Csak kevesek számára nem okoz fejtörést és bizonytalanságot egy szociopata és egy pszichopata megkülönböztetése. Előfordul, hogy pszichiáterek, igazságügyi pszichológusok, kriminológusok vagy rendőrök is összekeverik, helytelenül használják az említett terminusokat. Mi különbözteti meg a szociopátiát a pszichopátiától? Melyik zavar a veszélyesebb, és hogyan jelenik meg mindez a mindennapokban? Cikkünkből kiderül!
A szakma vezető szakértőinek nézetei eltérők azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán van-e a jelentős különbség a két állapot között, avagy sem. Azok, akik egyetértenek azzal, hogy szignifikáns különbségek márpedig vannak, gyakran vitatkoznak azon, hogy pontosan mik is azok. Korábbi cikkünkben már mi is írtunk a két zavar közti különbségekről. Scott A. Bonn amerikai kriminológus professzor állítása szerint egyértelmű és jelentős különbségek tárhatók fel a pszichopátia és a szociopátia között, melyeket figyelembe véve könnyebben elkülöníthetővé válik egymástól a két állapot. Hogyan diagnosztizálhatjuk? Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által 2013-ban kiadott új diagnosztikai referencia-kézikönyv, a DSM-5, mind a szociopátiát, mind pedig a pszichopátiát az antiszociális személyiségzavarok közé sorolja. Ezek a zavarok sok közös viselkedéses jellemvonásban osztoznak. Feltehetően ez is hozzájárul a két állapot gyakori összekeveréséhez. A legfőbb vonások, melyek mindkettőre jellemzők az alábbiak:
- a törvények és szociális normák semmibe vétele
- mások jogainak semmibe vétele
- bűntudat vagy bűnösség érzésére való képtelenség
- erőszakos vagy agresszív viselkedésre való hajlam
Diagnosztikai szempontból a pszichopátia etiológiája és oka eltér a szociopátiától. Scott A. Bonn véleménye szerint a pszichopátia a természet („nature”, genetika), míg a szociopátia a környezet („nurture") eredménye.
A pszichopátia egy fiziológiai defektushoz kapcsolódik,
ami az impulzuskontrollért és az érzelmekért felelős agyterületek fejletlenségét eredményezi (Bouchard és mtsai, 1990). A szociopátia viszont valószínűleg gyermekkori traumából és fizikai vagy érzelmi bántalmazásból eredeztethető. Mivel
a szociopátia inkább tanult viselkedésnek tűnik,
mintsem veleszületettnek, így a szociopaták bizonyos körülmények között képesek lehetnek valamilyen mértékű valódi empátiára és kapcsolatteremtésre. A pszichopátia ritkábban fordul elő, mint a szociopátia, ugyanakkor az antiszociális személyiségzavarok közül a legveszélyesebb. Nem meglepő, hogy számos sorozatgyilkos, köztük Ted Bundy, Dennis Rader (BTK) és John Wayne Gacy, bűnbánat nélküli pszichopaták voltak. Mi több, a becslések szerint az összes sorozatgyilkos közel fele pszichopata. Egy szociopata mindennapjai A közös jellemzőkön felül a szociopatáknak és a pszichopatáknak vannak saját, egyedülálló viselkedéses jellemzői is. A szociopaták könnyen ingerültté válnak és emocionálisan felzaklatott állapotba kerülnek. Így nem csoda, hogy gyakran előfordulnak náluk érzelmi kitörések és fékezhetetlen indulataik miatt dühkitörések. A szociopaták nagy eséllyel alul iskolázottak, ezáltal valószínűbb, hogy a társadalom peremére szorulnak. Gyakran képtelenek egy szilárd munkahely fenntartására, vagy jelentősebb ideig egy helyen dolgozni. Ugyanakkor a szociopaták számára – bár kiemelten nehéz – nem teljességgel lehetetlen a másokkal való kapcsolat kialakítása.
Számos szociopata képes kötődni egy adott egyénhez vagy csoporthoz
annak ellenére, hogy a szociopaták alapvetően nem törődnek a társadalommal vagy annak általános szabályaival. Ebből kifolyólag általában mindegyikük küzd a kapcsolatokkal, és csupán korlátozott számú jelentőségteljes kötődési kapcsolatokra tesz szert. Ezek után érthető módon küzdelmes feladat a szociopaák számára az interperszonális kapcsolatok létrehozása és fenntartása. Egy pszichopata mindennapjai A pszichopaták természete általában agresszív és ragadozó jellegű. Másokat saját hóbortjaik tárgyának tekintik. Bár empátiás képességük aligha van, a pszichopaták gyakran akár bájos, lehengerlő személyiséggel rendelkezőnek tűnhetnek. Rendkívül manipulatívak és könnyen az ember bizalmába férkőznek. Társas kapcsolataik során kiválóan megtanulják imitálni az érzelmeket, noha valójában képtelenek érezni őket. Így könnyen lehet, hogy a gyanútlan emberek számára teljesen „normálisnak” tűnnek. A pszichopaták gyakran magasan iskolázottak, jól képzettek és képesek hosszú távon az állandó munkavégzésre is. Néhány pszichopata annyira kifinomultan és ügyesen manipulálja környezetét, hogy képes családot alapítani, illetve egyéb hosszú távú kapcsolat fenntartására is. Mindezt anélkül, hogy bárki valaha is gyanakodna rá, vagy megkérdőjelezné valódi természetét. Bűnelkövetés személyiségzavarral Bármilyen bűncselekmény, amit szociopaták követnek el – köztük akár a gyilkosság is – inkább számít spontánnak és nem előre kiterveltnek, mint rendesen átgondoltnak és megtervezettnek. Mások szemében
a szociopaták általában rendkívül zavarodottnak tűnnek.
A szociopaták viselkedése többnyire bejósolhatatlan és kiszámíthatatlan. Emiatt őket a laikusok és a szakértők is könnyebben megkülönböztetik a pszichopatáktól. Bűncselekmények elkövetésekor a pszichopaták gondosan előre elterveznek minden részletet, és gyakran készülnek B tervvel egy esetlegesen felmerülő, kiszámíthatatlan helyzetre. A kritikus helyzetekben pedig szinte rendíthetetlennek tűnnek. Szociopátiás társaikkal ellentétben
a pszichopata bűnözők hűvösek, nyugodtak, aprólékosak és precízek.
Bűnüldözési szempontból a pszichopaták „hidegvérű" természete hatékony bűnözővé teszi őket. Ebből kifolyólag általában sokkal nehezebb azonosítani őket, mint a szociopatákat. Sajnálatos módon nagy nehézséget okozhat megállapítani azt is, hogy mikor válik valaki egy pszichopata kiszemelt áldozatává.
Felhasznált szakirodalom: Bouchard, T.J., Jr., Lykken, D.T., McGue, M., Segal, N.L. and Tellegen, A. 1990. "Sources of human psychological differences: The Minnesota Study of Twins Reared Apart." Science 250 (4978), pp. 223–228.