többségüket táplálkozási vagy szállítási célból háziasítottuk, de a kutyákkal már a kezdetektől fogva szorosabb társas kapcsolatot alakítottunk ki. Találtak például olyan 12 ezer éves sírt, ahol az embert a kutyájával együtt temették el, jelezve a köztük lévő szoros köteléket.
A 17. században John Locke és Thomas Hobbes is felismerte, hogy az állatokról való gondoskodás jó hatással van a gyerekekre, felelősségre tanítja őket, és gyengéd érzelmeket élhetnek meg általuk. 1919-ben már mentálhigiénés programba is bevontak állatokat, a II.világháború után pedig veterán katonák kórházi rehabilitációját segítette a kutyákról való gondoskodás. Az állatasszisztált terápiás módszer az 1960-as években jött létre, és Boris M. Levinson pszichiáter nevéhez köthető. A szakember egy nap be kellett, hogy vigye kutyáját a munkahelyére, ahol súlyosan szellemi fogyatékos, szociális viselkedési zavarokkal küzdő gyerekekkel dolgozott. Azt figyelte meg, hogy a visszahúzódó, zárkózott gyerekek is beszédesebbé, együttműködőbbé váltak a kutya társaságában, és ez elősegítette a terápia menetét.
Mi is az az állatasszisztált terápia?
Az állatasszisztált intervencióknak különböző típusairól beszélhetünk: állatasszisztált aktivitás (Animal Assisted Activity – AAA), állatasszisztált oktatás (Animal Assisted Pedagogy – AAP), és állatasszisztált terápia (Animal Assisted Therapy – AAT).
- Az állatasszisztált aktivitás (AAA) célja, hogy a résztvevőknek jobb legyen a hangulata, kevésbé érezzék magányosnak magukat, új élményeket szerezzenek. Ide sorolható például azon önkéntesek tevékenysége, akik kórházakat, idősotthonokat látogatnak kutyáikkal. Ez a típusú intervenció nem igényli szakember bevonását, nem egy speciális problémakörre fókuszál, és nem szükséges az eredmények mérése, nyomon követése sem.
- Az állatasszisztált pedagógia (AAP) során az állatokat az oktatásba vonják be, ezzel is motiválva a gyerekeket, és élménnyé téve számukra a tanulást.
- Az állatasszisztált terápia (AAT) célorientált, problémafókuszú intervenció. Mind a terapeutának, mind pedig a foglalkozáson résztvevő állatnak megfelelő képességekkel, képzettséggel kell rendelkeznie, hogy ilyen munkát végezhessen. A terápia megkezdése előtt fontos a probléma teljes körű felmérése, és a későbbiekben a kliens fejlődésének nyomon követése is.
Mire jó az állatasszisztált terápia?
Janelle Nimer és Brad Lundahl 49 kutatást hasonlított össze, amelyek az állatasszisztált terápia hatásait vizsgálták. Eredményeik szerint
az AAT alkalmas autista személyek készségeinek fejlesztésére, a mentális jóllét növelésére, mentális zavarok kezelésére (depresszió, szorongás, szerhasználat, szkizofrénia), és az egészségügyi ellátás kiegészítésére is.
Például a kutyasétáltatás vagy a kutyával való labdázás fejleszti a motoros készségeket, növeli az izomerőt, ezzel segítve az egyes betegségekből való felépülést. A kutya figyelme, feltétel nélküli elfogadása és szeretete pedig motiváló lehet a beteg számára, hogy aktívan tegyen a fizikai egészsége javításáért. Az AAT gyerekek, serdülők, felnőttek és idősek számára is alkalmas, csoportos és egyéni formában is alkalmazható. A terápiás munkába számos különböző állatfaj bevonható: kutya, macska, ló, nyúl stb.
Az elmúlt évtizedek kutatásai azt is vizsgálták, hogy az állatok jelenléte és a velük való interakció hogyan fejti ki pozitív hatásait. Összességében három ilyen kategóriát különítettek el:
- Fizikai hatások: Az állatok közelsége jót tesz kardiovaszkuláris egészségünknek, jelenlétükben csökken a szívfrekvencia és a vérnyomás is. Stresszmutatóink is javulnak általuk: csökken szervezetünkben a stresszhormonok, mint például a kortizol, adrenalin, noradrenalin termelődése. Az állatok társaságában jelentősen csökken az ízületi fájdalom és a fejfájás is.
- Emocionális hatások: Az állatok jelenléte segít fenntartani a lelki egyensúlyt, biztonság és állandóság érzését nyújtják. Feltétel nélküli elfogadás, szeretet és bizalom jellemzi őket, társaságukban javul az önértékelésünk, optimistábbak lehetünk. A kutyák például különösen jók az emberi érzelmek felismerésében, az ember érzelmi állapotának megfelelően változik a viselkedésük is - az állatasszisztált terápia során ez a képességük segíthet, hogy felismerjük érzelmi állapotunkat, és ahelyett, hogy meggondolatlanul cselekednénk, tudunk változtatni viselkedésünkön a pozitív kimenetel elérése érdekében.
- Szociális hatások: Az állatok társasága csökkenti az egyedüllétet és a magány érzését. A kutyákat például tekinthetjük szociális „katalizátornak” is: jelenlétükben az emberek gyakrabban teremtenek kapcsolatot egymással.
Azzal azonban, hogy a kutyák részesei lettek szociális kapcsolatainknak, nem csak mi jártunk jól.
A kutya és ember közötti interakció mindkét fél számára hordoz pozitív hatásokat.
A kutyákat befogadtuk otthonainkba, ahol biztonságban lehetnek, nem kell megküzdeniük a mindennapi élelemért. De ezen felül van más is, ami motiválja őket az emberekhez való közeledésre. Egy kutatásban azt találták, hogy a kutyák szituációs szorongását (a nyálukban termelődő koritzolszint alapján) hatékonyabban csökkenti az ember jelenléte, mint egy másik kutyáé. A gazdával való interakció pedig növeli a kutyák vérében található oxytocin mennyiségét – ez a hormon befolyásolja társas kötődési kapcsolatainkat. Ez azt jelenti, hogy a kutya és ember közötti kapcsolatra pozitív visszacsatolás jellemző, mindkét fél számára előnyös hatásai vannak.
Láthattuk, hogy az állatok ősidők óta részesei az életünknek. A viselkedésük megértése, a velük való egyre szorosabb kapcsolat pedig rávilágított arra, hogy milyen pozitív hatásokkal bír az állattartás. A pszichológia tudományának fejlődésével egyre jobban megértjük azt, hogy az állatok pszichológiai szempontból milyen változásokat indíthatnak el bennünk (fizikai, emocionális, szociális). Az állatasszisztált terápia módszertana ezen hatásokra építkezik, ezáltal problémák széles körében alkalmazható, gyermektől idős korig, egyéni vagy csoportos formában is. A kutya és ember kapcsolata nemcsak számunkra, de a kutyák számára is számos pozitív változással kecsegtet – talán ezért is tartjuk őket az ember legjobb barátjának.
Ha szeretnéd meghallgatni beszélgetésünket az állattartás pozitív hozadékairól és az állatasszisztált terápiáról, kattints ide! Az állattartás gyerekekre gyakorolt hatásáról itt olvashatsz bővebben, az állatasszisztált fejlesztésről pedig itt.
Irodalom
Bánszky, N., Kardos, E., Rózsa, L., Gerevich, J. (2012). Az állatok által asszisztált terápiák pszichiátriai vonatkozásai. Psychiatria Hungarica. 27(3). 180-190.
Gyöngyösi, A., Iváncsik, R. (2015). Az állatasszisztált pedagógiai lehetőségei óvodás korú gyermekeknél. Kaposvári Gyógypedagógiai Vademecum. 3(1). 17-32.
Hart, Lynette A. (1995): Dogs as human companions: a review of the relationship. In John Serpell (Szerk.) The Domestic Dog. Cambridge: Cambridge University Press
Nimer, J., & Lundahl, B. (2007). Animal-Assisted Therapy: A Meta-Analysis. Anthrozoös, 20(3), 225–238.
Perge, A., Rucska, A., Kiss-Tóth, E: (2017). Lovas foglalkozások hatása a rehabilitáció területén: Szorongásos tüneteket mutató gyerekek vonatkozásában. Egészségtudományi közlemények. 7(1). 40-49.
Topál, J., Hernádi, A. (2011). Gyógyító állatok: Tudomány vagy kuruzslás? Magyar Tudomány. 112(6). 678-686.
