A járványügyi korlátozások enyhítése révén egyre több sportoló tud újra a „régi” feltételek mellett edzeni. Az enyhítések hallatára azonban sokan túl korán örültek, hiszen közel sem mondhatjuk azt, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba. Sportáganként, egyesületenként, sőt sportolóként is eltér, hogy ki milyen körülmények között folytathatja vagy kezdheti újra a felkészülést. Cikkünkben igyekszünk néhány olyan kérdéskört megtárgyalni, amely több, a sportvilág iránt érdeklődő személy számára is érdekes lehet. 

Ez az írás a Mindset Sportpszichológia és a Career Sport Management iroda közös munkája alapján megalakuló cikksorozat V. része. Cikksorozatunkban foglalkoztunk már a megfelelési kényszerrel, az edző-tanítvány kapcsolattal, illetve a koronavírus sportolókat érintő mentális kérdéseivel.

A legtöbb nagy klub és a híres sportolók is óvatosan bántak a nyilatkozatokkal az elmúlt időszakban. Ez is mutatja, hogy a járványügy okozta krízishelyzetben egyes megnyilvánulások szélsőségesebb reakciókat eredményezhetnek – szurkolók, támogatók, vezetők és klubtársak részéről egyaránt. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy a jelenlegi helyzet kifejezetten speciális, az erre adott egyéni válaszok pedig igencsak eltérőek lehetnek.

Fokozatosság

A sportélet újraindulása nagyobb terhelést vonhat maga után a versenyek/mérkőzések sűrűsödése, illetve az olimpiai kvóta megszerzésének vágya miatt. A több versenyhelyzet egyértelműen nagyobb biológiai leterheltséggel jár a szervezet számára, ezért érdemes a felkészülésre is megfelelő időt szánni, hogy a test újra teljesen fel legyen készülve a megmérettetésekre. Ezt fejben is tudatosítani kell, hiszen a karantén utáni első edzéseken nem lehet majd ugyanazt a tempót elvárni a sportolóktól és a sportolóknak önmaguktól, mint március elején. Erre példa az FC Barcelona labdarúgócsapat francia belső védőjének, Samuel Umtiti-nek az este, aki az első edzések egyikén vádlisérülést szenvedett.

Elsők között fognak újraindulni a nemzeti futballbajnokságok. Május 16-tól elsők között a német Bundesliga küzdelmei folytatódnak.

Másrészt irreálissá válhatnak a sportoló teljesítményével kapcsolatos elvárások, akár a vezetők, az edzők, a szurkolók vagy önmaga részéről is. Az elvárások és a teljesítmény egy ilyen időszak után nem biztos, hogy összhangban lesz, ezért a legmagabiztosabb sportoló önbizalma is csorbát szenvedhet. Éppen ezért érdemes nyíltan és őszintén kommunikálni a vezetőkkel, az edzőkkel, a csapattársakkal, akár a testi, akár a lelki állapotról legyen szó.

Ildomos lehet rövid és középtávú célokat megfogalmazni, amelyek a következő időszakban a fokozatos visszatérés elősegítését célozzák meg. Továbbá a sportoló kereshet olyan dolgokat, amelyek teljesen biztosak az életében, a karrierjében – ezek ellensúlyozásként szolgálhatnak a bizonytalanságokkal teli helyzetben.

Példamutatás

A sportolókra sok esetben felnéznek a hétköznapi emberek, így viselkedésük több szempontból példaértékűnek számít. A sportolók magatartása, megnyilvánulásai, járványügyi helyzethez való hozzáállásuk egyaránt fontos üzenetet közvetít a szurkolók, rajongók felé. A sportolók hozzáférhetnek olyan egészségügyi kiváltságokhoz, amelyhez mások nem. Ez a privilégium pedig felelősséggel is jár. A közvetített viselkedésformák és a felelősségteljes megnyilvánulások mellett a Fair Play szabályok betartásának fontossága is felerősödik. Ezek még nagyobb jelentőséggel bírnak majd, hiszen olyan értékekről van szó, amelyet minden ember saját életére tud vonatkoztatni.

Kompromisszum

A sportélet újraindulása mögött társadalmi és gazdasági érdekek is állnak. A döntéshozók számára a sport egy jelkép lehet arra, hogy minden visszakerül a régi kerékvágásba – vagy az ezzel kapcsolatos hitet erősíthetik a társadalomban. Egyes sportolóknak azonban nem biztos, hogy tetszik a gondolat, hogy gazdasági és társadalmi okok miatt kell visszatérniük. Ennek adott hangot többek között Danny Rose angol válogatott labdarúgó is.

A példamutatás szerepe ezzel kapcsolatban is fontos lehet. A pályára való visszatérésnek valóban van egy olyan üzenete, hogy minden jobbra fordulhat, ugyanakkor egyesek számára felelőtlen viselkedést is jelenthet ez a visszatérés. Ennek a dilemmának a feloldására

nincs tökéletes megoldás, a kompromisszumra törekvés a cél.

Felmerül a kérdés, hogy mihez kezd az a sportoló, aki nem akar még visszatérni, mégis kötelezik rá? A saját és az egy háztartásban élők egészségének védelme, a nagyobb kockázati csoportba tartozás vagy mondjuk az asztmás megbetegedés mind olyan tényező, amely teljesen érthetővé teszi azt, ha valaki nem szeretne még visszatérni a versenysportba. Ugyanakkor nemcsak a sport, hanem a más területen dolgozóknak is vissza kell térniük a munkahelyeikre − akarva és akaratlanul egyaránt.

Figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi félelmek vagy bármilyen szorongás negatív hatással vannak a teljesítményre. Érdemes előre tisztázni ezeket a kérdéseket, hogy ne teljesítményhelyzetben kössék le a sportoló mentális energiáit, zavarják koncentrációját.

A testi és lelki egészség szorosan összefügg, ezért is érdemes a fizikális és a mentális edzésre egyaránt figyelni a visszatéréskor is.

Nézők nélkül

A sport szociális és kulturális esemény, amelynek fontos részei a nézők. A szurkolók nélküli versenyek, az ezzel kapcsolatos hátrányok minden egyes sportolót érintenek, a különbséget az jelentheti, hogy ki hogyan viszonyul a helyzethez, ki hogyan tud megküzdeni ezzel az új körülménnyel.

A dobozolás, a búra vagy a zseblámpa technikák eddig abban segítették a sportolókat, hogy a zavaró tényezőket kizárják a figyelmükből. Ha a fókuszt átalakítjuk e technikák használatakor, akkor a kizárás helyett meg lehet próbálni a szurkolók bevonását, akár hangok, akár segítő alakok elképzelésével.

Győzelmek, sikerek megélése

A győzelem és a vereség értelmezésének, megélésének, feldolgozásának nehézségei merülhetnek fel. El kell fogadni, hogy

a megváltozott körülmények ellenére a győzelem ugyanúgy a sportolók érdeme, míg a vereség a sportoló felelőssége.

Nehezíti ezt, hogy a siker ünneplése során új szokásokat kell kialakítani. A német labdarúgó-bajnokság elöljárói leszögezték, hogy a hétvégén újrainduló mérkőzések során tilos a gólszerzés után összeölelkezni. Ha kicsit előregondolunk, akkor az is furcsa lesz, hogy miként ünnepelik majd meg egyes csapatok a bajnoki vagy egyéb győzelmüket, hiszen a legtöbb sportban és országban szokás volt a csapatbusszal végigvonulni a városon a több tízezer szimpatizáns gyűrűjében. Illetve az egyéni sportolók sem futhatnak oda edzőjükhöz, szeretteikhez, szurkolóikhoz a győzelem pillanatában.

Ezen változások kezelésére nincsenek érvényes praktikák, de érdemes ezeket figyelembe venni és olyan egyéni ünneplési módokat találni, amelyek hasonló eufóriát eredményezhetnek, mint a közös ünneplések.

Egység

Csapatsportokban felmerül, hogy a játékosok mennyire maradnak hűek a klubhoz, amely például bérmegvonással sújtotta őket. Illetve a lejáró szerződésű játékosok helyzete is érdekes lehet. A sportolói nyilatkozatokból is kitűnik, hogy kialakult az „ők” (vezetők) és a „mi” (játékosok) gondolkodás, tehát szakadék keletkezett az egyesületi vezetők és a sportolók/csapatok között. Érdemes minden játékossal egyenként tisztázni a helyzetet, hogy a sportoló, a társak és az egyesült se kerüljön váratlan helyzetbe.

Csapaton belül, edzőtársak között korábbi okok miatt fennálló konfliktust ajánlott rendezni a visszatérés előtt. Mivel ezek egy alapvetően stresszesebb helyzetben könnyebben kerülnek felszínre és hatnak negatívan a teljesítményre, illetve a hangulatra.

Most nagyobb szükség van az összefogásra, a helyzet közös átvészelésére.

Ezt segítheti például a humor a közös tréningezés során. Ugyanakkor a csipkelődéseknél fokozottabban figyelembe kell venni, hogy kinek mondjuk, és mit okozunk ezzel számára. Az ezekre való odafigyelés hosszú távon pozitív hatást eredményezhet a csapatkohézióban.

Visszatérés

Hasonlóan hirtelen és váratlan változás történt sok sportoló életében a pandémia hatására, mint sérülés esetén. A sérült sportolók számára az egyik legnehezebb az edzőtől vagy edzőtársaktól való távolmaradás, a közös élményekből való kimaradás. Ez részben minden sportolót érint, hiszen az online edzések vagy az egyéni gyakorlások nem tudják megadni ugyanazt az edzéshangulatot. További párhuzam lehet a sérült és a jelenlegi időszak között, hogy a sérült sportoló addig fél a pályára lépni, amíg fel nem dolgozza a sérülését, akkor is, ha mondjuk nem az ő hibájából történt. A jelenlegi helyzetben ezt úgy értelmezhetjük, hogy elfogadható megoldási módot kell találni a visszatéréshez, amely magába foglalja a teljesítőképesség korlátainak változásait és a megbetegedéstől való félelem kezelését.

Sokak számára nehézséget okozhat a visszatérés.

A szorongással együtt járnak az irracionális gondolatok, ezeket érdemes átkeretezni és reális értelmezést alkotni. Szorongás akkor keletkezik, ha veszélyt észlelünk, de a veszély megfoghatatlan. A koronavírus, mint kórokozó, mint veszélykeltő inger továbbra is láthatatlan és megfoghatatlan lesz. A sport világában mindenki azon dolgozik, hogy egészségügyi szempontból a lehető legbiztonságosabb körülmények legyenek. Mentális egészségünk érdekében azt tehetjük meg, hogy a szorongáskeltő ingerhez, azaz a koronavírushoz valamilyen formát társítunk.

Sportolói szempontból kifejezetten fontos feltérképezni, milyen az egyén viszonyulása a koronavírushoz. A szorongás, az aggódás rombolja az immunrendszert. Ezáltal elképzelhető, hogy a leroncsolt immunrendszer miatt betegszik meg valaki – ez egy ördögi kör. A legyengült immunrendszer okozta védtelenség kifejezetten veszélyes a fiatal sportolókra – tehát az edzőnek, szülőnek figyelnie kell arra, hogyan kommunikálnak a járványról a fiatal sportolók felé.

Testi és lelki egészség szorosan összefügg,

ezért is érdemes a fizikális és a mentális edzésre is figyelni a visszatéréskor is. Ha úgy érzed, hogy utóbbihoz támogatásra van szükséged, akkor fordulhatsz hozzánk is bizalommal.

A sportmenedzser álláspontja

Ifj. Tóth György, a Career Sport Management alapítója, aki élsportoló ügyfeleivel folyamatosan tartja a kapcsolatot, a karantén idején is aktívan intézni ügyeiket. Az elmúlt időszakban nem volt versenyre készülés, helyette lehetett szabadon edzeni és készülni, viszont megkönnyebbülés helyett sok esetben nehezebb volt lelkileg a négy fal között, a fizikai felkészülés szempontjából pedig közel sem volt megfelelő ez az időszak. Mindazonáltal lassan újra lesznek versenyek és azokra is el kell kezdeni készülni, fókuszálni. A menedzser, aki a korlátozások alatt, és ezek enyhítése után is minden sportolójával konzultál, kérdésünkre elmondta, hogy bár sportolói előtt még mindig nem tiszta az, hogy mire készülnek pontosan, de legalább már tudnak edzeni és ennek mindnyájan nagyon örülnek.

A sportba való visszatérés előtt szükséges tudatosítani szorongásainkat, félelmeinket, átbeszélni ezeket valakivel.

A menedzser több közös team meetinget is szervezett a járvány alatt, amelybe csatlakozott más szakma képviselője is. Ezek révén a sportolók láthatták, hogy a sportban nem annyira rossz a helyzet, mint más területeken – vannak, akik megélhetésüket is elvesztették. A közös meetingek erősítik és motiválják a sportolókat – a Career Sport szerint. A menedzser egy igazi csapatot formál, a közösség erejét próbálja meg kihasználni, mert ennek most még nagyobb szerepe van, mint valaha. Úgy gondolja, hogy erre azért is van szükség, mert az egyéni sportolóknál is erőteljesen előtérben van a valahova tartozás igénye. Szükségük van egy olyan térre vagy szervezetre, ahol számíthatnak egymásra – ennek alapjait igyekszik megteremteni a gazdasági és szponzori feltételek mellett.

A menedzser szerint fontos a korábbi hibákból tanulni, a tanulságokat levonni és ezeket beépíteni a fizikális és mentális edzésbe, valamint a versenynaptár összeállításába. Főleg mivel igencsak sűrűnek látja a sportélet újraindulása utáni időszakot. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy a sok verseny motiválóan hat majd a sportolókra.

***

A Mindset Sportpszichológia és a Career Sport Management közösen együtt dolgozva olyan témákat járnak körül, amelyek a sportolók napi életében jellemzően jelen vannak. Ez egy havi rendszerességgel megjelenő, sportmenedzseri tapasztalatokra alapozó cikksorozat, melyben a sportolók kihívásait, problémáit, örömeit pszichológiai szemmel vizsgáljuk meg.

A cikkekben átfogó magyarázatot igyekszünk adni sportolóknak, sportvezetőknek, edzőknek illetve azoknak, akik alapjában véve érdeklődnek a sportpszichológia iránt. Fontos azonban, hogy e cikkek nem helyettesítik a személyes pszichológiai konzultációkat, de reméljük, hogy a témák alapot adnak majd arra, hogy a korábban említett személyek is megfelelően foglalkozzanak a mentális egészséggel.

A téma kapcsán ajánljuk a The Athletic írásait, amely regisztráció után most 90 napig ingyenesen elérhető tartalmakat prémium tartalmakat szolgáltat.