Stressz, lekésett határidők, lelkiismeret-furdalás. Ismerős fogalmak lehetnek azok számára, akik gyakran halogatják a teendőiket. A halogatás azonban megfelelő önismerettel legyőzhető! Cikkünkben három olyan “gyógymódot” vázolunk fel, melyet recept nélkül kiválthatsz a Debreceni Egyetem Könyvpatikájában.
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a halogatásnak tulajdonképpen művészete van. Akkor arra mutattunk rá, hogy általában olyan feladatokat halogatunk, amelyek kellemetlenek, kényelmetlenek, fenyegetőek vagy érzelmileg taszítóak. Ez rövid távon megkönnyebbülést hoz, azonban mivel az alapvető problémánkat nem oldja meg, hosszú távon jóval több szorongással jár, mintha vállalnák az azonnali stresszt és a kellemetlen érzéseket. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amelyekben a halogatás fontos része lehet egy jól megalapozott, kellően átgondolt döntés meghozatalának. Érdemes tehát elgondolkoznunk azon: hasznos-e számunkra a halogatás, vagy esetleg csak el akarunk kerülni valamiféle kellemetlenséget?
A halogatás okai
Ha egyéni időmenedzsmentről beszélgetünk, sokszor szóba jöhet a halogatás jelensége. Jellemzően azt halogatjuk, hogy elkezdjünk vagy befejezzünk valamit, de ezek mögött más-más okok állnak. Az elkezdést befolyásolja a fontosság és az érdeklődés: nagy eséllyel azt toljuk magunk előtt, ami nem fontos, és nem is érdekel minket. Persze az is halogatásra késztethet, ha nem tudjuk, hogy csináljuk meg a feladatot, nincs elég információnk, vagy kétértelműségbe ütközünk.
Pszichológiai tényezők is akadályozhatják a végrehajtás folyamatát. Ezek közé tartozik:
- az értékeléstől való szorongás;
- a félelem, hogy mások hogyan fognak reagálni a munkánkra;
- a szorongás, melyet az elvárásoknak való megfelelés vált ki;
- a kudarctól való félelem;
- és az önbizalomhiány, azaz kételkedés saját magunkban és képességeinkben.
A legérdekesebb, hogy a halogatásnak van egy olyan összetevője is, hogy néha egyszerűen csak motiváltak vagyunk a semmittevésre, mert jó érzés pihenni, lazítani, kikapcsolni, félretenni a feladatokat és a kötelességeket. Sőt, vannak olyan esetek, amikor kivételesen jól járunk egy kis halogatással: kreatív folyamatoknál például szükséges egyfajta érési szakasz, a feladat megjelenése és végrehajtása között. Ilyenkor születnek meg az ötletek, alakul ki bennünk a koncepció. Viszont érdemes vigyázni arra, hogy ne rekedjünk meg ezen a szinten.
Ezeket a könyveket nem érdemes halogatni
Ma három olyan könyvet gyűjtöttünk össze a Könyvpatika polcáról, melyek az egyik legidegesítőbb szokásunkat, a halogatást hivatottak megszüntetni. Az alábbi kötetek mindegyikében találhatsz magadnak olyan módszert, amellyel javíthatsz az időbeosztásodon.
Ray Josephs: Időgazdálkodás vezetőknek – Több mint 500 ötlet a hatékony időbeosztáshoz
A halogatás ára egyrészt az, hogy stresszesebbek leszünk, másrészt pedig egy idő után minden egyszerre szakad a nyakunkba. A feladatok folyamatos tologatása bűntudatot okoz, arról nem is beszélve, hogy egy összecsapott munka nem sok jót eredményez. Ray Josephs könyve – habár vezetőknek íródott – énünk ezen részén segít. Ötszáz ötletet vonultat fel, amellyel fejleszthetjük a személyiségünket, és amelyek motivációra, effektivitásra, produktivitásra nevelnek, ezáltal pedig hozzásegítenek a hosszú távú elégedettséghez.
David Allen: Intézz el mindent! – A stresszmentes eredményesség művészete
Hatékony munka. Idő az ötletek megvalósítására. Titkon sokan vágyunk erre, miközben nem a képesség hiányzik belőlünk, csak napjainkban több az olyan tényező körülöttünk, amelyek ellenlábasként szolgálnak. Ez a kötet többek között abban is segít, hogyan teheted a projektjeidet gördülékenyebbé.
Patrick Forsyth: Hatékony időgazdálkodás!
Ez a könyv forrásként tekint az időre. Lapjain végighaladva a dolgaink rendszerezésén túl segít minket abban, hogyan kerekedjünk felül a sok papírmunkán, az egyetemi beadandók és közelgő határidők okozta stresszfaktorokon. A cél az, hogy idővel megtanuljuk kiegyensúlyozottan, stressz nélkül elvégezni a feladatainkat.
