Esőember vagyok, lásd meg bennem a lehetőséget! – Az autisták munkába állásának lehetőségei

“Ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból.” (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

Április 2-a az Autizmus Világnapja. Az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, ezzel ellentétben a munkaképes fiatalok foglalkoztatási aránya rendkívül alacsony. Az autista spektrumon (azaz az eltérés mindenkinél más fokban és módon van jelen) lévők közül sokan alkalmasak lennének a minőségi munkavégzésre, mégis hátrányt szenvednek. Hogyan élnek, kommunikálnak és gondolkodnak ezek az emberek? A deficitek felfoghatók-e különleges képességeknek?

Mit nevezünk autizmusnak?

Az autizmus egy idegrendszeri fejlődési zavar, amely egész életen át fennmarad, fejlesztéssel támogatható, viszont nem gyógyítható.

Pervazív (az egész személyiségre kiterjedő) jellege miatt, sajátos mintázatot alkot, tehát minden embernél más fokban és minőségben jelenik meg. Ez magyarázza a spektrum elnevezést is, amely arra utal, hogy vannak olyan autizmussal élők, akik kimondottan magas intellektussal rendelkeznek, habár eltérnek az átlaghoz képest. A viselkedésükben jelentkező „másságok” a szociális interakciókban, a társas kommunikációkban és a sajátos gondolkodásmódban jelennek meg. De vajon, hogyan alakul ki az autizmus zavara? Miért lehetnek különlegesek ezek az emberek?

Az autizmus magyarázatai

Az autizmus kialakulására számos magyarázat született. A szakemberek álláspontja szerint, elsősorban genetikai okok állnak a hátterében. Más vizsgálatok arról számolnak be, hogy a prenatális (méhen belüli) időszak alatt fellépő fertőző megbetegedések a felelősei a fejlődési elváltozásnak. De vajon a pszichológia milyen magyarázattal szolgál a kérdésre? Intenzíven kutatott a terület, és jelenleg három vezető elképzelés létezik a tudományon belül:

A naiv tudatelméleti feltevés abból indul ki, hogy a társas kapcsolataink egyik alapfeltétele, hogy másoknak mentális állapotokat (szándékokat, vélekedéseket) tulajdonítunk. Értjük és értelmezzük, hogy a másik ember mit szeretne. Kísérletek bizonyították, hogy az autizmussal élők képtelenek hamis vélekedést tulajdonítani a másik személynek, abban az esetben, ha ismerik az igazságot. Ezért lehet például, hogy a spektrumon lévők azonnal, kertelés nélkül közlik a véleményüket, és nem képesek a hazugságra. Sok esetben egy túlzottan őszinte válasz nyersnek tűnhet, viszont számos előnnyel járhat az, ha ilyen kollégával dolgozunk együtt. Nem kell félnünk az őszinteség hiányától, és abban is biztosak lehetünk, hogy gúnyos megjegyzéseket sem kapunk.

Egy másik elmélet szerint, a végrehajtó funkciók eltérő működése okozza a problémát. Ezek felelősek a viselkedés szervezéséért, ide tartoznak azok a képességek és azok mögöttes mechanizmusai, amelyek egy távoli cél megvalósításáért felelnek. Egyszerű példát véve, ezen funkciók segítik azt, hogy eljussunk egyik pontból a másikba:

1. Útvonaltervezés (tervezés)
2. Folyamatok ellenőrzése (kontroll)
3. Célkövetés (fenntartás)
4. Változtatási lehetőség (flexibilitás)
5. A célt negatívan befolyásoló események elnyomása (gátlás)

Az autistáknál ezek a végrehajtó funkciók azonban eltérően működnek.

Ezért is jelenthet problémát számukra egy rutinfeladat elvégzése. A fő konszenzuális aspektus szerint, az okok a tervezés, flexibilitás és gátlás rendellenességében keresendők. Akadhat viszont olyan helyzet, amikor előnyt jelenthetnek a diszfunkciók. A Csíkszentmihályi által meghatározott flow- állapot megéléséhez például, elengedhetetlen a kontrollnélküliség, az öntudatosság hiánya. Emiatt azt feltételezik, hogy

az autisták esetében sokkal könnyebb a tehetség kibontakoztatása, szívesebben és elmélyültebben végzik a számukra örömet jelentő tevékenységeket, amelyek a munkavégzés szempontjából igen hasznosak lehetnek.

A gyenge centrális koherencia elmélet lényege az előbbiekkel ellentétben az erősségek hangsúlyozása, vagyis azt tekintjük anomáliának, amik a kiemelkedő képességek és az átlag feletti teljesítmény alapjául szolgálnak. A hipotézis szerint, az autista személy nem egészében, hanem részleteiben dolgozza fel az információkat, ezáltal olyan momentumokat is képes meglátni, amelyek felett egy átlagember elsiklana. A deficitek adják azokat a különleges képességeket, amelyeket egyéni és társadalmi szinten is kamatoztatni tudnak. Egy bizonyos, az átlagtól eltérnek. Az, hogy milyen minőségi életet tudnak élni, függ a probléma súlyossági fokától, attól hogy mennyire támogató háttérrel rendelkeznek, vagy például, hogy a társadalom milyen mértékben segíti életüket a kiteljesedés érdekében.

Az autizmussal élők munkába állásának lehetőségei

A statisztikai adatok szerint, a fogyatékkal élő személyek körülbelül 70%-ának nincs munkája. Az autisták esetében a nem dolgozók aránya, körülbelül 90%-os. Más eredmények közlése szerint, 5% körüli az elhelyezkedési lehetősége egy autizmussal élőnek, ha a jól funkcionálók közé tartozik. Külföldön általában sikeresebbnek mondható az integrációjuk, megemlítve például az USA-t és néhány nyugat-európai országot. Hazánkban is egyre jobban érvényesülnek az esélyegyenlőségi törekvések.

Léteznek segítő szervezetek, amelyek a csökkent munkaképességűek munkavégzésének lehetőségeit támogatják,

és szükség esetén a munkába állásuk folyamatát is végig kísérik. A munkáltatók számára lehetőség nyílik tréningek és érzékenyítő képzések igénybevételére. 

Milyen munkakörre alkalmas egy autizmussal élő?

Mivel minden ember különbözik, az autisták esetében sincs ez másként. A kérdésről nem érdemes általánosságban beszélni,

célszerű figyelembe venni a sajátos vonatkozásokat, hogy mi az a legoptimálisabb feladatkör, ami maximálisan a személy képességeihez igazodik.

A sajátos viselkedési jegyek diagnosztikáját figyelembe véve elmondható, hogy előny az, ha a munkakör kevés társas kapcsolattal jár együtt, vagy ha stabilak a követelmények, és a környezeti adottságokban is viszonylagos állandóság mutatkozik. A sikeresség szempontjából a munkakörök változatosak lehetnek, legyen szó konyhai kisegítőről, szalag mellett dolgozóról, kertészről, informatikában/könyvelésben jártas szakemberről vagy akár mérnökként elhelyezkedő autistáról. Nem ritka az Asperger-szindrómásoknál, (az autizmus spektrumhoz tartozó állapot, amely általában magas intelligenciaszinttel párosul) hogy tudományos területen végeznek kimagasló munkát.

Miért érdemes autista munkavállalót foglalkoztatni:

1. A legtöbb autista munkavállaló hűséges, évekre elköteleződik a munkáltatója irányába.
2. Rendkívül magas a monotonitástűrő képességük.
3. Őszinték, nem képesek a manipulációra, nem fognak pletykálni és füllenteni sem.
4. Szabálykövetők, nem szegik meg azokat.
5. Könnyen megragadják a részleteket, kiválóak például hibakeresésben, monitorozásban.
6. Az elemzési feladatok esetében is jól teljesíthetnek.
7. Pénzbeli támogatás igényelhető a munkáltatók részére foglalkoztatottságuk esetén.