Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológus, a Mindset Pszichológia szakmai szupervízorának könyve a sématerápiát mutatja be - egy olyan módszert, melynek megismerése mindannyiunk számára hasznos lehet. A könyv célja, hogy felismerjük működéseinket és ha szükséges, változtassunk rajtuk.

A sématerápia nem csak egy egyszerű „to do list”, amit kérdés-válasz formájában kipipálgathatsz és elhozza a nirvánát. A sémamódszernek van mélysége, mondanivalója mégsem esik át az önmagáért való filozófiai lamentálásba. Összeségében a nyugati self-help könyvek sorából messze kiemelkedik mind a módszer, mind az az igényesség, ahogy a szerző a témát húsz éves szakmai tapasztalattal a háta mögött közre adja.

Sok kliens érkezik hozzám azzal a dilemmával, hogy két partner közül kit válasszanak. Azt, aki logikus választásnak tűnik, vagy akihez ösztönösen, zsigerileg vonzódnak? Sokszor csupán egyetlen érv szól mellette: "úgy vonz, mint a mágnes". Ilyenkor azt mondhatjuk, működik a kémia.

Előfordulhat, hogy ez nem más, mint a belső programjaink által irányított kémia, a sémakémia.

Kézbe véve a művet igazán komoly olvasmánnyal állunk szemben. Azt javaslom, engedjük el a könnyed nyári kisregények iránt táplált elképzeléseinket, mert ez a könyv nem az. Olvasását sokkal inkább javaslom egy hideg időszak csöndes óráiban, bekuckózva, amikor rá tudjuk szánni az időt és az energiát. Vannak mondatok, sőt fejezetek és gyakorlatok, melyeket érdemes többször is elolvasni. Hasznos lehet a szövegkiemelő használata, vagy akár a jegyzetelés is. Aki rá tud erre az olvasmányra hangolódni, vissza fogja kapni a befektetett energiát.

Dr. Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológus, a Mindset Pszichológia szakmai szupervízora

Anett a leírásokat számtalan esettel, sőt színes, szagos filmekből vett részletekkel teszi valóságossá, így könnyebben tudunk azonosulni a szakmaibb leírásokkal is. Mindamellett nem megy el a latin orvosi hókuszpókuszok nyelvezetének irányába, sokkal inkább mindannyiunk számára emészthető és befogadható módon fogalmaz.

A bevezetőben egy rövid novellával indít, ami alapján képet kapunk róla, hogyan is visszük bele magunkat az emberi kapcsolatainkat megfojtó negatív működésmódba. A bemutató egyszerre humoros és tragikus, de szerencsére csak szemléltetés. A könyv kifejezett célja, hogy felismerjük ezen működéseinket, és a bemutatott gyakorlatok segítségével változtassunk is rajtuk. 

Az első részben megismerhetjük azokat az alapvető érzelmi szükségleteket, melyek kielégítése minden gyermeknek járna, de sajnos sokszor ez elmarad. Azért fontos, hogy ezt felismerjük, mert olykor mi magunk is meglepődünk, mennyi mindent kérhetnénk emberi kapcsolatainkban.

De ami kimaradt, amit nem ismerünk, arról nincs tudásunk, így az igény sem tud megszületni rá.

A sématartományok ismertetésében a szerző részletesen összefoglalja, hogy milyen jellemző sémákon keresztül működünk. Számtalan, valós életből vett példán keresztül mutatja be azokat. Ezek mondanivalója, hogy mindannyian meglévő ismereteinken, tapasztalatainkon keresztül kapcsolódunk a többi emberhez. A forgatókönyvek jellemzően gyermekkorunkban kezdenek el kialakulni, de formálódásuk egy életen át tart. A korai években alakuló viszonyulások azonban felnőtt korra „elavulttá” válhatnak. Pontosabban mindaz a működés, amit kicsiként használtunk, hogy a megfelelő szeretetet, gondoskodást, figyelmet megkapjuk, felnőttként lehet, hogy már nem hatékony. Talán egyenesen hátráltatja az egyensúlyban lévő, mindkét fél számára kielégítő kapcsolódásokat. Sémáink megismerésével, majd sok-sok gyakorlás útján történő megreformálásával lehetőségünk nyílik egy teljesebb, boldogabb kapcsolati működés kialakítására.

A könyv következő, nagyobb részében segítséget kapunk a változáshoz. A szerző különböző eszközöket – konkrét gyakorlatokat ajánl. Bemutatja például milyen torzító gondolatokon keresztül bénítjuk meg magunkat. Segít azonosítani, hogy adott helyzetben meg tudjuk különböztetni a konkrét tényeket a bennünk keletkező véleménytől. Ezáltal számba tudjuk venni ösztönös és gyakran gátló gondolataink lehetséges alternatíváit is.

Az automatikus negatív gondolatokon túllépve a következő rész már a sémákat teljességében segít beazonosítani: azokat a forgatókönyveket, amelyek egy-egy tipikus helyzetben aktiválódnak. A következő lépés, hogy megnézzük mi történik, ha megpróbálunk változtatni. Ilyenkor általában életbe lépnek a túlélési stratégiáink, amiket a séma módszerben megküzdési módoknak is nevezünk. Ezek lehetnek felnőtt, egészséges viselkedésformák és lehetnek maladaptív, tehát hátráltató munkamódok is. Ha felismertük őket, egy újabb lépéssel közelebb kerülünk annak elfogadásához, hogy ezek a módszerek - bár korábban valószínűleg a túlélésünket segítették - felnőttként hátráltatnak bennünket. A különböző feladatok során gyakorolhatjuk egészen apró próbákon át (baby step), hogy mi történik, ha változtatunk megszokott viselkedésünkön. A sikeres visszajelzések bátorságot adnak arra, hogy nehezebb helyzetekben is ezek szerint cselekedjünk.

Az önegyüttérzés annak elfogadása, ami éppen abban a pillanatban történik velünk és bennünk. Az ellene való tiltakozás, küzdés helyett együtt lenni az élménnyel és befogadni azt, legyen az kellemes vagy akár kellemetlen, fájdalmas. Mindebben segíthet az önmagunk felé irányuló kedvesség, mintha egy számunkra kedves barátról lenne szó.

A könyv következő fejezete a manapság oly sokat kutatott és a használatban is bizonyított tudatos jelenlét bemutatását és gyakorlását veszi górcső alá. Ezután elérkezünk az önegyüttérzés fejlesztéséhez. Ahhoz a témához, ami  azt boncolgatja, hogyan is lehet, hogy míg szeretteinkkel igazán megértőek és elnézőek tudunk lenni, addig saját magunkat hajlamosak vagyunk túlságosan is keményen fogni, szigorúan megítélni.

Meleg szívvel ajánlom ezt az igazán mélyreható, tudományos igényességgel megírt könyvet, mely a hétköznapokban is fontos segítőtársunk lehet.