„Csalódtam benned!”, „Jobbat vártam tőled!” – mondatok, melyek a játék hevében, a csalódottság következtében könnyen elhangzanak egy edző részéről. Ha nem is tudatosan, de sokan gondolhatják, hogy ezek majd bizonyítási vágyat keltenek a sportolókban, motiváltabbá válnak arra, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak. Éppen ellenkezőleg, hosszú távon negatív hatással lesz a sportolóra, aminek következtében az eredmények is el fognak maradni.
A kommunikációnak óriási szerepe van a sportban: hatással van a motivációra, az önbizalomra, a koncentrációra, az egyéni hozzáállásra, de a csoportdinamikára is. Ebben kiemelt szerepe van az edzőnek, hiszen ő kulcsfontosságú a sportolók motivációjának fenntartása szempontjából.
Minden edző más-más kommunikációs stílussal rendelkezik, mégis vannak olyan dolgok, melyek elengedhetetlenek a hatékony kommunikációhoz. Ennek egyik alapja, hogy az edzők képesek legyenek beleképzelni magukat a másik helyzetébe,
kialakítsák a bizalmat és a tiszteletet.
A sportolók nagy részét olyan edzők képesek igazán motiválni, akiket tisztelnek – aki nem alázza meg, nem manipulálja őket, és odafigyel rájuk. A jól kommunikáló sikeres edzők megmagyarázzák utasításaikat, alaposan figyelik a teljesítményt, és ami kiemelkedően fontos, hogy építő jellegű visszajelzésekkel fejlesztik a sportolókat, javítják az esetleges hibákat.
Tanuljunk meg konstruktívan visszajelezni!
A visszajelzés az edzők egyik legfontosabb eszköze, ami kihathat a sportolók teljesítményére, motivációjára, önbizalmára és az edző-sportoló kapcsolat minőségére is.
Különböző formában tudunk visszajelzést adni:
- Objektív leíró stílus: egyértelműen, tényszerűen, értékelés nélkül írja le a viselkedést.
- Közvetlen visszajelzés: két részből tevődik össze, előbb a személy viselkedését, majd saját reakciónkat írja le, ezáltal információt nyújt a viselkedés által kiváltott hatásokról.
- Direkt értékelő stílus: a személy viselkedésének közvetlen értékelése, mely könnyen felhasználható büntetésre vagy megbántásra.
Az építő jellegű, konstruktív visszajelzés elsajátításához segítséget nyújthat az úgynevezett „szendvics-modell”. Eszerint a visszajelzés három lépésből áll meghatározott sorrendben:
- pozitív állítás
- fejlesztésre irányuló visszajelzés
- gratuláció
Természetes, ha a sportoló hibázik, edzőként elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy segítsünk azt kijavítani. Ezt leghatékonyabban úgy érhetjük el, ha a negatív üzeneteket pozitívra cseréljük, például: „Jól érzékelted a helyzetet!”. Ezután a sportoló már nem érzi magát fenyegetve egy szóbeli támadástól, így képes lesz figyelmesen meghallgatni a viselkedésre vagy stratégiára vonatkozó utasításokat, mint például „Legközelebb figyelj a pontos passzokra!”. Végül pedig ismét pozitív üzenettel, gratulációval zárjuk a visszajelzésünket! Az utolsó információra emlékszünk a legjobban, így az edző-sportoló kapcsolat szempontjából is kiemelten fontos, hogy a sportoló biztonságban érezze magát, amikor visszajelzést kap, és ezáltal ő maga is pozitívan reagáljon az edző megnyilvánulásaira.
Ez a fajta kommunikáció nem egyszerű, sokszor az indulatok és érzelmek hevében szinte gondolkodás nélkül közöljük mondandónkat, ami néhány esetben akár bántó is lehet a sportoló számára. Ám ahogy minden készség, ez is tanulható, gyakorolható, egy kis odafigyeléssel bármikor képesek leszünk edzőként is az építő jellegű visszajelzések megfogalmazására.
Felhasznált szakirodalom: Gyömbér, N. & Kovács, K. (2012). Fejben dől el. Sportpszichológia mindenkinek. Budapest: Noran Libro Miller, T. W. (1982). Assertiveness Training for Coaches: The Issue of Healthy Communication between Coaches and Players. Journal of Sport Psychology, 4(2), 107-114.
