Az iskolába történő visszatérés, az új szabályok újra előidézhetnek olyan kérdéseket, hogy szülőként hogyan magyarázhatjuk el ezeket a gyermekünknek, és hogyan segítsünk nekik a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. Emellett családként is fontos, hogy beépítsünk olyan gyakorlatokat a mindennapokba, amelyek növelik az ellenálló képességünket a stresszel szemben. Cikkünkben ehhez gyűjtöttünk össze tanácsokat, több szakértő útmutatása nyomán.
Miről beszéljünk – és miről ne?
Laura Earnshaw, a myHappyMind, angol pszichológiai oldal alapítója azt tanácsolja, ahelyett hogy a napi megbetegedések számával és a halálozási statisztikákkal riogatnánk a gyerekeket, inkább arra koncentráljunk, mi segít a védekezésben, mit tudnak ők megtenni azért, hogy csökkentsék a fertőzés kialakulását. Ez megkönnyítheti az új szabályok bevezetését és betartását: még ha kellemetlen is, hogy például maszkot kell viselni, a gyerekek számára is lehet ez egy biztonságot nyújtó intézkedés, ha azt hangsúlyozzuk, hogy segít a védekezésben. Az is fontos, hogy tanítsuk meg a helyes kézmosást, helyes maszkviselést – a kézmosáshoz kisebb gyerekeknél társíthatunk mondókát, éneklést is, ami segít nekik, hogy meg tudják jegyezni, mennyi ideig kell mosni a kezüket.
Magáról a betegségről is beszélhetünk, mondja Earnhaw, elmagyarázva gyermekünknek, hogy ez egy vírus, olyasmi, mint a megfázás vagy az influenza, eddig is voltak ilyenek az életünkben, amire már megtalálták a védőoltást vagy a gyógymódot, és erre is meg fogják, az orvosok dolgoznak rajta. Mi most azzal tudunk segíteni, ha minél kevesebb ember kapja el, erre kell a maszkviselés, kézmosás.
Deliága Éva, gyermekpszichológus is hangsúlyozza, hogy figyeljünk arra, hogy az információk általunk megszűrten érkezzenek a gyerekekhez, ne nézzük együtt a híradót. Sajnos teljesen nem tudjuk kivédeni, hogy az otthont elhagyva mit hall, ezért kérdezzünk rá nyugodtan, van-e, ami aggasztja, mert sokszor innen-onnan felcsipegetnek félinformációkat, találkozhatnak álhírekkel, és ezek ijesztőek lehetnek számukra.
Egyáltalán nem beszélni a vírusról, nem tudomást venni róla ugyanolyan káros lehet, mint túl sokat beszélni róla, és elárasztani a gyermeket ijesztő információkkal.
Már magával a hírek befogadásával kapcsolatban is érdemes kritikusságra tanítani őket, hogy például ne higgyenek el mindent, amit mások mondanak, még akkor sem, ha felnőttektől hallják, mert sok különböző hír terjedhet, és nem minden igaz. Az okoseszközök korában, amikor az interneten böngészése a gyermekeink életének a része, a tudatos médiafogyasztásra nevelés is fontos, megtanítani nekik például, hogy a közösségi média nem egy ellenőrzött hírforrás, ahogy a YouTube vagy TikTok videók sem.
A család lelki egészségvédelme
Az alábbi tevékenységekre figyeljünk fokozottan, ezeket építsük be a napi rutinunkba, hogy családként is könnyebben átvészeljük ezt az időszakot, és ellensúlyozni tudjuk a minket érő stressz hatását – javasolja Earnshaw.
1. Hála gyakorlása
Bármennyi negatív hatás, stressz ér minket a napunk során, mindig vannak olyan dolgok is, amiért hálásak lehetünk. Tanítsuk meg a családunknak, hogy tudunk ezekre fókuszálni, váljon napi gyakorlattá, hogy az esti beszélgetésnél mondjuk 3 dolgot, amiért aznap hálásak voltunk! Kezdetben segítséget nyújthat, ha kártyákat készítünk különböző kategóriák mentén (pl. egy személy, akiért hálás voltál, egy állat, egy esemény, egy étel… stb.). Ha szeretnénk, készíthetünk hála-táblát is az egész család számára, ahova minden héten gyűjtjük, ki miért volt hálás, és ezt a hét végén újra elolvassuk.
2. Relaxáció
A stresszkezelésben egy hatékony módszer lehet, ha megtanítjuk a gyermekeinket relaxálni, de akár az egész család együtt is csinálhatja. A legalapvetőbb technikák a légzésrelaxáció és az izomrelaxáció, melyet bármilyen korban el tudunk végezni, és csak pár percet vesz igénybe. A légzésrelaxáció egyik alapgyakorlata, hogy minden légzésütem (belégzés-benntartás-kilégzés) alatt 4-ig számolunk, és ezt megismételjük addig, ameddig nem érezzük ellazultabbnak magunkat. Az izomrelaxáció során pedig egymás után megfeszítjük a különböző izomcsoportjainkat, a talpunktól egészen az arcunkig, ugyanígy kitartjuk a feszítést 5-ig, majd kilégzésre elengedjük. Ezt egymás után maximum 3-szor érdemes ismételni, de már azután is érezhetjük a változást, hogy egyszer végigmentünk rajta.
3. Célok kitűzése
Az egyik legegyszerűbb dolog, hogy ebben az időszakban se veszítsük el a fókuszt, és legyenek sikerélményeink, melyeket úgy érünk el, ha minden napra kitűzünk apró, de számunkra jelentést hordozó célokat. Segítsünk a gyermekeinknek is abban, hogy találjanak maguknak valami olyan kihívást minden nap, ami megvalósítható és élvezetes számukra!
4. Kapcsolattartás
Támogassuk a baráti kapcsolatok fenntartását, még akkor is, ha csak online tudjuk megoldani: biztosítsunk lehetőséget, hogy a gyermekünk tudjon a barátaival beszélni, keressünk áthidaló megoldásokat a közös játékra! Emellett a családon belüli kötődéseket is megerősíthetjük: az otthonlétet tartalmassá tehetjük közös programokkal, játékkal, alkotással.
5. Kimozdulás
Még ha a megszokott programjaink egy részéről le is kell mondanunk, az egészséges testi és lelki fejlődéshez továbbra is szükség van a kimozdulásra, szabad levegőn, természetben töltött időre. Ha van kertünk, rengeteg kinti elfoglaltságot találhatunk saját magunk és a gyerekünk számára is, de elmehetünk a környékünkön biciklizni, görkorizni, kirándulni, amit az egész család élvezhet.
A legfontosabb, hogy megtaláljuk az apró örömöket, mert ezek a pozitívumok adnak erőt, hogy átvészeljük ezt a nehezebb időszakot is. Emlékezzünk arra, hogy legyünk kedvesek magunkhoz, a családunkhoz, és a környezetünkhöz is – ez mindig ingyen van, és mindig értékes! – zárja Earnshaw.
***
Ha úgy érzed gyermeked szorong, és ezzel egyedül nem tud megküzdeni, forduljatok bátran Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik gyermekpszichológiai tanácsadás keretén belül segítenek megküzdeni a fiataloknak a nehézségekkel!
