Extro- és introverzió: fejben dől el!

Az extroverzió és introverzió gyakran használt fogalom a személyiségpszichológiában. Az extrovertált és introvertált működésmód az élmények megélésének egyik fő módja, mely nagyban meghatározza a külvilág felé való viszonyulásunkat. A legtöbb személyiségtipológia – többek között a Jung-féle is, ezt a spektrumot tekinti a személyiség egyik alapkövének. Lássuk, miből fakadhatnak a két végpont közötti különbségek!

Az extroverzió-introverzió az élményfeldolgozás egy spektrumát jelenti. Az extrovertált elsődlegesen kifelé él, vagyis a külvilág ingerei felé fókuszál, az introvertált pedig a belső élményeire helyezi a hangsúlyt, „befelé figyel”. A szélsőségek meglehetősen ritkák, de alapbeállítódásunkat nagyban befolyásolja, hol helyezkedünk el ezen a skálán. Az extrovertáltak – mivel külvilág-fókuszúak – keresik azokat a lehetőségeket, ahol sok inger éri őket. Ezzel szemben az introvertáltak csendesebbnek tűnnek, mivel számukra a túl sok inger, környezeti zaj fárasztó is lehet. Ennek háttérében többek között biológiai tényezők is húzódhatnak.

Bázis: az agy

Az extroverzió-introverzió mint alapvonás az ARAS pályarendszer eltérő működéséből fakadhat. Az ARAS (felszálló retikuláris aktivációs rendszer) többek között az arousal-válaszért felelős. Az arousal-érzékenység nagyban összefügg a félelem- és jutalomingerek iránt való fogékonysággal. Az ARAS pályarendszerben ugyanis számtalan neurotranszmitter található, de főleg a dopamin, noradrenalin, acetilkolin van túlsúlyban. Mind serkentő hatású neurotranszmitter – vagyis fokozzák az izgalmi állapotot, hevesebb reakciót váltanak ki egyes ingerekre (ezért ezek az arousal-szint fő meghatározói is).

Az agy azonban minden esetben az egyensúly megtartására törekszik.

Eysenck kísérletei (1967) során kiderült, hogy azoknál a személyeknél, akik érzékenyebbek voltak a különféle büntető ingerekre, általánosan magasabb volt az arousal szintje. Az egyensúlyi képletből fakadóan: minél magasabb az alap arousal-szint, a személy annál érzékenyebb a külvilágból érkező ingerekre – annál introvertáltabb. Ezeket az eredményeket Gray (1970) kutatásai tették pontosabbá. A kutató szerint az introvertáltak szenzitívebbek a félelmi ingerekre, jutalomközpontjuk (ARAS terület) sokkal kondicionáltabb a jutalmat és büntetést illetően. Tehát ezért történhet meg, hogy egy introvertált személy kerüli a társaságot, míg az extrovertált alig várja, hogy zajjal és külső történésekkel vegye körbe magát. Számára az alap arousal-szint sokkal alacsonyabb, történnie kell valaminek, hogy a neurotranszmitterek egyensúlya helyreálljon. Többek között az extroverzióval kapcsolják össze a szenzoros élménykeresést is, valamint az extrovertáltakra jellemzőbbek a különféle drogok, élvezeti cikkek használata. Agyuknak ugyanis állandó külső stimulációra van szüksége a fent említett okoknál fogva. Introverziónál a magas fokú érzékenység révén inkább a gátló működések figyelhetők meg – ezért fokozottabb a büntetésre való érzékenység, tehát például egy hangos inger kellemetlen lehet számukra.

Mikor az agy nem hagy 

Számtalan kutatást végeztek az elmélet bizonyítására és kiegészítésére. Az ARAS területének két régiója áll összefüggésben a büntetésre, valamint a jutalomra való érzékenységgel. Ez a BIS és BAS. A BIS (Behavioural Inhibitory System) a viselkedés gátlásért felelős terület, míg a BAS (Behavioural Activating System) a viselkedés aktivációjáért felelős. A kellemetlen ingerekre inkább a BIS kondicionálódik, akár elkerülő viselkedést is eredményezve. Ezzel szemben a BAS jutalom-fókuszú: kellemes ingerek hatására a jutalmazó, serkentő neurotranszmitterek fokozásával kiváltja, hogy jól érezze magát a személy, és akár legközelebb is keresse ezt a tevékenységet. Egyes esetekben a gátló rendszer reagál erősebben, míg más helyzetben az aktiváló, de mind a kettő egymást kiegészítve, kölcsönösen működik. Azonban introvertált személyeknél a BIS-rendszer fokozottabban érzékeny, míg extrovertáltak esetében a BAS-rendszer aktiválódik gyorsabban. Azt mondhatnánk,

az introvertált agy érzékenyebb a büntetésre, míg az extrovertált a jutalomra.

A külső ingerek keresését illetően ez némi magyarázattal szolgálhat.

Ezt kutatva Eysenck és munkatársai (2005) fMRI segítségével vizsgálták személyek agyi aktivációját intelligencia feladat esetén. A BAS-terület aktivációja összefüggésben állt a feladatvégzés során tanúsított aktivitással, illetve a BAS reakcióideje jelentősen eltért introvertált, valamint extrovertált személyeknél. A különbség tehát elsődlegesen nem az arousal-szint, hanem a rendszer reakcióideje között volt észlelhető.

A BIS és BAS azonban nem kizárólagos a személyiség működését illetően, de az agyműködésből fakadó eltérések számtalan módon befolyásolják az egyének érzékelését, élményvilágát, ezáltal hatással lehetnek személyiségre is.