Rohanó világunkban egyre gyakrabban merülhet fel bennünk az igény valamiféle stabil, szemléletmódot meghatározó támasz iránt. Iránymutatást, támogatást keresünk a mindennapok gondjaival való szembenézéshez, belső erőforrásaink megerősítéséhez, lelki egyensúlyunk helyreállításához, fenntartásához. Keressük azokat a gondolatokat, amelyektől boldogabbnak érezzük magunkat. Cikkünkből megtudhatjátok, hogyan segíthetnek az neuro-lingvisztikus programozás előfeltevései mindebben.
A vágyott boldogsághoz az út nem a birtokláson át vezet, a „jólét” megteremtése nem téveszthető össze a „jólléttel”. Épp ellenkezőleg. A javak megszerzése miatti hajszoltság, a folyamatos stressz, az állandó bizonytalanság egészségromboló hatása a testi-lelki betegségek egyre növekvő számában mutatkozik meg. Már-már „népbetegségnek” tekinthető a depresszió és a pszichoszomatikus stresszbetegségek. Ez a megtartó, erőt adó pszichológiai tényezők kutatásának fontosságára hívja fel a szakemberek figyelmét. A mentális egészségfejlesztés lehetőségeivel foglalkozó vizsgálódások eredményei rávilágítanak arra, hogy a gondolkodás és a nyelv meghatározó jelentőséggel bír ebből a szempontból.
Hogy jön ide az neuro-lingvisztikus programozás?
A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) a „változás művészeteként” gyakorlatok és technikák széles spektrumát foglalja magába, amelyek megismerése, elsajátítása gondolkodásbeli és attitűdbeli változást eredményezhetnek.
Az NLP tehát a gondolkodással és a nyelvvel foglalkozik.
A rövidítéssel jelzett kifejezés is épp erre utal. A „neuro” szó az idegrendszert jelöli, érzékszerveinket, amelyek segítségével felfogjuk, észleljük a különböző ingereket. A „lingvisztikus” a nyelvhasználatot és gondolataink verbális, illetve nem verbális kifejezését öleli fel. A „programozás” pedig arra utal, hogy gondolataink, érzéseink és cselekedeteink a szokásaink, meggyőződéseink diktálta programok, melyek átalakíthatóak annak érdekében, hogy növeljük személyes hatékonyságunkat, elégedettségünket.
A különböző NLP-s technikák megalkotásához sikeres, kimagasló teljesítményű személyek viselkedése szolgáltatta az alapot. Az „emberi kiválóság modellezése” során a megfigyelt viselkedés és a rájuk épülő gyakorlatok kirajzoltak egyfajta látásmódot. Meghatározták azokat az előfeltevéseket, amelyek az NLP-s gondolkodás tengelyét jelentik. Az előfeltevések olyan érzéseket, meggyőződéseket fejeznek ki, amelyek optimizmust, pozitív életszemléletet tükröznek. A cél elérésében a motiváció és a rugalmasság fontosságát hangsúlyozzák, kiemelik az egyéni felelősségvállalás szerepét, valamint mások meggyőződéseinek, értékeinek tiszteletben tartására sarkallnak.
Néhány gondolat, melyeket az NLP közvetít számunkra:
- Ha valaki meg tud tenni valamit, az bárki számára megtanulható
- Jobb, ha van választási lehetőség, mintha nincsen
- Minden viselkedés, minden élmény hasznos valamire
- Nem tudunk nem kommunikálni
- Az ember tökéletesen működik
- Minden viselkedés pozitív szándékú
- A kommunikáció jelentése a kapott válasz
- Mindig az elérhető legjobbat választjuk
- Az alkotott élmények éppúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek
Valóban boldogabbá tehet ez a fajta gondolkodás?
Vannak, akik elutasítják az előfeltevések gondolatait, mások viszont elfogadják és magukénak érzik az NLP-s „szemüveget”, mert pontosan kifejezi azt, ahogy a világot látják. Lehet, hogy magáról az NLP-ről nem is hallottak, és egyszerűen személyes tulajdonságaik, élettörténetük, saját tapasztalataik révén működnek tudattalanul is ebben a szellemben. Egy online kérdőíves vizsgálat eredménye szerint, bármilyen okból történjen is, az NLP előfeltevéseivel való egyetértés mérhető különbséget eredményez a szubjektív jóllét és a pszichológiai ellenállóképesség vonatkozásában.
Azaz valóban boldogabbak, akik így gondolkodnak.
Úgy tűnik tehát, hogy érdemes lehet közelebbről is megismerkedni ezekkel a szemléletmódokkal.
A boldogság kialakításában számos tényező vesz részt. Arányukról általában azt tartják, hogy az örökletesség szerepe ötven százalékra tehető, mintegy tíz százalékot képviselnek a környezeti feltételek (tárgyi és anyagi tulajdon, birtoklás), a maradék negyven százalék pedig magától a személytől, gondolkodásától, hozzáállásától függ. Az erőfeszítéstől minden bizonnyal nem mentesülhetünk, de hogy milyen úton induljunk el, az egyénenként változó. A gondolkodásmód szempontjából az NLP is mutathat egy irányt.
