Hogyan találd meg a saját utad? 1.rész

Saját utunk megtalálása egyfajta személyes küldetés, mely számos meglepetést tartogathat. Az út a legtöbb esetben nem könnyen járható, minden bizonnyal találkozunk nehézségekkel és kudarcokkal, de ezzel együtt valódi örömöket élhetünk át. Az, aki sikerrel jár, azaz megtalálja a saját útját, sosem lesz céltalan, értelmet ad a mindennapjainak, az életet nem csupán éli, hanem megéli. Ráadásul olyan dolgokat csinálhat, amelyben otthonosan érzi magát, ami annyira illik hozzá, hogy a tevékenység valójában ő maga. 

Néhányunk egészen fiatal korában érzi és tudja mit szeret csinálni, sőt talán a tehetsége is korán megmutatkozik. Számukra egyértelmű az irány. Sokan azonban nem ilyen szerencsések és még felnőtt korukra is egy útvesztőben érzik magukat. Nem tudják megfogalmazni, mi az a dolog, ami igazán felkelti az érdeklődésüket, vagy amiben nagyon jók. Bizonyára mindannyian olyan életre vágyunk, amely tökéletes összhangban van a valódi énünkkel, sokan mégis megalkudnak a helyzetükkel. Nem hisznek abban, hogy életük forgatókönyvét befolyásolni tudják. Velük szemben vannak azok, akik felállnak és elhatározzák, hogy elindulnak a teljesség felé.

Mi az az útkeresés?

Ken Robinson – Lou Aronica „Elemedben vagy?” című könyvében „alkotó elem”-ként emlegeti azt a bizonyos tevékenységet, amitől lelkesnek, motiváltnak érezzük magunkat. Amelynek gyakorlása boldogsággal tölt el bennünket. Az alkotó elemünk lehet bármi, amihez van érzékünk, vagy ami nagyon érdekel minket. Szándékosan nem mint tehetséget emlegetem, hiszen attól, hogy valamiben tehetségesek vagyunk, jól teljesítünk, még egyáltalán nem biztos, hogy az a bizonyos dolog lelkesít is minket annyira, hogy elkötelezzük magunkat iránta.

A saját utunk csak olyan út lehet, amit szeretünk is.

Miért fontos a saját utunkat járni?

Továbbgondolva mindezt, azt a tevékenységet, amit szeretünk, nem tekintjük csak munkának. Konfucius szerint: „Válassz olyan munkát, amit szeretsz és akkor egész életedben egyetlen napot sem kell dolgoznod.” Alkotó elemünk megtalálásához azonban első és legfontosabb lépésként fel kell mérnünk a képességeinket és adottságainkat. 

Aki a saját útját járja, az önazonos, elégedett, tartása van és hiteles, elsősorban a saját maga szemében. Harmóniában van önmagával, ami aztán kihat minden másra. Saját utunk felfedezésének vannak személyes és társadalmi előnyei egyaránt. Egyrészt segít megtalálnunk önmagunkat, megválaszolni a kérdést: „Ki vagyok én?” Megérthetjük általa, mire vagyunk képesek, mivé válhatunk. Társadalmi okokból viszont azért fontos, hogy dolgozzunk saját utunk megtalálásán, mert ezzel megelőzzük a céltalanságot.

Nagyon sokan céltalanul élik az életüket, vagy épp unják a munkájukat, ami az esetek többségében sorozatos sikertelenségekhez vezet. A sikertelenség és a céltalanság pedig depresszióba torkollhat.

A legnyomósabb érv alkotó elemünk felfedezése mellett abban rejlik, hogy segítségével egyensúlyt teremthetünk az életünkben. 

Alkotó elemünk felfedezésének folyamata

Ahány egyén, annyi út. Az útkeresés mindannyiunk esetében egyéni és különleges. Épp ezért, alkotó elemünk felfedezésének folyamata is egyénenként különböző. Más feltételekkel indulunk, más képességekkel rendelkezünk. Vannak azonban bizonyos alapelvek, amikből kiindulhatunk, és léteznek olyan technikák és stratégiák, melyek útjelzőként szolgálnak. Fontos megjegyezni azt is, hogy ennek megtalálása nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk szeretteink szükségleteit, ahogy azt sem, hogy minden eddigi tevékenységünket fagyasszuk be.

Amit érdemes megtennünk a cél érdekében az az, hogy mélyen magunkba nézünk, a felszín alá, amit csak mi ismerünk, és feltesszük magunknak a kérdést:

Mit tehetek azért, hogy felismerjem, mi az, ami hosszú távon lelkesít, foglalkoztat? Hogyan tudom kamatoztatni a tehetségem, képességeim?

Ezzel egy időben érdemes megvizsgálni azt is, mi az, ami ebben gátol. Még így is számolnunk kell azzal, hogy minden utazásnak megvannak a maga nehézségei, sőt, akár kudarcai is. Az azonban biztos, hogy saját utunk megtalálása olyan küldetés, melyre mindennek ellenére érdemes vállalkoznunk.

Ahhoz, hogy rátaláljunk saját utunkra, másképp kell gondolkoznunk önmagunkról és a lehetőségeinkről!

A saját utunk megtalálását felfoghatjuk egyfajta személyes küldetésnek, amit nem kell egyedül végrehajtani. Manapság találunk olyan szakembereket – tanácsadók, coach-ok személyében –, akik segítenek és támogatnak a folyamatban. Az, hogy sikerül-e teljesíteni a küldetést és rálelni a számunkra ideális útra, nagymértékben a kitartásunkon, elkötelezettségünkön és motivációnkon múlik. Az út mindig egy felfedezőút, a pontos irányt neked kell belőnöd, a szakemberek pedig útikalauzként melletted állnak és segítenek a tájékozódásban.

Ha tudjuk magunkat pozicionálni, könnyebb tájékozódni a világban, mintha csak úgy bolyonganánk.

Ne feledjük, hogy alkotó elemünk felfedezése valójában önmagunk felfedezése. Önismeretünk mélyítése mellett azonban fontos az is, hogy megvizsgáljuk a külvilágot és feltérképezzük benne a lehetőségeinket. Szükség van arra is, hogy a körülöttünk lévő lehetőségekhez kreatívan tudjunk hozzáállni. Az alábbi módszerek segítenek ebben:

Csökkentsd a zajt

Meg kell találnunk a módját, hogy néha teljesen egyedül lehessünk. Ennek egyszerű módja például egy séta a természetben. A technológia villámgyors fejlődése megannyi előnnyel jár, azonban figyelmünket egyre inkább a külvilág felé fordítja. Ennek következménye, hogy egyre kevesebb teret adunk a belső világunknak. Valamilyen mértékben mindannyiunkat befolyásol mások véleménye.

A minket érő temérdek impulzustól olykor nem halljuk a saját hangunkat.

Ezért van szükség az egyedüllétre, hogy visszatérhessünk a saját gondolatainkhoz, kapcsolódhassunk belső világunkhoz. A szerepeink közötti lavírozás is könnyen elbizonytalaníthat minket afelől, kik is vagyunk valójában, és merre tartunk. Az önmagunkhoz való visszatérés leghatékonyabb módja a meditáció. Már azzal is sokat teszünk, ha minden nap célzottan elcsendesedünk csupán pár percre és csak a légzésünkre összpontosítunk. Ez valóban bárkinek sikerülhet!

Válts nézőpontot

Anaïs Nin költő szavaival élve: „Nem olyannak látjuk a dolgokat amilyenek, hanem amilyenek mi vagyunk.” (K. Robinson, L. Aronica, 2013) A világot bizonyos gondolkodási mintázatok, hiedelmek, saját értékeink szűrőjén keresztül nézzük. Ezért van az, hogy valaki azt gondolja, nem igazán tehetséges semmiben, sőt, nem is érdekli vagy lelkesíti őt különösebben semmi. Azt is szoktuk hallani, hogy „minek kezdjek bele, úgysem sikerülhet, túl késő már belekezdeni". Próbáljunk magunkra máshogy nézni, úgy, mintha újra tapasztalnánk a világot ítélkezés nélkül.

Figyeljünk és legyünk nyitottak. Vegyünk fel új szokásokat, hagyjunk fel a régi korlátozó hiedelmeinkkel. Adjunk esélyt annak, hogy miért ne lehetne máshogy, mint amit eddig gondoltunk, ami szerint éltünk. Legyünk kíváncsiak, csak így tudunk tanulni és újat tapasztalni. Ahhoz, hogy az efféle lehúzó sémáinkon felülkerekedjünk, meg kell kérdőjeleznünk néhány dolgot önmagunkkal kapcsolatban, olykor még azokat is, amiket eddig tényként kezeltünk. Erre a leghatékonyabb technika a gondolattérkép, a motivációs tábla és az automatikus írás.

Inspirálódj mások történeteiből

Saját utunk megtervezésében nagy segítség lehet, ha inspirálódunk mások történeteiből. Érdeklődj, szerezz információt afelől, hogy mások hogyan váltak azzá, amivé. Kérdezd meg tőlük, hogy derült ki számukra, mi az ő útjuk. Mások történetei alapján szembesülhetünk azokkal a gátakkal, akadályokkal is, amiket le kell küzdenünk ahhoz, hogy nekünk való életet élhessünk. Ehhez azonban az kell, hogy jobban megismerd önmagad, tiszta képet kapj az életkörülményedről, a gondolkodásmódodról, tehetségedről és a lehetőségeidről. 

A jelenlegi bizonytalan helyzetben, még fontosabb, hogy megtaláljuk önmagunkat. A koronavírus okozta válság sokakat utolért. Amennyiben munka nélkül maradtál ez egy lehetőség arra, hogy új lehetőségeket teremts magadnak. Ha megtaláljuk alkotó elemünket, annak is nagy a valószínűsége, hogy megtaláljuk a módot hogyan tudnánk megélni belőle. Ez roppant összetett kérdés, és sok egyéb tényezőn is múlik. A másik oldalról megközelítve, a cégek, vállalatok is sokkal szívesebben alkalmaznak olyan embereket, akik elhivatottak, tudják, mi az ő valódi erényük. A munka iránti lelkesedés, elhivatottság mindig kiül az ember arcára. A vállalatok pedig jól tudják, hogy az ilyen emberekkel érhetnek el sikereket.

„Életünket a személyiségünk és a körülményeink egymásra hatása alakítja. A döntések, amelyeket meghozunk, vagy amelyeket mások hoznak meg velünk kapcsolatban, mind hatással vannak arra, melyik utat követjük, és melyiket kerüljük.” K. Robinson, L. Aronica, (2013)

Bárhová is vezessen az utunk, a legfontosabb, hogy rálépjünk és megtegyük az első lépést. Enélkül ugyanis semmi nem változhat.