Hatékony kommunikációval a teljesítmény növeléséért

„Csalódtam benned!”, „Jobbat vártam tőled!” – mondatok, melyek a játék hevében, a csalódottság következtében könnyen elhangzanak egy edző részéről. Ha nem is tudatosan, de sokan gondolhatják, hogy ezek majd bizonyítási vágyat keltenek a sportolókban, motiváltabbá válnak arra, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak. Éppen ellenkezőleg, hosszú távon negatív hatással lesz a sportolóra, aminek következtében az eredmények is el fognak maradni.

A kommunikációnak óriási szerepe van a sportban: hatással van a motivációra, az önbizalomra, a koncentrációra, az egyéni hozzáállásra, de a csoportdinamikára is. Ebben kiemelt szerepe van az edzőnek, hiszen ő kulcsfontosságú a sportolók motivációjának fenntartása szempontjából. Minden edző más-más kommunikációs stílussal rendelkezik, mégis vannak olyan dolgok, melyek elengedhetetlenek a hatékony kommunikációhoz. Ennek egyik alapja, hogy az edzők képesek legyenek beleképzelni magukat a másik helyzetébe,

kialakítsák a bizalmat és a tiszteletet.

A sportolók nagy részét olyan edzők képesek igazán motiválni, akiket tisztelnek – aki nem alázza meg, nem manipulálja őket, és odafigyel rájuk. A jól kommunikáló sikeres edzők megmagyarázzák utasításaikat, alaposan figyelik a teljesítményt, és ami kiemelkedően fontos, hogy építő jellegű visszajelzésekkel fejlesztik a sportolókat, javítják az esetleges hibákat. Tanuljunk meg konstruktívan visszajelezni! A visszajelzés az edzők egyik legfontosabb eszköze, ami kihathat a sportolók teljesítményére, motivációjára, önbizalmára és az edző-sportoló kapcsolat minőségére is. Különböző formában tudunk visszajelzést adni:

• Objektív leíró stílus: egyértelműen, tényszerűen, értékelés nélkül írja le a viselkedést.
• Közvetlen visszajelzés: két részből tevődik össze, előbb a személy viselkedését, majd saját reakciónkat írja le, ezáltal információt nyújt a viselkedés által kiváltott hatásokról.
• Direkt értékelő stílus: a személy viselkedésének közvetlen értékelése, mely könnyen felhasználható büntetésre vagy megbántásra.

Az építő jellegű, konstruktív visszajelzés elsajátításához segítséget nyújthat az úgynevezett „szendvics-modell”. Eszerint a visszajelzés három lépésből áll meghatározott sorrendben:

• 1. pozitív állítás
• 2. fejlesztésre irányuló visszajelzés
• 3. gratuláció

Természetes, ha a sportoló hibázik, edzőként elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy segítsünk azt kijavítani. Ezt leghatékonyabban úgy érhetjük el, ha a negatív üzeneteket pozitívra cseréljük, például: „Jól érzékelted a helyzetet!”. Ezután a sportoló már nem érzi magát fenyegetve egy szóbeli támadástól, így képes lesz figyelmesen meghallgatni a viselkedésre vagy stratégiára vonatkozó utasításokat, mint például „Legközelebb figyelj a pontos passzokra!”. Végül pedig ismét pozitív üzenettel, gratulációval zárjuk a visszajelzésünket! Az utolsó információra emlékszünk a legjobban, így az edző-sportoló kapcsolat szempontjából is kiemelten fontos, hogy a sportoló biztonságban érezze magát, amikor visszajelzést kap, és ezáltal ő maga is pozitívan reagáljon az edző megnyilvánulásaira.

Ez a fajta kommunikáció nem egyszerű, sokszor az indulatok és érzelmek hevében szinte gondolkodás nélkül közöljük mondandónkat, ami néhány esetben akár bántó is lehet a sportoló számára. Ám ahogy minden készség, ez is tanulható, gyakorolható, egy kis odafigyeléssel bármikor képesek leszünk edzőként is az építő jellegű visszajelzések megfogalmazására.  

Szeretnél többet megtudni az emberi teljesítmény pszichológiájáról? Várunk szeretettel május 30-án Fülöp Ákos sportpszichológus előadására az óbudai Esernyősben! További részletek elérhetők ezen az oldalon!