A tizedik agyideg, a bolygóideg elektromos árammal történő ingerlése hatással van az agyműködésre. Egyes eredmények szerint ez, azaz a Vagus-terápia, akár a depresszióval küzdők számára is reménységet jelenthet.

Agy és bolygóideg

A szervezet összehangolt működését az agyunk szabályozza. Az ehhez szükséges kommunikációt a gerincvelő és a tizenkét pár agyideg biztosítja, melyek összekötik az agyat testünk egyéb részeivel. Kiemelt jelentősége van a X. agyidegnek, amit bolygóidegnek (nervus vagus) neveznek.

Az agyidegpár az agytörzs két oldalán ered, majd elhagyja a koponyát egy-egy nyíláson keresztül. Ezután a nyakon fut le és később számos elágazásával „bolyong” a mell- és hasüreg szervei között. Beidegzi a szívet, nyelőcsövet, légutakat, tüdőket, a belek bizonyos részeit, de még az ízérzékelésben is részt vesz.

A bolygóideg fontos érző-információt szállít a zsigerek felől az agyba. A bejövő jelek feldolgozását követően az agy képes módosítani a belső szervek működését, akár szintén a bolygóidegen keresztül. Ezáltal a X. agyideg fontos élettani funkciókat lát el: részt vesz a vérnyomás, a szívfrekvencia, a légzés és az emésztőrendszer szabályozásában. Összességében nagy befolyással bír a szervezet belső egyensúlya fölött.

Az említett alapvető funkciókat az agy automatikusan szabályozza, azok nem feltétlenül tudatosulnak. Például senki sem tudja mérőeszköz nélkül megmondani, mekkora a vérnyomása, azonban az agyvelő ezt önkéntelenül felügyeli minden pillanatban. Ennek ellenére a tudatos-pszichés és a zsigeri működések között szoros és kölcsönös kapcsolat áll fenn. Egyrészt a belső szervek felől érkező jelek kihatással vannak tudatunkra.

Többek között ennek köszönhető, hogy egy kiadós ebédet követően ránk tör a „kajakóma” és az emésztőrendszer munkája következményekkel jár tudatunkra nézve is. Másrészt gondolataink, mentális állapotaink változást hozhatnak a zsigereink működésében is. Ezt bizonyítja a tipikus szituáció, amikor egy vizsga- vagy versenyhelyzet felismerésekor szívverésünk felgyorsul és lélegzetvételünk szaporább lesz.

Bolygóideg-ingerlés

Ezek a folyamatok nem csak természetes úton mehetnek végbe, hanem ki lehet váltani őket mesterségesen is. A XIX. század végén James Leonard Corning, amerikai orvos azt állította, hogy a bolygóideg ingerlése a nyaki részen jótékony hatással lehet az epilepsziában szenvedő betegekre. Corning különböző fém eszközöket készített, amelyekkel nyomást helyezett a nyaki verőérre és a bolygóidegre. Az eszköz továbbfejlesztett változatával már képes volt elektromos árammal is stimulálni az ideget. Bár módszere kezdetleges volt és emiatt kétes hírnévre tett szert, később az ő munkássága révén kezdtek el foglalkozni ezzel a terápiás beavatkozással.

A bolygóideg-ingerlést ma már biztonságosan és pontos beállításokkal vagyunk képesek elvégezni. Az egyik elterjedt eljárás során egy pacemakerhez hasonló, kicsi eszköz bőr alá ültetésére kerül sor, amely elektródákkal kapcsolódik a bolygóideg nyaki szakaszához. Az eszköz képes szabályozott elektromos impulzusokat leadni az agyidegre. Az elektromos áram hatására az idegsejtek viselkedése megváltozhat.

Remény a makacs depresszióval szemben

Az epilepszia esetében elért biztató eredmények rámutattak egy meglepő dologra: a bolygóideg-ingerlésnek alávetett résztvevők jelentős mértékben számoltak be hangulati életük javulásáról. Ezen felbuzdulva a kutatók elkezdték vizsgálni, hogy a hagyományos (gyógyszeres és pszichoterápiás) kezelésekkel szemben ellenálló depresszió esetén használható-e ezen módszer.

A depresszió egy olyan mentális zavar, amelyben elvész az öröm átélésének és az érdeklődés fenntartásának képessége. Tartós negatív hangulat jellemzi, amely túlmutat érzelmeink mindennapi változásain. Átlagosan a felnőttek 5 százaléka érintett, ezáltal a gyakori pszichiátriai kórképek közé sorolható. A depresszió jókora terhet jelent a gazdaságra nézve, mivel a teljesítőképesség erőteljes romlását is előidézi. Valódi veszélyét mégis az jelenti, hogy az életminőség lerontása mellett súlyosan megemelkedik az öngyilkosság kockázata is.

Az eredmények alapvetően pozitívak a depresszióval szembeni bolygóideg-stimulációt illetően. A kutatásokban résztvevő páciensek egy részénél számottevő javulás látszott. Feltételezhető, hogy ez az elülső homloklebeny ingerületátvitelében bekövetkezett változásokkal magyarázható.

Ma már tanulmányok arról is beszámolnak, hogy a bolygóideg ingerlése alkalmazható migrénes fejfájás ellen is, ráadásul nyakunkra vagy fülünkre helyezendő külső eszközökkel. Növekvő népszerűségének köszönhetően felbukkannak újabb és újabb változatai a kezelésnek (pl. “vagus terápia”), melyek számos egyéb tünet vagy betegség enyhítését ígérik. Utóbbiak közül sok nem rendelkezik megalapozott háttérrel, egyelőre nem igazolt hatásosságuk. Így minden esetben érdemes szakemberrel konzultálni a bolygóideget érintő beavatkozások előtt.

Mindenesetre az eljárás reményt adhat olyan depresszió esetén, ahol nem nyújtott segítséget a többi elérhető kezelésmód.

Természetesen az adatok és vizsgálatok mérsékelt mennyiségének mindig óvatosságra kell intenie bennünket. Azonban elképzelhető, hogy a bolygóideg-ingerlés széles körben csillapíthatja embertársaink szenvedését a jövőben, kiváltképpen azokét, akik gyötrelmein nem tudunk enyhíteni a hagyományos módszerekkel.

Felhasznált irodalom:

Szentágothai János, Réthelyi Miklós. (2020). Funkcionális anatómia (4. kiadás). Medicina Könyvkiadó.

Johnson, R. L., & Wilson, C. G. (2018). A review of vagus nerve stimulation as a therapeutic intervention. Journal of inflammation research, 11, 203–213.

https://doi.org/10.2147/JIR.S163248

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/depression (2024.03.06.)

Song, D., Li, P., Wang, Y., & Cao, J. (2023). Noninvasive vagus nerve stimulation for migraine: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Frontiers in neurology, 14, 1190062. https://doi.org/10.3389/fneur.2023.1190062