Sokáig azt hittük, hogy személyiségünk vonásai meglehetősen stabilak. A legújabb kutatások szerint azonban ez idővel változhat - akár az öregedés miatt, akár azért, mert mi magunk döntünk úgy, hogy megváltoztatjuk a tulajdonságainkat. Mivel a személyiségünk összefügg a viselkedésünkkel, ebből következik, hogy ennek változásával vagy növekedésével más-más eredményeket érhetünk el az életünkben. 

A Psychological Science című szaklapban megjelent új tanulmányban Kevin A. Hoff és csapata a tinédzserek személyiségének változását vizsgálja a felnőttkorba lépve. Azt találták, hogy a személyiség bizonyos változásai valós előnyökkel járhatnak a karrier első éveiben, ami arra utal, hogy az egyes tulajdonságokat és készségeket növelő fejlesztések sokat számíthatnak a munkahelyen.

A kutatók két izlandi fiatalokból álló csoport mintájából származó adatokat vizsgáltak, akiket tizenkét éven keresztül követtek nyomon a késő tizenéves kortól a korai felnőttkorig; a résztvevők több időpontban is értékelték azokat az ún. Big Five személyiségjegyeiket (extroverzió, nyitottság, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás) melyekről úgy gondoljuk, hogy nem változnak az idők során. A kutatók a tizenévesek utolsó tanévének standardizált teszteredményeit is megvizsgálták, és feljegyezték, hogy az egyes résztvevők milyen magas végzettséget szereztek.


A vizsgálatban a résztvevők "szakmai presztízsét" is értékelték, miután munkába álltak, vagyis azt, hogy munkájukat mennyire tekintik magas vagy alacsony státuszúnak a társadalomban. A résztvevők azt is megosztották, hogy mennyi pénzt keresnek, és beszámoltak róla, mennyire elégedettek azzal, amit eddigi karrierjük során és a jelenlegi munkájukban elértek.

Ahogyan az várható volt, a tizenévesek személyiségjegyei megváltoztak, ahogy beléptek a fiatal felnőttkorba. A legnagyobb növekedést a barátságosság, a nyitottság és a lelkiismeretesség esetében tapasztalták, míg az extraverzió csökkent. A serdülőkori személyiségjegyek erősebb előrejelzői voltak a résztvevők tanulmányi eredményének, mint a személyiségváltozás:

azok, akik lelkiismeretesebbek, érzelmileg stabilabbak és barátságosabbak voltak, nagyobb valószínűséggel szereztek magasabb végzettséget.


Az érzelmi stabilitás és a lelkiismeretesség iskoláskorban való erős jelenléte erős előrejelzője volt a későbbi foglalkozási presztízzsel való elégedettségnek.

Ezek a személyiségváltozások fontosak voltak a munkával való elégedettség és a jövedelem mértékének szempontjából is. Azok a résztvevők, akik érzelmileg stabilabbá és extravertáltabbá váltak, nagyobb valószínűséggel szereztek magasabb jövedelmet, míg a legerősebb előrejelzője a karrierrel és a munkával való elégedettségnek az érzelmi stabilitás, az extraverzió, a barátságosság és a lelkiismeretesség növekedése volt a mintákban.

Azt már tudjuk, hogy megváltoztathatjuk a személyiségünket, és növelhetjük, hogy mennyire vagyunk kifelé fordulóak, barátságosak vagy nyitottak. A tanulmány eredményei alapján pedig az is lehetségesnek tűnik, hogy a célzott képzések, amelyek segítenek a fiataloknak fejleszteni az egyes személyiségjegyekhez kapcsolódó készségeket, segíthetnek bizonyos célok elérésében is. Az a tény, hogy a

személyiség növekedése volt a legerősebb előrejelzője a karrier és a munkahelyi elégedettség szubjektív mérőszámainak,

szintén azt jelzi, hogy a személyiség fejlődése fontos része annak, ahogyan a fiatalok a sikerükről gondolkodnak.

Bár ez a tanulmány a munkahelyi sikerre összpontosított, az élet más területeit is fel lehetne tárni a jövőbeli kutatásokban. Néhány ember számára a kapcsolatok, a szociális készségek vagy az önkép fontosabbak, mint a karrier, és annak megértése, hogy a személyiségváltozás hogyan hathat ezekre a dimenziókra, szintén érdekes lenne. Bizonyos személyiségjegyek valószínűleg bizonyos munkakörökben is nagyobb értéket képviselnek vagy hasznosabbak, így ennek további vizsgálata segíthet a tizenéveseknek abban is, hogy kitalálják, személyiségük mely elemeit szeretnék fejleszteni céljaiktól függően.

A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a tanulmány egyik legfontosabb tanulsága, hogy a

tinédzsereknek segíteni kell abban, hogy megértsék, a személyiségük nem egy állandó kőbe vésett valami,

s - bár egyértelműen szerepet játszik az életünkben, semmiképpen sem vagyunk arra ítélve, hogy örökre ugyanazok maradjunk. 

Forrás:  Hoff, K.A, Einarsdóttir, S., Cha, C., Briley, D.A, & Rounds, J. (2020). Personality Changes Predict Early Career Outcomes: Discovery and Replication in 12-Year Longitudinal Studies, Psychological Science, 31(1), 1-16.

journals.sagepub.com (letöltve: 2021.10.25.)