A Cor Leonis kiadó gondozásában jelent meg Vishen Lakhiani A csodálatos elme kódja – A boldogság, tudatosság és korlátok nélküli élet 10 törvénye című könyv, mely csak egy a személyiségfejlesztés fókuszú, laikusoknak szóló, önfejlesztő könyvek vaskos polcairól. Mit lehet tanulni ezekből a könyvekből? És mit nem szabad belőlük megtanulni? Tudomány, laikusság, spiritualitás vagy pszichológia? Ezen a vékony jégen táncolunk következő cikkünkben.
Ha másból nem, a könyvesboltok elrendezéséből világosan látszik: az önfejlesztő és életmódjavító mozgalmak korát éljük. Talán több „Hogyan legyek okosabb / szexibb / fittebb / boldogabb / kiegyensúlyozottabb / pozitívabb...stb” kötet közül válogathatunk, mint ahány szépirodalmi vagy sci-fi könyvet rejt egy kétemeletes Libri. Ezek között azonban – még a pszichológiában jártas emberek számára is – nagyon könnyű elveszni. Érdemes hát kritikus szemmel figyelnünk, mi és ki mellett tesszük le a voksunkat! Próbáljuk ki együtt egy konkrét könyvvel, hogyan lehet ezt jól csinálni!
A 2016-ban kiadott A csodálatos elme kódja első ránézésre semmiben nem tér el a polcon mellette elbújó önfejlesztő kötetektől. Biztató és kapós cím, kellemes hatású, de nem teljesen egyértelmű borító. A bevezetőben a szerző meg is fogalmazza, mit tartunk a kezünkben: „Ez a könyv arra hivatott, hogy felforgassa, ahogy a világot látod, és megfelelő eszközöket adjon a kezedbe, hogy megváltoztathasd azt az elmédben véghezvitt kognitív változtatások révén. Egyszóval: felráz.”
Ugye? Mint az összes „csináld-magad-boldogság” könyv.
Tovább olvasva sem nagyon lepődünk meg: sorra veszi az élet területeit, és azokat az igazságokat, szabályokat vagy elveket, melyeknek gondolkodás nélkül alávetjük magunkat a mindennapok során. Felszólít, hogy cselekedj! Gyakorlatokkal kecsegtet, amiket elvégezve biztos sikert ígér. Ilyen egyszerű volna? Bizonyára nem, mert ha mégis, nem lenne ekkora piaca az önsegítő könyveknek. Egyet megveszek, végigcsinálom, boldog vagyok, tovább adom. Aztán mindenki boldog. Ugye te sem dőlsz be ennek?
A könyv azt állítja, hogy szükségünk van az ökölszabályok megszegésére, kilépésre a megszokottból ahhoz, hogy változtatni tudjunk életünkön. Ezzel a tudományos pszichológia is egyetért, nem egy terápiás vonal, technika vagy éppen elmélet épül arra, hogyan kell kiváltani és kezelni egy változást. Ugyanakkor nem feltétlenül a radikális megközelítés a legjobb. A könyv szerzője szerint a négy, saját maga által is száműzött, legfontosabb elvetendő ökölszabály a következő:
- a „diplomát kell szerezni” ökölszabály
- a „maradj hű a kultúrádhoz” ökölszabály
- a vallási ökölszabály
- a „dolgozz keményen” ökölszabály
Természetesen nem a diploma az egyetlen út a sikerhez (ahogy erről Kovács Péter is nyilatkozott nekünk), nem jobb vagy több egyik kultúra sem a másiknál, vallásunk csak magunkra kell(ene) hogy tartozzon, és nem támogatandó a tömérdek túlóra és a munka-magánélet egyensúly felborulása sem. De ettől még senkinek sem ajánljuk, hogy azonnal hagyja abba az egyetemet, amit elkezdett, hogy költözzön külföldre és sajátítson el egy idegen kultúrát, hogy tagadja meg vallási nézeteit, és főleg nem mondjuk, hogy semmittevéssel lehet elérni a céljainkat.
Ugyanakkor fontos kiemelnünk, a legtöbb ilyen könyv rendelkezik valamiféle tudományos alappal, kisebb vagy nagyobb (általában elhanyagolható) mértékben megbízható vagy megfontolandó tanácsokat ad. Így van ez a Cor Leonis kiadó kötetével is: el-elbújik benne egy-egy pszichológiai alapokkal rendelkező elmélet, gyakorlat vagy gondolat, de erős támogatást igényelne még. Aki jártas a pozitív pszichológiában és szemfülesen olvas, rátalál olyan gyakorlatokra, melyeket a tudományos vonal is előszeretettel használ és javasol, akár laikusok számára is. Ilyenek például a megbocsájtásra és a hála gyakorlására irányuló kisebb feladatok, melyekkel hozzájárulhatunk a pozitívabb, kiegyensúlyozottabb mindennapjainkhoz.
A szintén jártas és türelmes olvasó az irodalomjegyzéket lapozgatva Bill Gates önéletrajza mellett találhat jó pár tudományos folyóiratban publikált cikket is (például: Baumeister, R. F., Vohs, K, D., Aaker, J. L. és Garbinsky, E. N. (2012): Some key differences between happy life and meaningful life. Journal of Positive Psychology, 8(6) ), amik aztán további érdekes kutatási eredményeket, gyakorlatokat rejthetnek.
Egyedi megoldás, hogy a kötet egy saját applikációval kiegészülve igyekszik segíteni az olvasó alkalmazkodását a változásokhoz. Ez nemcsak a kor technológiájával tart lépést, hanem újféle megközelítést is ad a mindennapi rutinok beépítéshez, mellyel már sokan foglalkoztak könyv vagy technológiai megoldások formájában, a kettő ötvözése azonban még nem egy megszokott párosítás.
A kötet tehát nem okoz csalódást azoknak, akik jártas önfejlesztők, és egy könnyed, önbizalmat növelő (de nem tudományos vagy feltétlenül hiteles) olvasmányt keresnek, ugyanakkor tudományos hátterével óvatosan kell bánni! Aki pedig maradna a tudományos és szakmai tartalomnál – és nagyon remélem, hogy ti vagytok többségben –, az nézzen jobban körül a polcokon, hiszen biztosan talál megbízható forrású segítséget is! A legelső támpont: érdemes utánanézni, hogy mi köze van a szerzőnek a pszichológiához!
