A konferencia egy nagyon aktuális, a mindennapi életünket egyre jobban átszövő témát, a digitalizálódást helyezte fókuszába, mely nemcsak személyes, de szakmai életünket is gyökeresen átalakítja. Vajon hogyan hat a technológia gyors ütemű fejlődése a pszichológiai problémák tartalmára és kezelési lehetőségeire? Hogyan lehet a technikát a gyógyítás szolgálatába állítani? Illetve milyen veszélyeket rejt magában mindez? Ilyen kérdéseket járt körül a Pszichológiai Tanácsadás IV. Konferenciája, melynek címe: Digitális világ – Analóg kapcsolatok.

Abban talán egyetérthetünk, hogy a digitalizálódás, mely napjainkban is aktívan zajlik, jelentős társadalmi változásokat eredményez. A cyber tér terjedése, a digitális világ mindennapjainkban betöltött szerepe nemcsak mennyiségi, de minőségi változásokat eredményez életünkben. Ebből adódóan szakmai szempontból is módszertani változásokra van szükség, hiszen megváltozik a problémák tartalma és ezáltal kezelési lehetősége is.

A digitális világ térhódítása sok tekintetben megkönnyíti életünket, ugyanakkor új nehézségeket is jelent. Felgyorsult világunk nagy mennyiségű információval áraszt el bennünket, és alapjaiban változtatja meg a személyközi kapcsolattartást. Megváltozik a kapcsolattartás kiterjedtségének mértéke, hiszen feloldódik a lokalitás, a privát szféra fogalma is alapjaiban változik meg, fokozódhat a gátlásnélküliség és az információáradattal párhuzamosan csökken a kritikai reflexió mértéke is. A medializálódás erőteljes hatásával kapcsolatban fogalmaz úgy Dr. Fábri György, hogy

„az létezik, ami benne van a médiában, ami nincs benne, az nem vagy sokkal kevésbé létezik.”

A pszichológia területén olyan új jelenségekről beszélhetünk, mint a virtuális csoportok, a digitális identitás, az online coaching, a cyber bullying, a cyber hűtlenség vagy az e-sport. Mindezen változások a szakemberek számára is nagy kihívást jelentenek és alkalmazkodást kívánnak a szakmától, hogy kiaknázhassuk a digitalizálódásban rejlő lehetőségeket.

A konferenciát Dr. Felvinczi Katalin, Prof. Dr. Rácz József, Prof. Dr. Kiss Enikő, valamint Dr. Kissné Viszket Mónika nyitották meg.

A távtanácsadás lehetőségei és korlátai

A távtanácsadás fajtái közé sorolható a chaten, e-mailen, telefonon vagy skype-on történő segítségnyújtás egyaránt. E műfajok számos lehetőséget, ugyanakkor korlátot is rejtenek magukban. A távtanácsadás egyik legnagyobb előnye a széleskörű hozzáférhetőség, mely a fiatalok, vagyis a digitális bennszülöttek esetében kiemelt szereppel bír, hiszen ők a virtuális világban mozognak otthonosan. Sebő Tamás úgy véli, hogy

„az a generáció, aki egyre több időt tölt online, nagy eséllyel online fog segítséget is kérni”.

A távtanácsadás korlátai közé sorolható azonban a személyes jelenlét, valamint a testi érintés hiánya, a szűkebb kommunikációs repertoár, továbbá az érzelmek érzékelésének és hatásainak korlátozottsága. A skype-tanácsadás esetében olyan speciális szempontokat is figyelembe kell vennünk, mint a technikai feltételek biztosítása, a figyelemelterelő ingerek nagy száma, a zavartalan és lehetőségekhez képest semleges légkör megteremtése mindkét oldalon, valamint a szemkontaktus hiánya.

Az e-mailen történő tanácsadás tekintetében a bennünk kavargó gondolatok írásban való megfogalmazása már önmagában komoly lelki munkának tekinthető, a naplóíráshoz hasonlóan, hiszen általa külsővé tesszük a belső élményeinket. Másik előnye, hogy lehetőségünk van a korrekcióra, hiszen az írás a szóbeli kommunikációnál jobban megszerkesztett műfaj. Előnye, hogy széleskörűen elérhető, költséghatékony és gyors, valamint lehetőséget biztosít az anonimitásra, ezáltal az előítéletmentességre.

Az e-mailes tanácsadás sajátossága az aszinkron kommunikáció, tehát nincsen azonnali reakció a hozott tartalomra, sőt, a néhány napos várakozási idő lehetőséget biztosít arra, hogy addig is gondolkodjunk, dolgozzunk aktuális problémáinkon.

Sebő véleménye szerint

„azt, aki online jelentkezik be, nem biztos, hogy meg is kell tartani az online térben”.

Ő az e-mailes tanácsadásra mint a személyes tanácsadás előszobájára tekint, hiszen vannak olyan jellegű vagy súlyosságú problémák, melyeket hatékonyabban lehet kezelni személyesen.

A plenáris előadások a kapcsolati hálók, a távtanácsadás, az e-mail konzultáció, valamint a cyber hűtlenség témaköreit mutatták be.

Cyber hűtlenség és elhanyagolás

Dr. Hevesi Krisztina beszélt a cyber hűtlenség és elhanyagolás egyre aktuálisabb témájáról. Kiemelte, hogy fontos a pároknak saját maguk számára definiálniuk, hogy mit is tekintenek hűtlenségnek, hiszen ez az online térben még kevésbé egyértelmű. Hiszen „az interneten a lehetőségek száma végtelen és mindig újabb tagok belépése teszi még színesebbé”.

Az online hűtlenség egy részérére továbbá jellemző, hogy áttevődik offline hűtlenségre, azaz személyes kapcsolat válik belőle.

A hűtlenségnek három fajtáját különböztetjük meg, úgy mint érzelmi vagy szexuális hűtlenség, továbbá ide sorolandó a pornográfia is. Nagy általánosságban mondhatjuk, hogy a nők hűtlenségére az érzelmi kapcsolat, míg a férfiakéra a szexuális kapcsolat kialakítása jellemző, azonban ez a mintázat változóban van, hiszen az új kutatási eredmények alapján mindkét nem főként a szexuális kapcsolat létesítését definiálja hűtlenségként.

Az online világban új fogalomként jelenik meg a cybersex, ami az online szexuális aktivitás alkategóriájaként definiálható, mely a hot-chattől eltérően szexuális kielégüléssel jár.

A szexualitás online való megélése gyakran eredményez párkapcsolati zavarokat, akár szexuális averzióhoz is vezethet, mely főként a serdülő korosztályra nézve veszélyes.

A cyber hűtlenségre hajlamosító tényezők közé tartozik a házasság vagy párkapcsolat minőségének romlása, az egyedüllét és magány érzése, az elköteleződés és következmények hiánya, illetve azok a vibrációk, pozitív megerősítések, melyeket az online térből gyűjtünk.

Az internet velejárója, hogy valós kapcsolataink háttérbe szorulnak, virtuális kapcsolatainkat egyre valóságosabbnak éljük meg, a szociálisan gátolt személyek kiteljesedhetnek, mindez nyíltabb kommunikációt és a komfortérzet növekedését okozza. Egy alternatív identitás felépítéséhez nyújt lehetőséget, sikerélményeket eredményez, mely pozitív hatással van önértékelésünkre. Egyes nézetek szerint az internet lehetőséget teremt, sérülékennyé tesz a hűtlenségre, könnyebben bele lehet csúszni az úgynevezett elektronikus poligámiába.

A szekció előadások a digitális nemzedék, az online játék, a pár- és házasságtanácsadás, valamint a virtuális csoportok témáit járta körül.

Online játékok világa a függőségtől a hivatásos sportig

Az internet széleskörű és nagyütemű elterjedésével kapcsolatban felmerült az internetfüggőség mint új problémakör, mely felveti a kérdést: magához az internethez tudunk kóros mértékben kötődni vagy az ott végzett tevékenységekhez? Ilyen kérdéseket feszegetett Dr. Kökönyei Gyöngyi előadása, aki többek között arra is kereste a választ, hogy mikor válik problémássá ez a viselkedésforma. A szakemberek szerint a viselkedési addikciók tünetei a kémiai szerekéhez hasonlatos, ugyanúgy jellemző rájuk a hangulatmódosítás, a megváltozott tolerancia, a megvonási tünetek, valamint a visszaesés lehetősége.

Ebből adódóan problémásnak tekinthetjük az online játékot, amennyiben az illető kontrollvesztett állapotot él meg, a személyes kapcsolatai leépülnek, elhanyagolja mindennapi teendőit és a negatív következmények ellenére sem tudja abbahagyni a tevékenységet. A túlzott mértékű játékra motivációs tényező lehet a társasági faktor, a valahová tartozás érzése, az elmenekülés a mindennapi problémák elől, a versengés iránti vágy, az élénk fantáziatevékenység, de lehet ez készségfejlesztő és rekreációs tevékenység is. Kökönyei úgy fogalmaz, hogy

„az online játéktevékenység a pozitív érzelmeket felerősíti, a negatívakat pedig csökkenti, ezáltal megerősítő szerepe van”.

Továbbvezetve a gondolatkört, Dr. Csukonyi Csilla az e-sportolók sokak számára még ismeretlen világába vezetett be bennünket. Párhuzamot vont a fizikai és az e-sportot űzők között, melyek véleménye szerint jól kiegészítik egymást. Az e-sport ugyanakkor a sakkhoz is hasonlítható, mint mentális sporttevékenység. Jó hír, hogy az e-sportban elsajátított és begyakorolt készségek átvihetők a fizikai sportokra, úgy mint a szem-kéz koordináció, a mélységészlelés vagy a finommotorikus készségek.

A hivatásos e-sportolóknak nagy szüksége van sportpszichológusra, hiszen aktív és hosszan fenntartott mentális és fizikai megterhelésben van részük.

A sportpszichológus az ő esetükben a fizikai és mentális felkészülést segítheti, hiszen az edzéseken a testi fittség mellett a taktikai tréning is nagy szerepet kap. A mentális edzés része a stressz- és indulatkezelés, valamint a krízishelyzetek kezelése, valamint a siker és a kudarc feldolgozására is hangsúlyt kell fektetni. Felmerülő téma továbbá a csúcsteljesítmény elérése, a csapatmunka és az együttműködés elősegítése.

Az e-sport világának árnyoldala lehet a tiltott szerek és teljesítményfokozók használata, a nemi megkülönböztetés és előítéletek, a túledzésből fakadó sérülések, valamint a függőség veszélye.

Összességében egy érdekfeszítő, szakmailag fontos és nagyon aktuális tematikájú konferencián volt módunk részt venni, és bízunk benne, hogy tudósításunkkal betekintést tudtunk nyújtani a digitális világ térhódítása kapcsán felmerülő fontos témakörökbe.