Tagadhatatlan, hogy manapság a zene rendkívül fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben, s nem jelent ez alól kivételt a sport világa sem. Ha körülnézünk egy futópályán vagy egy konditeremben, azt látjuk, hogy az emberek döntő többsége zenét hallgatva edz. Egyre gyakoribb jelenség az is, hogy a sztársportolók fülhallgatóban vonulnak be a verseny színhelyére. De vajon miért szeretünk zenét hallgatni sportolás közben? Valóban lehet tényleges hatása a zenehallgatásnak a teljesítményünkre? Cikkünkből kiderül!
Mind az egyéni, mind a csapatsportok területén számos ponton találkozik egymással a mozgás és a zene. A csapatsportok többségénél háttérzenével zajlik a bemelegítés és az aktuális slágereket játsszák a szünetekben. Egyes sportoknál (pl. műkorcsolya, RSG) a zene szervesen hozzátartozik a mozgásos gyakorlatokhoz, míg másoknál külön rituálé keretében kapcsolódik össze zene és sportoló. A bokszolóknál például a versenyző által választott bevonulózene szinte védjeggyé válik, így forrt össze szétválaszthatatlanul Kovács „Kokó” István neve a Carmina Buranaval, vagy Erdei Zsolté a Szállj el kismadár kezdetű Republic-dallal. Bevallottan zenehallgatással hangolódik a versenyzésre Serena Williams teniszező, LeBron James kosárlabdázó és Hosszú Katinka úszónő is, csak hogy néhány ismertebb nevet említsünk a sok közül.
Nem kell azonban profinak lenni ahhoz, hogy tudjuk,
az edzés közbeni zenehallgatás határozottan ad valami pluszt
a zene nélküli mozgáshoz viszonyítva. Ezt a laikus megfigyelést számos kutatási eredmény is alátámasztotta.
De pontosan miben is segíthet a zene? Ez igen változó lehet attól függően, hogy mozgás előtt, közben vagy után hallgatunk-e zenét, illetve hogy edzésről vagy meccsről van-e szó. Egy 2008-as amerikai vizsgálatban, melyben versenysportolókat kérdeztek zenehallgatási szokásaikról, a kutatók az alábbi összefüggéseket emelték ki:
- Arousal-reguláció
Először is, a zene hozzájárulhat ahhoz, hogy a sportoló megfelelő aktivációs állapotba kerüljön, azaz arousal-szintje (éberségi-izgalmi állapota) a versenyzéshez szükséges optimális tartományon belül mozogjon.
Az ütemes, gyors tempójú zene felpörgeti, „tűzbe hozza” a sportolót, ilyenkor még a pulzus is felszökik. Számos versenyző számol be arról, hogy a meccs előtti zenehallgatás hatására energikusnak, tettre késznek érzi magát és alig várja, hogy végre pályára léphessen.
Lassú zenét ezzel szemben többnyire a verseny reggelén vagy a megmérettetést követően választanak a sportolók. Ez segít nekik ellazulni, megnyugodni, így nem pörögnek fel idő előtt, és elkerülhető az órákon át tartó idegeskedés. Hasonlóképpen a versenyt követően a lassabb zene hozzájárulhat a szívverés és a vérnyomás normalizálódásához.
- Koncentráció elősegítése
A versenyre való felkészülés során a zene abban is segíthet, hogy a sportoló az előtte álló feladatra tudjon koncentrálni, és ne vonják el a figyelmét zavaró ingerek. A megfelelően megválasztott zene lehetővé teszi, hogy a versenyző fejében megjelenjen egy mentális kép arról, mit kell tennie a kitűzött cél elérése érdekében.
- Hangulatszabályozás
A zene hangulatszabályozó funkcióját szintén előszeretettel használják ki a versenyzők mind az edzéseken, mind a versenyzésre való előkészületek során. Egyes sportolók már az edzésre menet is zenével hangolják magukat jobb kedvre, hogy aztán nagyobb lelkesedéssel vághassanak bele a munkába.
- Az erőkifejtés fokozása
Különösen a monoton, sok ismétléssel járó gyakorlás (például erősítés) során lehet hasznos a háttérzene alkalmazása. Több kutatás is bizonyította, hogy nemcsak jobb hangulatban, de kitartóbban is dolgoznak az edzés során zenét hallgató sportolók. Mivel a kedvelt dallamok elvonják a figyelmüket a fáradtságról, keményebben edzenek, emellett a mozgás és a zene ütemét szinkronizálva akár jobb eredményeket is produkálhatnak. Például a futók teljesítményét egyértelműen növelheti, ha a megszokott sebességüknél 1-2 ütemmel gyorsabb zenéhez igazítják lépteiket.
- Csapatkohézió elősegítése
Végül, de nem utolsósorban egységérzetet teremthet egy csapat tagjaiban, ha az utazás vagy a felkészülés során együtt hallgatnak zenét, netán együtt is énekelnek. Előfordul, hogy a csapatok saját dalt választanak maguknak, amit aztán rutinszerűen lejátszanak a meccsek előtt, de az is hasznos lehet, ha a csapattagok közösen állítanak össze egy olyan lejátszási listát, ami mindegyikük kedvenc számát tartalmazza. Ezt az összeállítást hallgatva együtt pöröghetnek fel, megerősítve a közösségi érzést.
Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a zenehallgatás számos tekintetben képes elősegíteni a jobb sportteljesítményt, a megfelelő zene kiválasztására azonban nem létezik univerzális recept. Annyi mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy a zene ismerőssége alapvető fontosságú. A sportolók általában olyan dalokat hallgatnak szívesen, amikhez pozitív emlékeik kötődnek, például múltbeli sikereket vagy számukra fontos embereket, esetleg példaképeket juttatnak az eszükbe, s amiknek szövegeivel azonosulni tudnak. Összességében tehát célszerű figyelembe venni az aktuális helyzetet (edzésre, vagy meccsre készülünk, mozgás előtt, alatt vagy után tervezünk zenét hallgatni), valamint az egyéni tapasztalatainkat és ízlésvilágunkat is.
Akár hobbi-szinten, akár versenyszerűen sportolunk, érdemes megtalálnunk azokat a dalokat, amik inspirálóan hatnak ránk és fokozni tudják mind a teljesítményünket, mind a mozgás örömét.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
