Bölcsődés lesz a gyermekem?! – Szempontok a bölcsődei beszoktatáshoz

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a bölcsőde kiválasztásakor, illetve a beszoktatás megkezdésekor? Mire fordítsunk kiemelt figyelmet? Milyen hatásai lehetnek a bölcsődének gyermekeinkre? Milyen viselkedésbeli változásokra érdemes odafigyelnünk? Cikkünk ehhez hasonló kérdéseket jár körül.

A bölcsőde kiválasztása nagy jelentőséggel bír, hiszen kisgyermekünk a napja nagy részét ezentúl itt fogja tölteni. Rendkívül fontos tehát, hogy jól érezze magát és mi is biztonságban tudjuk őt. A bölcsőde kihat gyermekünk testi, szellemi, érzelmi fejlődésére és szocializációjára egyaránt. A beszoktatás senkinek sem könnyű időszak, sem a kisgyermek, sem a szülők számára. Sok esetben ez az első igazi elválás időszaka, ami gyakran megviseli az egész családot. Azt, hogy mikor jön el ennek az ideje, sok minden befolyásolja.

Mikor érdemes elkezdenünk a bölcsődét? Járjon-e bölcsődébe gyermekünk, vagy inkább maradjunk otthon vele?

Van, aki korábban, van, aki később adja bölcsődébe gyermekét, sokan pedig az óvodában kerülnek először közösségbe. Ezt a gyakorlati szempontokon túl (ld. anyagi okok) számos lelki tényező is meghatározza. Nincs egyetemlegesen jó válasz arra, hogy mikor ideális egy gyermek számára közösségbe kerülni, hiszen ez sok mindenen múlik, többek között a gyermek személyiségén, illetve az édesanya hozzáállásán is.

Manapság egyre gyakoribb, hogy az anyák a gyermekvállalás mellett karriert építenek, és eljön az az idő, amikor visszavágynak a munka világába. Hogy kinél mikor érkezik el ennek az ideje, változó mintát mutat, azonban az, ha az anya csak azért otthon marad, mert „így illik”, a társadalom ezt az üzenetet közvetíti, ez az elfogadott, azzal sem önmagának, sem gyermekének nem kedvez.

Külföldön a gyermekekkel otthon tölthető idő általában jóval kevesebb, mint hazánkban, így a közösségbe kerülés is előbbre tolódik, sok helyen ezt tekintik természetesnek. Itthon azonban gyakori az a nézet – akár szakmai körökben is –, mely elítéli a bölcsődét, így azok a szülők, akik valamilyen okból mégis ezt a megoldást választják, sokszor rosszul érzik magukat emiatt.

Anyaként gyakran élhetünk meg kontroll-vesztettséget, bűntudatot és lelkiismeretfurdalást ezen időszak alatt.

Mindez könnyen vezethet szerepkonfliktushoz, amikor nehezünkre esik összeegyeztetni az anya szerepünket a dolgozó nőével. Fontos azonban, hogy idővel megtaláljuk e kettő egyensúlyát, hiszen gyermekünk könnyen átveszi lelkiállapotunkat. A „mikor” kérdésre röviden úgy lehet talán válaszolni, hogy

amikor anyaként készen állunk erre a változásra és úgy érezzük, hogy mi magunk és gyermekünk is megérett rá.

Min múlik a sikeres bölcsődei beilleszkedés? 

A bölcsődéhez való sikeres alkalmazkodás sok tényezőn múlik. Először is a kisgyermek természetén, személyiségén. Nem könnyű életkor ez a kisgyermekek – és környezetük – számára, hiszen

a bölcsődés korosztályra jellemző az önállósodási vágy, az autonómia erősödése, valamint a leválási törekvések, ugyanakkor a dackorszak is ekkor tombol.

Sok mindent kell megszoknia a kisgyermeknek, úgy mint az önállóságot, a szociális helyzetek és konfliktusok kezelését, az idegrendszeri túlingerlést, valamint az új szabályokhoz való alkalmazkodást.

A bölcsőde elkezdéséhez fontos szempont, hogy gyermekünk mennyire társaságkedvelő, mennyire szociábilis. Ezt az első időszakban megsegíthetjük, ha sokat visszük gyermekek közé, sok időt töltünk a játszótéren – mely az alapvető szociális szabályok elsajátításának színtere is –, valamint ha különböző babás programokra járunk vele. Ez különösen elsőszülött gyermekek esetében jelentős, akik otthon csak felnőttek társaságában töltik a mindennapjaikat. Fontos szempont továbbá, hogy mennyire kommunikatív, mennyire tudja kifejezni akaratát, igényeit, vágyait. Ezt nem kell feltétlen a szavak szintjén tennie – bár az megkönnyíti a helyzetet –, elegendő, ha metakommunikációval elég egyértelműen fejezi ki magát.

A beszédfejlődésre amúgy is jótékony hatással van a bölcsődei légkör.

Fontos lehet, hogy mennyire szófogadó, szabálykövető a kisgyermek, bár ez az időszak inkább a határok feszegetéséről szól. A bölcsődei szabályokat idővel minden kisgyermek megérti és elsajátítja. Továbbá szempont lehet az agresszió és frusztráció kezelésének módja, melyet szintén ebben az időszakban tanulnak a kisgyermekek. Általánosságban elmondható, hogy a lányoknak, illetve a testvérrel rendelkező gyermekeknek könnyebben megy a beszoktatás, de a kivételek erősítik a szabályt.

A másik fontos tényező a beszoktató szülő hozzáállása. Ezt általában az édesanyák vállalják magukra, de egyre gyakrabban látni beszoktató apukákat is. A bölcsődék azt szokták javasolni, hogy az a szülő szoktassa be a kisgyermeket, akihez aktuálisan kisebb mértékben kötődik a gyermek, hogy könnyebb legyen az elválás. Ez természetesen időszakonként változik és az elválás így sem válik könnyűvé. A beszoktatás kifejezés talán a szülőre legalább annyira érvényes, mint a kisgyermekre, hiszen mindkettőjük számára új ez a helyzet, mindkettőjüknek meg kell barátkoznia vele.

Fontos, hogy a szülő biztonságban érezze gyermekét a bölcsődében, hiszen az ő érzéseit, attitűdjét gyermeke is megérzi, átveszi.

Kiemelt jelentőséggel bír, hogy minden elválásnál – legyen az rövid vagy hosszú – jelezzük ezt egyértelműen a gyermekünk felé, sose hagyjuk ott őt szó nélkül, ne tűnjünk el és végig legyünk elérhetőek a beszoktatás ideje alatt, ha szüksége lenne ránk. A sikeres beszoktatás kulcsa az édesanya munkával kapcsolatos attitűdje, hogy szívesen megy-e vissza dolgozni, vágyik-e a szellemi kihívásra vagy az anyagi kényszer motiválja. Befolyásoló tényező lehet továbbá a szülők anyagi helyzete és végzettsége, azt találták ugyanis, hogy a bölcsőde pozitív hatásai jobban érvényesülnek alacsonyabb szocioökonómiai státusszal rendelkezők esetén. Ilyenkor az intézmény igyekszik pótolni azt a kellőképpen ingergazdag környezetet és pedagógiai hozzáállást, mely a kisgyermekek fejlődését megsegítheti.

A harmadik számottevő szereplője az egyenletnek maga a bölcsőde és a kisgyermeknevelők. Erre van a legkisebb kihatásunk, ezért fontos, hogy jól válasszuk meg az intézményt, ahol gyermekünk megkezdni oktatási pályafutását. Ha tehetjük, nézzük meg személyesen az intézményt, beszélgessünk el a szakmai vezetővel és törekedjünk arra, hogy időben és gondosan válasszuk meg az intézményt! A tárgyi feltételeken túl kiemelt jelentőséggel bír a bölcsőde szemlélete, valamint a nevelők személye. Ideális esetben valamelyik nevelőhöz kötődni fog gyermekünk, mely mindenképpen kedvező jel. Hagyjuk, hogy távollétünkben megpróbáljanak pótolni bennünket, örüljünk, ha gyermekünk megszereti a nevelőjét és ne legyünk rá féltékenyek! Szinte minden területen, de ebben az életkorban kiemelt fontossággal bír a fokozatosság elve, ideális, ha kisgyermekünk napról napra egyre több időt tölthet a bölcsődében, időt hagyva ezzel az új környezet és azok szereplőinek feltérképezésére.

A fizikai környezetnél, a játékoknál, de még a társaknál is fontosabb ebben az életkorban a kisgyermeknevelővel való bizalomteli kapcsolat és kötődés kialakulása.

Ez az, ami valódi biztonságérzetet tud nyújtani a kisgyermek számára, mely jótékony hatással van önbizalmára.

A bölcsődei nevelés hatásai

A korai oktatási-nevelési intézménybe kerülésnek számos pozitív hatása lehet, mint amilyen a szocializáció, a szociális készségek fejlődés vagy éppen az önállóság támogatása. Jótékony hatást fejthet ki a kisgyermek értelmi fejlődésére is a logikai gondolkodás, a beszédfejlődés és a szókincs bővítése révén. A szabadjáték hozzájárul a testi fejlődéshez is, mind a nagymozgások, mind a finommotorika fejlődik általa.

Ugyanakkor – mint szinte mindennek – ennek is lehet árnyoldala. Egyik fő negatív hatás lehet a kezdeti szorongás, mely általában magatartászavar, agresszív viselkedés, éjszakai alvászavar, evéssel kapcsolatos problémák vagy vizelet- és székletvisszatartási zavar formájában tör utat magának. A sírás normális reakció ebben a helyzetben, de mivel a bölcsődés korú gyermekek még nem tudják magukat megnyugtatni, ebben a nevelőn kívül segíthet egy átmeneti tárgy (rongyi, plüssállat), ami a biztonságos otthonra emlékezteti őket.

Vannak gyermekek, akik könnyebben veszik az akadályokat, míg másokat jobban megvisel ez a nagy változás.

Ebben az időszakban bújósabbá válhat gyermekünk, jobban keresheti testközelségünket, tehát hagyjuk neki, szeretgessük őt sokat!

Fontos, hogy adjunk teret gyermekünknek a napközben felgyülemlett feszültségek levezetésére, például térjünk be hazafelé a játszótérre. Ugyanakkor meg kell találnunk az egyensúlyt a mindennapokban, hogy pihenésre is elég idő jusson. Érdemes az estéket, hétvégéket nyugodt programokkal eltölteni.