Van, aki az e-bookra esküszik, mások törzsvásárlók a könyvesboltokban, az antikváriumokban, legjobb barátok az újságárussal, vagy olyan kapcsolatot ápolnak a könyvtárosokkal, amit még egy pszichológus is megirigyelne. Egy a közös: az olvasás megszállottai vagyunk. Még aki tagadja, az is elolvas egy-egy cikket a hírportálokon, követ néhány blogot, megnézi a metró mozgólépcsőjén haladva a plakátokat, vagy kiselejtezés közben belelapoz a prospektusokba, szórólapokba. Vajon melyik üzenetre emlékszünk jobban? Mi a kapocs a virtuális olvasás és a memóriánk között? Utánajártunk, hogyan hat ránk a képernyőről való olvasás!
A digitális olvasás tényleg befolyásolja a tudás elmélyülését?
Vegyünk végig néhány tényt, melyek segítségünkre lehetnek a válaszadásban!
- A képernyők megfosztanak minket a taktilis élménytől!
Az olvasás valójában egy multi-szenzoros tevékenység. Mit értünk ezalatt? Egy könyv olvasásakor nemcsak szemünket éri inger, de tapintással és szaglással is kiegészül az élmény. Ahogy forgatjuk a lapokat, kezünk és maga az érintés is nagy szerepet játszik a tevékenység teljes érzésében. Egy nem régi kutatás eredményei alapján elmondható, hogy agyunk a látványon kívül az érintésre is erősen reagál. (Carr, 2011) Van tehát valami lényegi abban, ahogy olvasásnál fizikailag tartjuk a könyvet és lapozunk, hiszen agyunk ezt nem külön dolgozza fel, hanem az olvasás tevékenységéhez kapcsolja. Carr szerint a képernyőre való váltással
nemcsak a szövegek feldolgozásának „hogyan”-át változtattuk meg,
de az arra fordított figyelmünk mértékét is (Carr, 2011).
2. A hypertextek elvonják figyelmünket és nehéz bennük nem elveszni!
Hypertext alatt azokat az online szövegeket értjük, melyek a hagyományos, lineáris szövegstruktúra helyett a kognitív emberi gondolkodást próbálják hívebben tükrözni térbeli és hálózatos rendszerben. Ez a gyakorlatban annyit tesz: a szöveg egy-egy kiemelt fogalmára kattintva elnavigálhatunk újabb és újabb oldalakra, melyek aztán még több lehetőséggel kecsegtetnek. Ezen az elven működnek az online webáruházak „mások ezt is megvették” ajánlatai vagy Netflixen a „még több ehhez hasonló” opció.
Hypertext olvasásakor gyakran arra eszmélünk: nem is tudjuk, hogyan kerültünk ide! Ez a struktúra nagyon hasznos lehet, ha egy-egy téma iránt érdeklődünk, vagy olyat keresünk, amit még nem tudunk pontosan definiálni, de tanuláskor elterelheti figyelmünket. Kutatások bizonyítják, hogy
a hagyományos szövegeket olvasó személyek mélyebben tudják értelmezni a tartalmakat,
jóval többre emlékeznek, mint a különböző linkeken navigáló olvasók (Carr, 2011).
A képernyők másik hátránya a vizualizációból fakad. A technológiai eszközök, legyen szó okostelefonról, tabletről vagy laptopról, lehetőséget adnak a görgetésre, a folyamatos szövegmozgatásra. Noha maga a képernyő nem változik, tartalma annál gyorsabban. A vizuális típusba tartozó emberek az információkat nagyon gyakran a szövegbeli elrendezésük alapján tudják memorizálni. Képernyő esetén nem tudjuk azt mondani: „Emlékszem, a harmadik oldal bal felső sarkában volt!” Mindez azért is fontos, mert a szöveg konkrét kinézete, vizualizációja nagyban hozzájárul a mély megértéshez és információfeldolgozáshoz (Greenfield, 2015).
3. A felszínes olvasás megszokottá válik!
Egy hagyományos könyv lapjai közt könnyen tudjuk követni a történetet. Bármikor megállhatunk, átgondolhatjuk az olvasottakat, fejünkben elképzelhetjük a következő oldalak meglepetéseit, majd visszatérhetünk a szöveghez. Az online olvasás ezzel szemben egy folytonos ingeráradatként hat ránk, egyfajta kényszert ébreszt bennünk a mozgásra, a haladásra vagy a továbbkattintásra. Nem állunk meg gondolkodni, sem megforgatni friss tudásunkat a fejünkben. Ezt jól mutatja a tény, hogy
egy átlagos olvasót egy internetes oldal 18 másodpercig köt le
mielőtt tovább lépne (Baron, 2015).
A felszínes olvasás fellegvárai az internetes keresőoldalak. Természetesen mindannyian támaszkodunk rájuk, napi szinten használjuk őket. De belegondoltunk már abba, milyen erős benyomással lehetnek ránk? Egyetemi hallgatók a diplomamunkáikban idézett tartalmakat 46 százalékban az első, 77 százalékban az első három találatból illesztik szakdolgozatukba (Baron, 2015). Szintén Baron kutatása mutatott rá, hogy az egyetemi diákok szívesen használják az internetes keresőt tájékozódásra, de ha valamiben elmélyülnének, a nyomtatott könyveket jobban kedvelik, mert az megadja a teljes egész érzését (Baron, 2015).
4. A képernyőről olvasás könnyen kizökkent!
Az internettel rendelkező eszközről való olvasás hamar kizökkenthet bennünket gondolataink medréből. A megkérdezett diákok 90 százaléka úgy tapasztalja, hamarabb kezd egyszerre több dolgot csinálni, ha digitálisan olvas, mint ha hagyományos könyvet bújna (Baron, 2015).
Markáns adat, hogy 89 százaléka a diákoknak a nyomtatott olvasmányt választaná szemben a digitálissal. Ez az arány megjelenik amerikai, német és japán tanulók esetében is. Ugyanakkor kiemelt tényező a szöveg hosszúsága is: nem fontos az eszköz, ha rövidebb olvasmányról van szó, például újságcikkekről. Ezzel szemben a megkérdezett amerikai diákok 92 százaléka választaná a nyomtatott tananyagot hosszú terjedelem esetén (Baron, 2015).
Baron kutatása eredményeinek publikálásakor hozzáteszi:
„Ezeket az adatokat kapva nem is értem:
az oktatás miért is kényszeríti a diákokat a digitalizáció felé?”
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://youtu.be/z-htXgkYeeE
