Egyszerűen élni – avagy hogyan tegyünk rendet magunk körül?

Manapság olyan világban élünk, ahol a fogyasztói társadalom igyekszik elhitetni velünk nap mint nap, hogy egy új termék megvásárlása boldogabbá tehet minket. Hajlamosak vagyunk túlfogyasztani, és a zsúfolt környezetünkben hamar kialakuló káosz miatt feszültséget és megnövekedett stresszt átélni. Hogyan tudunk rendet teremteni magunk körül, és hogyan segíthet a minimalizmus egy olyan környezet kialakításában, amely boldogabbá, elégedettebbé és mentálisan egészségesebbé tesz minket?

A minket körülvevő tárgyak árulkodnak a személyiségünkről. Ha a környezetünk rendszerezett, tudatosan választott tárgyakból áll össze, akkor az önmagunkról is árnyaltabb, letisztultabb képet fest az emberek felé. A rend kiegyensúlyozottságot tükröz, s akit rend vesz körül, sokkal nagyobb nyugalmat és tisztább gondolkodást élhet meg azokkal a társaival szemben, akik mindennapjaikat zsúfolt környezetben élik.

A rend pozitív hatásai

A környezetünk rendezettsége hatással van a gondolkodásunkra és a döntéshozatalunkra is. Egy 2013-as, a Minnesotai Egyetemen készült tanulmányban például a résztvevők felét egy rendezett, másik felét pedig egy rendezetlen szobában arra kérték, hogy hozzanak különböző döntéseket. A rendezett szobában lévők például sokkal többen döntöttek csoki helyett az alma mellett.

A Princeton Egyetem Idegtudományi Intézetében 2011-ben végeztek egy kutatást, melyben az agy működését vizsgálták fMRI-vel. Az eredmény azt mutatta, hogy a zsúfolt helyen dolgozó emberek nehezebben dolgozzák fel az információkat.

Letisztultabb környezetben jobban át tudjuk gondolni a döntéseinket, és kevesebb inger tereli el a figyelmünket.

A rend pozitív hatásai tehát az életünk számos területén megmutatkoznak.

A rendetlenség felszámolása fájdalmas is lehet

Legtöbbünk nehezen válik meg a már kevésbé, vagy egyáltalán nem használt tárgyaitól, legyenek azok ruhák, háztartási eszközök vagy emléktárgyak. Miért ilyen nehéz belevágni a szelektálásba? Daniel Kahneman izraeli-amerikai Nobel-díjas pszichológus kutatásai adhatnak választ a kérdésre. Kilátáselmélete szerint például a veszteségeinket mindig erősebben éljük meg, mint az ugyanolyan értékű jutalmainkat. Emellett az elkötelezettségi hatást is meg kell említeni, mely szerint az emberek azokat a javakat sokkal magasabbra értékelik, amelyeket már birtokolnak, mint amit a jövőben tudnának megszerezni. Mindig nehezebb feladni egy olyan dolgot, amit már megszereztünk, mint lemondani valamiről, amire csak a jövőben tehetnénk szert.

A már birtokolt tárgyakhoz, emlékekhez kötődünk, s ez a ragaszkodás gyakran hátráltat minket abban, hogy racionálisan végiggondoljuk: valóban szükségünk van-e az adott dologra?

A Yale Egyetem 2012-ben készült egyik tanulmánya szerint a gyűjtögetőknek az agyában, amikor meg kell szabadulniuk a tárgyaiktól, olyan terültek aktiválódnak, melyek valódi testi fájdalommal állnak kapcsolatban. Tehát a zsúfoltság és a rendetlenség felszámolása ténylegesen fájdalommal járhat együtt.

Hogyan vágjunk bele?

Nézzük meg, hogy mi segíthet minket abban, hogy letisztult környezetet hozzunk létre magunk körül. Például érdemes kipróbálni a dobozolás technikáját. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy szükségünk van-e egy tárgyra, akkor dobozoljuk be, és nézzük meg, hogy a hetek, hónapok során kicsomagoljuk-e. Ha nem, akkor valószínűleg nem szerves része az életünknek, és könnyen megleszünk nélküle. Ezt a módszert alkalmazták a The Minimalists megalkotói is, akik az egész lakást bedobozolták, és megfigyelték, hogy mik kerülnek vissza az egyes helyiségekbe a hetek múlásával. Meglepő lehet egy ilyen kísérlet, hiszen szembesülünk azzal, hogy a tárgyainknak csak egészen kicsi hányadát használjuk napi szinten.

A minimalizmus és a rendezett környezet kialakítása időigényes folyamat, amelyben sikeresebbek lehetünk, ha a „mindent egyszerre akarok” szemlélet helyett inkább az apró lépésekben hiszünk. Ha nehezen megy a szelektálás és a tárgyainktól való megválás (ami egy természetes folyamat, ahogy azt fentebb is leírtuk), akkor elég, ha egy nap, vagy a hétvége során csak egy helyiséget, vagy annak csak egy részét, például egy szekrényt rendezünk el.

Végül, de nem utolsósorban higgyünk abban, hogy azok nélkül a tárgyak nélkül is tudunk boldogulni, melyekre mindig azt a címkét ragasztjuk, hogy „majd egyszer még úgyis jól jön”. Gondoljunk bele, hogy ezeket a tárgyakat el is adományozhatjuk, vagy ha olyan állapotban vannak, el is adhatjuk őket.

A rend jót tesz a lelkünknek

A rendezett környezet számos pozitív pszichológiai hatással jár együtt. Az első és legfontosabb talán, hogy csökkenti a stresszt és a szorongást. Emellett könnyebbé teszi a gondolkodást, és egy ilyen környezetben megfontoltabb döntéseket hozhatunk. A rendrakás az énhatékonyság érzését erősíti, emellett fejleszti a döntéshozó és a problémamegoldó képességeinket is. Ha pedig hatékonyan teszünk rendet környezetünkben, akkor energizáló hatása is van: úgy érezzük, lendületben vagyunk, és bármit képesek vagyunk véghez vinni.

Ha a mindennapokban kemény agyi munkát végzünk, a takarítás és a rendrakás ki is kapcsolhat minket. Ez egy olyan tevékenység, mely közben agyunk szabadon „vándorolhat”, s ne lepődjünk meg, ha ilyenkor jutnak eszünkbe a legjobb ötletek. Ráadásul a takarítás és a rendszerezés testmozgással is jár együtt!

A zsúfolt környezet átláthatóbbá, egyszerűbbé tétele a családi kapcsolatokra is jó hatással van. Gondoljunk csak bele, mennyiszer okoz a takarítás felosztása konfliktust. Ha kevesebb dologgal vesszük magunkat körül, akkor a rend megtartása és kialakítása is sokkal egyszerűbbé és idő-kímélőbbé válhat.

Összességében tehát egy minimalista stílusú otthon megteremti az alapot a boldogsághoz és a jobb mentális egészséghez. Általa megszabadulhatunk a felesleges ingerektől, melyek folyamatosan terhelik az agyat, s ezt az energiát belefektethetjük valamibe, ami által növekedhetünk, többé válhatunk.