Hogyan segíthet a filozófia tudománya a daganatos betegségben szenvedőknek?

A filozófia fő célkitűzésének a világ és önmagunk megismerését tekinthetjük. Számos kutatás szerint válságos emberi létállapotba sodródva a filozófiai kérdésekre és a változásra való nyitottságunk fokozódik. Vajon hogyan segíthet a filozófia a krízisek során? Milyen gyakorlati alkalmazásai jelennek meg az orvoslásban? Cikkünkből kiderül.

Emberi létünkből fakadóan életünk során, akár spontán, akár egy élmény hatására sokszor elgondolkodhatunk létezésünk okán, minőségén és célján. A filozófia az a tudomány, mely célkitűzésének tekinti az emberi lét legfontosabb kérdéseinek körbejárását, esetlegesen megpróbálva azokra választ találni. Napjainkban a világban zajló megszámlálhatatlan változás következtében a filozófia céljáról és társadalmi funkciójáról vallott felfogásunk is változáson esik át.

Milyen a boldog élet? Hogyan érhetjük el azt? – tesszük fel magunknak számtalanszor ezen kérdéseket. „A filozófia hagyományánál fogva alkalmasnak tűnik arra, hogy hozzásegítse az embereket az effajta kérdések megközelítéséhez” – olvashatjuk Nemes László filozófus gondolatait egyik írásában. Ezen túlmenően egyfajta útmutatással is szolgálhat arra vonatkozóan, hogy hogyan élhetünk jobb, filozófiai szempontból magasabb színvonalú, boldogabb életet. Ennek egyik leghatásosabb formáját azok az új lehetőségek biztosítják, amelyeket összefoglaló néven filozófiai praxis megnevezéssel illethetünk.

A filozófiai praxis

A filozófia úgynevezett újragondolása, újra felismert terápiás funkciójának köszönhetően intézményesen is alkalmasnak tekinthető abból a nézőpontból, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a hozzáfordulók számára. Magyarországon a filozófiai praxis elterjedése még meglehetősen kezdeti stádiumban van, azonban az érdeklődés egyre inkább fokozódik. A filozófiai praxisnak több különböző formája is létezik. Az egyéni tanácsadás vagy konzultáció során a praktizáló filozófus kimondottan az őt felkereső kliens számára egyedülálló és egyénre szabott megoldáshoz próbálja elvezetni. Emellett beszélhetünk még filozófiai csoport-tanácsadásról és filozófiai kávéházról is.

„Közvetlen egészségügyi vonatkozásban, pontosabban az egészségügyi intézményrendszer keretein belül a filozófiai praxis több formája is hatékony módon jelenhet meg. A filozófiai kávéház mint csoportos filozófiai gondolkodás nem egyszerűen kötetlen beszélgetés, nem a résztvevők edukációja, hanem strukturált együttgondolkodás, amely az esszenciális fogalmak elemzésére, a mögöttes előfeltevések és az egyes álláspontok feltárására épül” – fejti ki gondolatai Nemes László a Filozófiai praxis az egészségügyben című tanulmányában. Egy trauma vagy egy betegség gyakran vezet egzisztenciális krízishez. Ez a beteget filozófiai lelkiállapotba hozhatja,

amelyben megjelenik a változásra való nyitottság,

illetve a filozófiai és egzisztenciális kérdések feltárására való késztetés.

Számos kutatás és egyéni tapasztalat bizonyítja, hogy egy betegség, baleset erőteljes hatással bír a világról kialakított képünkre vonatkozóan, azonban ezt egy teljesen természetes emberi válasznak tekinthetjük a megváltozott helyzetre. Ez a válságos emberi létállapotban fontossá váló filozófiai igény részét képezi annak, amit poszttraumás növekedésnek nevezhetünk. „A poszttraumás növekedés a jelentős kihívást okozó életkrízisekkel szembeni küzdelem eredményeként bekövetkező pozitív változás tapasztalata, amely megjelenhet az élet fokozott értékelésében, jelentéstelibb interperszonális kapcsolatokban, a személyes erőérzet fokozódásában, prioritások módosulásában” – fejti ki olvasói számára a filozófus.

Filozófiai támogatás rákbetegséggel frissen diagnosztizált betegeknek

A filozófiára egyfajta megismerési módként is tekinthetünk. A minket körülvevő világ megismerhetőségének, a lét alapvető kérdéseinek kutatása éppúgy a filozófia hatáskörébe tartozik, mint a helyes gondolkodás elveinek feltárása.

A világ és önmagunk megismerése a filozófia fő célkitűzését jelenti.

Létezik azonban egy olyan filozófiai tradíció, amelynek középpontjában a filozófiához fordulók életének minősége, lelki-szellemi jólléte, ebből kifolyólag az a kérdés, hogy hogyan juthatunk közelebb egy elviselhetőbb és kiegyensúlyozottabb élethez.

A filozófiai tanácsadás egyik kiemelkedő amerikai úttörője Vaughana Feary, aki a filozófia e módszereit megragadva igyekszik szakszerű segítséget nyújtani daganatos megbetegedéssel újonnan diagnosztizált személyek számára. Feary szemlélete szerint, a halálról, Istenről és az élet értelméről csak súlyos, előrehaladottabb stádiumban lévő betegeknél ajánlott filozófiai beszélgetéseket kezdeményezni. A pszichoszomatikus orvoslás kategóriájába sorolható filozófiai tanácsadás mögöttes elgondolása szerint elménk állapota jelentős hatással lehet a testi betegségekkel való megküzdésre.

Feary a csoportos filozófiai tanácsadást megelőzően minden egyes érdeklődővel egy két és fél órás egyéni konzultációt tartott, abból kifolyólag, hogy megismerje a betegek egyéni helyzetét, és hogy meggyőződjön arról, hogy a csoportba való belépésük szándéka elég megalapozott belső motivációt rejt. A 8-10 fő számára tartott csoportos filozófiai tanácsadás 8-10 alkalmat ölel fel, amelynek menete tömören összefoglalva a következő lépésekből állt:

1. Elme-test orvoslás és a filozófia bemutatása.

2–3. Különböző filozófiai irányzatok stresszcsökkentés területén megjelenő alkalmazása.

4. A döntéshozatal alapelveinek áttekintése.

5–6. Az „egészség” fogalmának elemzése.

7–8. Az élet értelme személyes azonosság, megbocsátás, a jó és boldog élet fogalma.

9. A szeretet és barátság filozófiai fogalma, a társas támogatás jelentősége, a beteg emberek életében e téren megjelenő kihívások.

10. A személyes egészségi problémák közösségi elemzése.

Majd ezt követően egy ülés keretein belül a résztvevők összefoglalhatták tapasztalataikat.