Flow-élmény a családi életben?

A „flow“ szinte már hétköznapi kifejezés, ha az önmegvalósításra, a munkahelyi sikerekre, a művészetre vagy a versenysportra asszociálunk. Cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet az áramlatélmény megszületésének egy kevésbé felkapottabb forrására: a mindennapos családi életre.

Csíkszentmihányi Mihály flow-élménnyel kapcsolatos gondolatai rendkívül népszerűek, kutatási eredményei világszerte elterjedtek. Rengetegen próbálják alkalmazni tanait, megvalósítva ezzel önmagukat, illetve magasabb szintekre emelni saját életüket. Számos remek publikáció született már a témában, ezúttal azonban nem az egyéni lét kerül fókuszba. Hogyan lehet az áramlatélményt integrálni a hétköznapi családi környezetbe?

Csíkszentmihányi szerint

az örömteli életet „nem lehet recept alapján megvalósítani”,

ám tudatos lépésekkel elősegíthetjük beteljesülését. Hogyan történik mindez? Legyen szó bármilyen kontextusról, a flow-élmény jellemzője egy magasabb tudatállapot megtapasztalása, a felfedezés öröme, a kreativitás szárnyalása által. Ezt általában különböző célzott cselekvések hozzák létre, ám éppúgy bekövetkezhet véletlenül is, megfelelő feltételek jelenléte mellett. Az áramlat-tevékenységek nem kizárólag magányos történések lehetnek. A közvetlen környezetünk által, az átlagos hétköznapokban ugyanúgy részünkké válhat a flow, mint egy tandemugrás során. A kritériumokat kell más aspektusból szemlélnünk, és megragadni minden lehetőséget a megújulásra.

Az első és legfontosabb feltétel a következő kérdés megválaszolása: a család létének van-e célja?

Ezen a ponton nem elég az anyagi biztonságra és a gyermekek boldogulására így tekinteni. Csíkszentmihályi szerint ezek olyan alapfeltételek, melyeket a legtöbben igyekeznek megteremteni, ám részleges hiányuk esetén sem zárhatjuk ki a tökéletes áramlatélményeket.

Olyan közös, mindenki számára fontos cél szükséges, mely jelentős pszichikai energiabefektetést igényel valamennyi családtag részéről.

Ez lehet egy egészen hétköznapi esemény, amennyiben mindenki saját motivációt is talál benne. A vallási rituálék sajátossá formálása, egy családi vállalkozás működtetése vagy egy új élettér kialakítása éppúgy lehet közös és egyéni érdek egyszerre.

Második feltétel, hogy a családnak egyaránt kell differenciáltnak és integráltnak lennie. Differenciáltság alatt a szerző az egyéni tulajdonságok kibontakozásának lehetőségét és érvényesülését érti, melyet a következőképpen fogalmaz meg könyvében: „a közös céloknak annyira kell tükrözniük a családtagok egyéni célját, amennyire csak lehet.“

Tehát ami egy személynek fontos, az mindenkinek fontossá válik, valamint ugyanez igaz fordítva is. A hosszú távú elképzelések mellé fontos kitűzni olyan kisebb célokat, melyek rövidebb időn belül megvalósulva folyamatos mozgatórugóként szolgálnak. Egy rendhagyó vasárnapi program, egy új játék vagy sport kipróbálása biztosíthatják azt a közös tevékenységet, mely fenntartja az áramlatélmények dinamikus működését.

A harmadik alappillér a nyílt, őszinte kommunikáció. Az áramlat-tevékenységek minden esetben visszacsatolást igényelnek, hiszen meg kell tudnunk, sikerült-e az adott családi, illetve egyéni cél elérése. A kezdetektől elengedhetetlen, hogy a biztonságos légkör megfelelő alapot nyújtson a kibontakozásra, főként a gyermekek esetében. A feltétel nélküli pozitív elfogadás csak őszinte információcsere során valósul meg, ahol a problémákat, kéréseket bátran közlik egymással a családtagok.

Kulcsfontosságú, hogy az áramlat-tevékenységek időről-időre új formát öltsenek. A feladatok és képességek egyensúlyba hozása mint negyedik feltétel, rugalmasságot, odafigyelést igényel. Egy családi rendszerben a szerepek folyamatosan változnak. A szülők idősebbé válnak, a gyerekek felnőnek, tinédzserkori párkapcsolatok jönnek-mennek. Nem biztosíthatja ugyanaz a vasárnap délutáni apa-fia focimeccs az áramlatélményt hosszú éveken át. Újra és újra meg kell találni azokat a közös tevékenységeket, melyek a család életét továbbra is örömteli, áramlatélményekben gazdag forrássá varázsolja.