A legtöbb szülő igyekszik a gyermeke érdekeit nézni, sokszor mindezért önmagát akár teljesen háttérbe szorítva. Ahogy azonban mondani szokás: üres pohárból nem lehet tölteni. Cikkünkben azt járjuk körül, miért fontos, hogy a szülő a saját mentális egészségére is figyelmet fordítson.

A gyermek mentális egészségét a szülők támogatják

A gyermekkori mentális egészséghez hozzátartozik a fejlődési és érzelmi mérföldkövek elérése, valamint az egészséges szociális készségek és a problémákkal való megküzdés elsajátítása. A mentálisan egészséges gyermekek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek pozitív életminőséggel és nagyobb valószínűséggel működnek jól otthon, az iskolában és a közösségükben.

A gyermekek egészséges fejlődése a szüleiktől függ, akik első számú támaszként segítik őket abban, hogy önállóvá váljanak, egészséges és sikeres életet éljenek.

A szülők és a gyermekek mentális egészsége több szempontból is összefügg. Azok a szülők, akiknek mentális egészségi problémáik vannak, például a depresszió vagy a szorongás tüneteivel küzdenek, nehezebben tudják ellátni gyermeküket, mint azok a szülők, akik mentális egészségüket jónak mondják.

A gyermekgondozás kihívásokat jelenthet a szülők számára, különösen, ha nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal és támogatással. A szülők és a gyermekek olyan közös kockázatokat is megtapasztalhatnak, mint például az öröklött sérülékenység, a nem biztonságos környezetben való élet, a diszkrimináció vagy a nélkülözés.

A szülők mentális egészségének hatása a gyermekre

Az Amerikai Gyermek- és Serdülőpszichiátriai Akadémia szerint a szülők mentális betegsége növeli a gyermeknél a mentális betegség kialakulásának kockázatát, és ha mindkét szülő mentálisan beteg, a gyermek még nagyobb valószínűséggel követi ezt a példát.

Arról nem is beszélve, hogy a mentális nehézségek gyakran teszik a szülőket érzelmileg nehezen elérhetővé, ami pedig a gyermekkel való kötődésre is rányomhatja a bélyegét.

A lelki egészségen túl azonban a gyermek fizikai jóllétét is befolyásolhatja a szülő mentális nehézsége. Ha a szülő nehezen talál elég energiát ahhoz, hogy elhagyja a házat, ha a mentális nehézség meggátolja abban, hogy megfelelő módon lássa el a gyermekét vagy szélsőség esetben a betegség hatására bántalmazóvá válik, ezek mind maradandó hatást gyakorolnak a gyermek lelki és fizikai jóllétére is.

Kiemelendő az is, hogy az édesapák mentális egészsége ugyanannyira fontos, mint az édesanyáké. Kutatások ugyanis hasonló összefüggéseket találtak az édesapák mentális jólléte és gyermekük általános és mentális egészsége között, mint az édesanyák esetében.

Mit tehetünk?

Elsősorban merjünk őszintén kommunikálni a gyermekeinkkel. Természetesen nagyon fontos, hogy ne „lelki szemetesládaként” használjuk őket, de merjük megosztani velük, ha épp nehézségekkel küzdünk és ne zárjuk magunkba nehéz érzéseinket. Ha nem kommunikáljuk feléjük a bennünk dúló viharokat, azzal azt a mintát adjuk át számukra, hogy az érzelmek eltitkolása és elfojtása jó megoldás. 

Helyezzük előtérbe saját mentális jóllétünket! Szülőként hajlamosak vagyunk megfeledkezni önmagunkról. Azonban meg kell végre értenünk, hogy a gyermekünket csak úgy tudjuk igazán támogatni, ha mi magunk is rendben vagyunk. Épp ezért elengedhetetlen, hogy rendszeresen tudjunk időt szánni olyan tevékenységekre, amik igazán feltöltenek bennünket.

Emellett pedig a mindennapokba is igyekezzünk beiktatni néhány percnyi énidőt, amit szintén örömteli tevékenységekkel tudunk tölteni. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Egy forró fürdő/zuhany, egy csésze tea csendben, egyedül, néhány oldal elolvasása egy könyvből vagy egy podcast meghallgatása a délutáni séta alatt, esetleg munkába menet egyaránt segíthet a nap folyamán visszatalálni önmagunkhoz.

A lényeg, hogy ezeket a tevékenységeket tudatosan tervezzük meg és minden nap szánjuk rá az időt. 

Ha pedig vannak körülöttünk olyan emberek, akik szívesen vigyáznak a gyermekre néha egy-egy órát, akkor ne habozzunk elfogadni a segítséget! Nem véletlenül mondják, hogy egy gyermek felnevéléséhez egy falu is kevés. A szülők soha nem voltak annyira magukra hagyva a gyermeknevelésben, mint napjainkban, így ha lehetőség kínálkozik arra, hogy gyermek nélkül tudjunk kicsit kikapcsolódni, bűntudat nélkül csapjunk le rá! 

Forduljunk szakemberhez! Számos olyan mentális zavart ismerünk, melyek kezeléséhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai segítség igénybe vétele. De akkor is bátran járhatunk pszichológushoz, ha „csak” a szülői lét kihívásai helyeznek ránk nagy nyomást. Ma már szerencsére nem szükséges, hogy ezekkel a kihívásokkal egyedül küzdjünk meg!

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.

Mental health of children and parents —a strong connection 

Smith, M. (2004). Parental mental health: disruptions to parenting and outcomes for children. Child & Family Social Work, 9(1), 3-11.

Stallard, P., Norman, P., Huline-Dickens, S., Salter, E., & Cribb, J. (2004). The effects of parental mental illness upon children: A descriptive study of the views of parents and children. Clinical Child Psychology and Psychiatry, 9(1), 39-52.