Hogyan lett a párkapcsolatból távkapcsolat?

Napjainkban, mikor lényegében minden emberi kapcsolatunkat, intimitásunkat minimalizálni kell, egyre gyakrabban találkozunk távkapcsolattá lett párkapcsolatokkal. A mostani krízisekkel teli élethelyzetünkben megváltoztak a randizás szabályai is. Maradt az online kapcsolattartás és a videochat. A videós ölelések és puszik időszaka érkezett el. Most következő cikkünkben párkapcsolatról, távkapcsolatról és érzelmeink kommunikációjáról lesz szó.

Az emberi létszükségleteink közé tartozik a kötődés, a szeretet, a valakihez kapcsolódás motívuma. Maslow szükségletpiramisában két fő csoportra oszthatjuk a szükségleteket: hiányszükségletekre és növekedési szükségletekre – ez utóbbi csak emberre jellemző, humánspecifikus motívum. A hiányszükségletek esetén törekszünk a hiányállapotok megszüntetésére, az egyensúlyi állapot – homeosztázis – visszaállítására. Hiányszükségletként lehet szó fiziológiai szükségletről (evés, ivás, megfelelő testhőmérséklet), a biztonság szükségletéről (például állandóság és kiszámíthatóság), illetve kapcsolódási, szükségletről is. Ide tartozik az intimitás, a pozitív kapcsolat iránti vágy, de a megbecsülés és a tisztelet is.

A kapcsolódási szükséglet magával hordozza az intimitást, ami a pszichoszociális fejlődésben is megjelenik. Érdemes megemlíteni Erik H. Erikson nevét, aki a születéstől az elhalálozásig különböző szakaszokra bontotta az életet. Minden szakaszhoz egy jellemző krízist, konfliktust rendelt, aminek megvívása után – pozitív kimenet esetén – a személy egy kompetenciát, én-erőt szerezhet.

Az intimitás a kora felnőttkorra jellemző kérdéskör, aminek végére a kölcsönös kapcsolat kialakításának kompetenciáját sajátíthatja el az egyén.

A kapcsolatainkban az intimitáson, biztonságon túl egyre gyakrabban jelenik meg a távolság. Ez pedig könnyen átalakíthatja a kapcsolatot távkapcsolattá, ahol megváltoznak a kommunikációs formák, az intimitás kifejeződése, megjelenése és gyakorisága, valamint a személyes kontaktust sem tudjuk úgy átélni – maximum közvetítő eszközökkel. Ennek oka természetesen nem csak egy világot érintő krízis lehet, hiszen lehet szó előléptetésről, továbbtanulásról vagy egy kisebb családi nehézségről is.

Milyen egy távkapcsolat?

A kutatók többfajta definícióval dolgoztak azon, hogy hogyan írják le a távkapcsolat fogalmát. Megfogalmazható olyan kapcsolatként, melyben a távolság miatt nehéz vagy megoldhatatlan a napi, személyes találkozás. De van olyan meghatározás is, amely kilométerben vagy mérföldben definiálja ezt az állapotot.

Hogyan változik meg a kapcsolat minősége a távolság növekedésével, vagy jelen esetben a kialakult elszigetelődés miatt?

Egy 2013-as kutatás szerint a távkapcsolatban élők elégedettsége a kapcsolatukkal nagyobb, mint a nem távkapcsolatban élőké. Vajon mi lehet ennek az oka? Alapvetően el kell ismernünk, hogy a két kapcsolati forma sok tényezőben eltérhet – például a kommunikációs lehetőségek, potenciális minőségi idő, annak milyensége. A kutatás során kiderült, hogy a távkapcsolatban élők elkötelezettsége, szeretete és a partnerükkel megélt szórakozásuk is magasabb szintű, valamint több intimitásról is számoltak be. Ez utóbbi feltehetően azért alakult így, mert ezek a párok inkább ezt fokozó viselkedésben vesznek részt, mint önkifejezésben. Tehát valószínű, hogy több érzelemkifejezés és szeretlek hangzik el a távolság miatt, mintha naponta láthatná egymást a pár – vagyis szemtől szembeni kommunikációban lennének. Egyébként kevesebbnek bizonyult a negatív kommunikáció – agresszív, vitatkozó kommunikáció – és a kényszer érzése is. A távkapcsolatokban tehát megváltozik az egész kapcsolat minősége.

Intimitás

Az intimitás a pár tagjai között egy olyan érzelmi kötelék, amely megértést és támogatást von maga után, aminek köszönhetően a pár tagjai megoszthatják belső, személyes gondolataikat egymással, anélkül, hogy kellemetlenül éreznék magukat. Az intimitás biztosít egyfajta biztonságot és közelséget. Természetesen beszélhetünk szexuális intimitásról is, az emocionális mellett, hiszen a kétféle intimitás egy jó párkapcsolatban együtt jár – a két komponens erős előrejelzője lehet a kapcsolati elégedettségnek.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy egy szorosabb kapcsolatot kölcsönös, mélyebb feltárással érhetünk el. Orvos-Tóth Noémi megfogalmazása szerint

egy elmélyült párkapcsolathoz szükséges egy „másik, aki kinyitja magát nekem, és én, aki kinyitom magam a másiknak. Mert ez csak kölcsönösen megy.”

Ehhez pedig elengedhetetlen a nyílt és őszinte kommunikáció.

Kommunikáció

Egy pár kommunikációja befolyásolhatja a kapcsolatuk minőségét. Hiszen nem mindegy, hogy a negatív vagy a pozitív kommunikáción van a hangsúly. Nem mindegy, hogy mindig csak a másikat hibáztatjuk, okoljuk valamiért, vagy örülünk annak, hogy újra beszélhetünk és várjuk az újabb találkozást. A hangsúly tehát a pozitív kommunikáción van – ez persze segíti a közelebb kerülést is, illetve a magasabb szintű párkapcsolati elégedettséget.

A távkapcsolat során több szó esik a párok között az intimitásról, a szeretetről, és a párok külön jutalmazóbb kommunikációs stílust alakítanak ki. Ilyen lehet egy videón elküldött puszi vagy különböző rituális tevékenységek. Szerencsére manapság könnyedén el tudunk juttatni egy fotót, videót a szerettünknek, hiszen az internet sokban megkönnyíti a dolgunkat. Ámbár az online üzenetek hátulütője, hogy érzéseinknek még inkább verbális alakot kell ölteniük, hiszen a nonverbális jeleink nagy részét nem tudjuk eljuttatni kedvesünkhöz – például nem tudjuk a hangsúlyt elküldeni írásban, vagy megölelni a másikat videón keresztül.

Érzelmek kifejezése – érzelmi kompetencia

Érzelmeinkről már csecsemőkorban tanulunk – hiszen édesanyánk beszél hozzánk, segíti az érzelmeink feldolgozását. Caroll Izard tanulmányozott csecsemőket érzelemkiváltó helyzetek során, aminek eredményeképp azt találta, hogy már csecsemőkorban felismerhetőek az arckifejezések érzelmi tartalmai.

Mire valók az érzelmeink? Az érzelmeink jelzést adnak a külső és belső változásokról, helyzetekről, előrejelzést készítenek a várható következményekről, illetve visszajelzik a viselkedés hatását. Jelentős szerepük vannak a társas viselkedésben is. Számos szociális kompetenciamodellben jelenik meg az emocionalitás – akár mint viselkedést befolyásoló tényező is. Gondoljunk bele, hogy szomorúan gyakrabban eszünk csokit, mint megyünk el kondizni. Emellett az érzelmeknek szerepük van a gondolkodásban is. Ez leginkább az információfeldolgozásban jelenik meg, főleg abban, hogy aktuálisan mire figyelünk, vagy mire nem, tehát egyfajta motivációs rendszerként is szolgál.

Nagy József szerint aktuális érzelmeink jelzik a külső és belső állapotokat, majd ez alapján aktivitásra késztetnek minket. Nagy azt is megemlítette, hogy

„érzelmeink arckifejezésekben, testtartásokban stb. nyilvánulnak meg észlelhető jelzéseket közvetítve, amely a vevő félben érzelmeket, késztetéseket indukál”.

Így tehát a távkapcsolatainkban mindenképp érdemes arra figyelni, hogy a korábban megszokott nonverbális jegyekből már nem tudunk annyit kézhez kapni és eljuttatni. Érdemes kedvesünket arra biztatni, hogy érzéseit fejezze ki szavakban, hogy jobban megérthessük és segíthessük aktuális élethelyzetében.

A saját érzelmi állapotunk megértése, az érzelmeknek megfelelő kommunikáció, az empátia és a másik érzelmeinek felismerése és elfogadása Saarni szerint az érzelmi kompetenciát alkotóelemei. Ezeket a komponenseket érdemes ebben az időszakban aktívan használni, figyelni társunkra, családunkra, önmagunkra – hogyan és mit érzünk, érzékelünk. Ez a kompetenciánk biológiai és környezeti meghatározottsággal bír. Tehát van egy hozott készletünk, amit szüleinktől kaptunk, illetve a környezetnek is van hatása az érzelmeink kifejezésének fejlődésére. E mellett a fejlődéspszichológia elméleti megközelítései szerint lehet hatása a kultúrának és szociális környezetnek is, ezek arányát az adott nézet dönti el. Az biztos, hogy az emberi interakciókon keresztül a gyermekek nagyon sokat tudhatnak meg saját és mások érzéseiről, érzelmeiről. Egy ideig a legközelibb interakciós partnereik a szüleik, akik egyben a gyerekek életében a legfontosabb modellek, akiket követnek, akár még tudattalanul is. Természetesen nem kizárólag a szülők lehetnek modellnyújtók, lehet egy-egy fontosabb, központi szerepet játszó személy is – például egy szeretett tanár, kedvenc nagynéni.

Összességében elmondhatjuk, hogy a távkapcsolatnak is megvannak a maga előnyei. Érzelmi kompetenciánkat használva, esetleg ezeket fejlesztve a távolság ellenére is fenntarthatjuk az intimitást, és egymás támaszai lehetünk a nehezebb időkben is.

***

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.