Jövőre elkezdek sportolni. Januártól jobban odafigyelek az egészséges étkezésre. Ilyen és ehhez hasonló mondatokat gyakran emlegetünk az év során, majd december közeledtével még sűrűbben hangoztatjuk őket. Az új év kezdete mindig is különleges jelentőséggel bírt az emberiség történetében: sokan ezt az időszakot választják arra, hogy új célokat tűzzenek ki maguk elé. De miért fogadkoznak az emberek újévkor? És vajon mennyire tartósak ezek a fogadalmak?

Az új év új perspektívát és kilátásokat hoz. Lezárunk egy szakaszt az életünkben, ami lehetőséget ad arra, hogy tiszta lappal induljunk. Sokan úgy érzik, hogy január elsejével egy új fejezet kezdődhet az életükben, emiatt nagyobb bátorsággal mernek új terveket szőni.

A fogadalomtétel tulajdonképpen a jövőbe vetett bizalmunk szimbolikus megnyilvánulása.

Persze a társadalmi normák is erőteljesen hozzájárulnak ahhoz, hogy úgy érezzük: valamilyen formában változnunk kell, az újévi fogadalmak pedig remek eszközként szolgálnak ehhez.

Cikkünkből kiderül:

  1. Miért nehéz betartanunk az újévi fogadalmainkat?
  2. Milyen stratégiákat választhatunk, hogy könnyebben elérhessük a céljainkat?
  3. Kudarcot vallunk, ha nem sikerül betartani az elhatározásunkat?

Fordításra van szükségünk!

A fogadalmaink sok esetben valódi motivációt jelentenek: ha körültekintően fogalmazzuk meg a céljainkat, képesek lehetünk a változás elérésére. Gyakran előfordul azonban, hogy az elhatározásaink túl általánosak vagy épp grandiózusak, ami azt eredményezheti, hogy nem tudjuk őket megvalósítani. Az újévi fogadalmak lényegében célok, olyan elképzelések, amelyeket örömmel tudnánk magunkénak. De a kitűzött céljaink a gyakorlatban gyakran nem jutnak el a megvalósításig. Nem véletlen, hogy a legtöbb újévi elhatározás tiszavirág-életű.

Nem is csoda, hiszen a céljaink az agyunk racionálisabb, hosszabb távokban gondolkodó részében születnek. Míg a szokásaink fenntartásáért és a mindennapi teendőink elvégzéséért az agyunk impulzívabb, rövid távra orientált része felel, amely igyekszik automatizálni a viselkedéseinket, hogy ezzel is erőforrást szabadítson fel, amit más dolgokra fordíthatunk. Amikor azonban az automatikus cselekvéseink nem szolgálják hosszú távú céljainkat, az jelentős küzdelmeket okozhat. Elképzelhető tehát, hogy

a fogadalmaink, hosszú távú céljaink megfogalmazásakor az agyunk rossz részéhez beszélünk, és valószínűleg nem is a megfelelő nyelvet használjuk.

Nagyra törő álmainkat a mindennapi életünkbe implementálható szokások szintjére kellene lefordítanunk és lebontanunk, hogy elérhetőnek tűnjenek.

Vessük tehát el az újévi fogadalmainkat? Törődjünk bele, hogy úgysem fog sikerülni? Ne is próbáljunk változtatni, fejlődni? Ennyire talán nem drámai a helyzet, megfelelő „fordítóval”, kellő motivációval és reálisan meghatározott tervekkel elérhetjük a céljainkat.

S.M.A.R.T. tervezés

A fenti okos tervezés a konkrét (Specific), mérhető (Measurable), elérhető (Achievable), releváns (Relevant) és időhöz kötött (Time-related) szavakból tevődik össze, ezek kellhetnek ugyanis ahhoz, hogy a terveinkből valóság válhasson.

A tervünk akkor lesz valóban kivitelezhető, ha reális célokra épít, és tisztában vagyunk az eléréséhez szükséges erőfeszítésekkel.

Akkor tudunk valóban motiváltak maradni a megvalósítására, ha összhangban áll a személyes értékrendünkkel és a belső vágyainkkal, hiszen ezek adják az igazi ösztönző erőt.

Ellenben ha az elhatározásunk inkább külső nyomás vagy társadalmi elvárás hatására születik, nehezebben lesz hosszan fenntartható.

A sikeres újévi fogadalom kulcsa a fokozatosság. Nem érdemes a teljes életünket megreformáló, mindent megváltoztató lépésekre törekedni! Ha túl gyorsan akarunk túl sokat, könnyen kicsúszhat a kezünkből az irányítás. Ellenben ha konkrét, mérhető és elérhető célokban gondolkozunk, akkor jobban tudjuk követni a haladásunkat, örülhetünk a kisebb sikereknek is, és tartós új szokásokat alakíthatunk ki.

Szolgáljanak a fogadalmaink eszközként arra, hogy a motivációnkat fókuszáltan tartsák.

Egyszerre csak egy lépést!

A szokásaink – így a számunkra kellemetlen, nem tetsző vagy épp egészségtelen szokásaink – nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki. Éppen ezért a leépítésük, átformálásuk sem fog karikacsapásra menni. A mindennapi cselekvéseink egy számunkra megfelelőbb viselkedésmóddal való felváltása időt igényel! Nem alakíthatunk ki egy hét alatt teljesen új személyiséget, nem kell rögtön az életünk minden egyes területét átértékelni! Legyünk türelmesek, és ne engedjük magunkat túlterhelődni, így rengeteg felesleges csalódástól menekülhetünk meg. Próbáljunk egyszerre egy dolgot választani, és erre a területre fókuszálni minden erőnket.

Támogató közeg

Nem kell egyedül harcolnunk! Megoszthatjuk a haladásunkat, tapasztalatainkat, kétségeinket a hozzánk közel állókkal! Sokkal könnyebbé és kevésbé ijesztővé válhat a céljaink eléréséhez vezető út, ha van, akivel beszélgessünk róla, ha van, akivel megosszuk a küzdelmeinket vagy épp a legújabb sikereinket. Merjünk bátrak lenni, fogadjuk el a figyelmet, a segítséget azoktól, akik törődnek velünk, hiszen ez nemcsak a rugalmasságunkat és nyitottságunkat fejleszti, de a stressz-szintünket is hatékonyan csökkentheti!

Türelem és rugalmasság

Mindez természetesen nem egyszerű feladat! A motiváció egyre csökken, az emberek nagy része pedig már az első 3 hónapban feladja a fogadalmait. A létünk természetes velejárója, hogy hajlamosak vagyunk elveszteni a kezdeti lelkesedésünket, megunjuk az erőfeszítéseket, belefásulunk a céljaink elérésébe. Ahelyett azonban, hogy a részleges visszaeséseket kudarcnak élnénk meg, fókuszáljunk inkább arra, hogy átütemezzük vagy akár kisebb lépésekre bontsuk a terveinket. Gondoljuk végig, hogy miért is kezdtek el eredetileg érdekelni ezek a célok, és miként nyerhetnénk vissza a lelkesedésünket, egyáltalán szükséges-e, hogy visszanyerjük?

Az is teljesen rendben van, ha átértékeljük a múltbéli elképzeléseinket, hiszen néha a fogadalmunk elengedése lesz az, ami igazán a javunkra válik.

Hiszen nem mindig a cél a fontos: az odavezető út is éppolyan értékes lehet, még akkor is, ha aztán nem az eredeti elképzeléseinkhez vezet minket. Eközben is fejlődhetünk, változhatunk és alakulhatunk. A türelem, a rugalmasság és az elfogadás gyakorlása önmagunkkal szemben is roppant fontos, az újévi fogadalmaink pedig remek terepet nyújthatnak ehhez. Mind a sikereink, mind a kudarcaink segíthetnek abban, hogy megismerjük a korlátainkat, tanuljunk a tapasztalatainkból, és tudatosabban állhassunk a jövőhöz.

Doran, G. T. (1981). There's a SMART way to write managements's goals and objectives. Management review, 70(11).

Norcross, J. C., & Vangarelli, D. J. (1988). The resolution solution: Longitudinal examination of New Year's change attempts. Journal of substance abuse, 1(2), 127-134.

Marlatt, G. A., & Kaplan, B. E. (1972). Self-initiated attempts to change behavior: A study of New Year's resolutions. Psychological Reports, 30(1), 123-131.

Alós-Ferrer, C. (n.d.). The psychology behind New Year’s resolutions that work. Psychology Today. https://www.psychologytoday.com/intl/blog/decisions-and-the-brain/202212/the-psychology-behind-new-years-resolutions-that-work