Várva várt nyaralásaink nem minden esetben alakulnak úgy, ahogyan megálmodtuk. Többnyire számolnunk kell némi stresszel, ami megnehezíti a pihentető utat. Cikkünkben azzal foglalkozunk, hogyan válhatnak a kikapcsolódást szolgáló napok adott esetben igazi pszichés megterheléssé?
Az utazás számos stresszogén tényezővel jár, mely minden személyt különbözőképpen vesz igénybe. Az Orvosi Hetilapban megjelent 2011-es tanulmány összefoglalta azokat a faktorokat, melyek pokollá tehetik a jól megérdemelt pihenést és melyekre érdemes előre felkészülni.
Fizikai megterhelés
Egy szimpla városnézéssel járó egész napos séta már okozhat kellemetlennek minősülő tüneteket. Nyilvánvalóan a temérdek látnivaló leköti figyelmünk minden alkotóelemét, ám alapvetően az akár 20 km-es gyaloglás nem tartozik hozzá a mindennapi fizikai aktivitáshoz. A csomagok cipelése, a folyamatos ingázás tovább fokozza a helyzetet, nem kevés küzdelmet okozva szervezetünknek. Mindemellett a megnövekedett fizikai megterhelés okozta fáradtság következtében gyakran számíthatunk pszichés tünetekre.
Környezetváltozás
Jelentős stresszogén tényező egy olyan közegben napokat eltölteni, mely teljesen idegen számunkra. A megváltozott hőmérséklet, a differens kultúra, hely, ételek elkerülhetetlenül kizökkentik a személyt a komfortzónájából. A heterogén környezet okozta stressz tovább fokozhatja a pszichés leterheltséget, akadályozva a feltöltődést.
Pszichés terhelés
A szüntelen alkalmazkodás a fokozott fizikai aktivitáshoz, az új emberekhez, valamint a környezetváltozáshoz rendkívüli energiabefektetést igényel. A nyelvi korlátok, a tájékozódás bizonytalansága szintén stresszforrás, gyakran még a leggyakorlottabb utazók számára is nehézségeket okoz. Az erősödő terhelés szélsőséges esetben olyan pszichés zavarokat idézhet elő, mint a hirtelen előtörő pánikreakciók, fóbiák, hangulatzavarok. Amennyiben traumatikus élmény átélésére kerül sor, később poszttraumás stresszzavar alakulhat ki.
Pszichoszociális terhelés
Próbára teszi fizikai és mentális tűrőképességünket utazótársaink viselkedése, alkalmazkodókészsége is. A csoport, mellyel eltöltjük idegen környezetben ezeket a napokat, meghatározza pszichoszociális terhelésünk mértékét.
Érdemes figyelembe venni, milyen fokú és típusú terheléssel kell számolnunk az utazás során. A megelőzésre mindenképpen fektessünk kellő hangsúlyt, a kikerülhetetlen akadályokra pedig – lehetőség szerint – célszerű előre felkészülni.
Felhasznált irodalom: Felkai, P., Kurimay, T., & Fülöp, E. (2011). Psychotic patient: the most helpless traveller. Orvosi Hetilap, 152(4), 131-138.
