Hangulataink nemcsak minket, hanem a környezetünket is formálják: amit érzünk, az könnyen átragad másokra. A jó hír, hogy néhány tudatos lépéssel képesek vagyunk befolyásolni, hogyan reagálnak ránk és körülöttünk mások. Így rövid, egyszerű gyakorlatokkal megőrizhetjük belső egyensúlyunkat, és pozitív energiát sugározhatunk a mindennapokban.
Mindannyian tapasztaltuk már: ha feszült hangulatban lépünk be egy szobába, a többiek is pillanatok alatt átveszik tőlünk ezt az energiát. Ugyanez igaz a nyugodt, derűs jelenlétre is – a környezetünk visszatükrözi azt, amit mi sugárzunk. A pszichológia ezt nevezi érzelmi fertőzésnek: hangulataink ragadósak, és sokszor tudattalanul terjednek.
Cikkünkből kiderül:
- Miért ennyire ragadósak a hangulataink, és hogyan hatnak a kapcsolatainkra?
- Milyen tényezők befolyásolják, hogy mennyire vesszük át mások érzéseit?
- Milyen egyszerű, másfél perces technikával tudjuk gyorsan áthangolni magunkat és a környezetünket?
Mi is valójában az a hangulat?
A hangulatunk egy viszonylag tartós érzelmi állapot, amely lehet pozitív vagy negatív. Más mint az érzelem: nem olyan intenzív, és általában nem egy konkrét esemény váltja ki, inkább sok apró tényező befolyásolja – például a fáradtság, a stressz, az időjárás, a társas kapcsolataink vagy akár az egészségi állapotunk.
A hangulat meghatározza, hogyan gondolkodunk, hogyan érzünk, és hogyan viselkedünk. Hatással van a motivációnkra, a döntéseinkre, a kapcsolatainkra. Amikor jó a hangulatunk, energikusabbak, nyitottabbak és érdeklődőbbek vagyunk. Ha viszont rossz, könnyen leszünk feszültek, ingerlékenyek vagy passzívak.
Fontos tudnunk, hogy a tartósan rossz hangulat mögött komolyabb zavarok is állhatnak, például depresszió vagy bipoláris zavar. Ha hetek óta fennáll a levertség, vagy észrevehetően befolyásolja az életünket, érdemes szakemberhez fordulnunk.
Érzelmi immunitás: hogyan óvjuk magunkat mások hangulatától?
Az agyunk úgy van „huzalozva”, hogy érezzük mások érzéseit. A tükörneuronjaink segítenek abban, hogy ráhangolódjunk másokra, ami erősíti az együttérzésünket és a kapcsolatainkat. Ez csodálatos képesség, de kihívást is jelenthet: ha nem figyelünk, könnyen „elkapjuk” mások rossz hangulatát. Ezt nevezzük érzelmi fertőzésnek (emotional contagion).
Mi minden befolyásolja, hogyan reagálunk másokra?
Érzelmi triggereink: bizonyos érzések könnyebben elviselhetők számunkra, mások viszont régi sebeinket érintik, és erős reakciót váltanak ki.
Empatikus beállítódásunk: ha erősen érzékenyek vagyunk mások érzéseire (empaták vagyunk), hajlamosabbak lehetünk átvenni a környezetünk hangulatát. Ez ajándék is lehet, de kimerítő is, ha nem tudjuk kezelni.
Mit tehetünk, hogy ne ragadjanak ránk mások rossz érzései?
Íme 10 gyakorlat, ami segíthet:
- Nevezzük meg az érzéseinket: ha kimondjuk („szomorúságot érzek, amikor hallom a folyamatos panaszkodást”), máris könnyebben kezeljük.
- Legyünk hangulatmeteorológusok: figyeljük nap közben a saját érzelmi változásainkat, és kérdezzük meg: „Ez az enyém, vagy valaki másé?”
- Nézzünk rá kíváncsian: hol érezzük a testünkben? Mellkasban? Vállban? Így távolságot teremtünk, és nem sodor el az érzés.
- Állítsunk szándékot: mielőtt találkozunk valakivel, rögzítsünk magunkban egy érzést (pl. nyugalmat), amihez visszatérhetünk.
- Gyakoroljuk a leeresztést: ha észrevesszük, hogy átvennénk a másik rossz kedvét, álljunk meg, vegyünk egy levegőt, és tudatosan húzzuk ki az érzelmi „dugót”.
- Keressük a jó érzelemszabályozókat: töltsünk időt olyan emberekkel, akik nyugodtan kezelik az érzéseiket, mert tőlük mi is tanulunk.
- Tartsunk szünetet: ha feszültté válunk, vonuljunk félre, menjünk ki a szabadba, vagy adjunk magunknak pár perc csendet.
- Lássuk a jót a másikban: fókuszáljunk arra, ami szerethető vagy értékes benne, ne csak a rossz hangulatát vegyük át.
- Különböztessük meg az empátiát és az együttérzést: átélhetjük, amit a másik érez, de nem kell magunkra venni.
- Ne féljünk a negatív érzésektől: ha megtanuljuk elfogadni őket, kevésbé ragadnak ránk, és gyorsabban elillannak.
Az önvédelem része a valódi együttérzésnek. Az érzelmi tudatosság nem azt jelenti, hogy mindent eltűrünk. A határok felállítása éppúgy a szeretet és együttérzés része, mint mások támogatása. Ha mindig csak másokra figyelünk, saját belső világunkkal kerülünk konfliktusba.
Ezért ne felejtsük: magunkról gondoskodni nem önzés, hanem alapfeltétel.
Csak úgy tudunk valóban együttérzőek lenni úgy, hogy közben mi is megőrizzük az egyensúlyunkat.
A 90 másodperces technika
A jó hír viszont, hogy mindezt általában tudatosan befolyásolhatjuk. Jill Bolte Taylor agykutató szerint egy érzelem kémiai „élettartama” a testben körülbelül 90 másodperc. Ha ezután is fennmarad, azt már a gondolataink táplálják. Vagyis kevesebb mint két perc is elég ahhoz, hogy áthangoljuk magunkat és vele együtt a környezetünket.
Hogyan csináljuk? Egy gyors, 5 lépéses technika:
- Álljunk meg és lélegezzünk mélyeket (20 mp). Három-öt nyugodt, lassú légzés segít aktiválni a test természetes nyugtató rendszerét.
- Nevezzük meg, mit érzünk (10 mp). „Ideges vagyok.” „Sietek.” – már a megnevezés is enyhíti a feszültséget.
- Válasszuk ki a kívánt hangulatot (20 mp). Mit szeretnénk sugározni, amikor belépünk? Nyugalmat, magabiztosságot, nyitottságot?
- Képzeljük el a váltást (20 mp). Vizualizáljuk magunkat az új energiával: a testtartásunk, a hangunk, a kisugárzásunk megváltozását.
- Mosolyogjunk vagy mozduljunk meg (20 mp). Egy apró mozdulat vagy mosoly lezárja a váltást és megerősíti bennünk az új állapotot.
Hol érdemes használnunk?
- Munkahelyen, értekezletek előtt: hogy közösen konstruktív, együttműködő légkört teremtsünk.
- Otthon: amikor szeretnénk levetkőzni a munkahelyi stresszt, és valóban jelen lenni a családunknak.
- Társasági helyzetekben: amikor a szorongást kíváncsiságra vagy barátságos energiára cserélnénk.
A lényeg: nem kell órákig meditálnunk vagy bonyolult technikákat elsajátítanunk. Elég másfél perc tudatos figyelem, és máris megváltozik nemcsak a saját hangulatunk, hanem az is, amit másokban kiváltunk. A légkör, amit teremtünk, rajtunk is múlik és sokkal nagyobb befolyásunk van rá, mint hinnénk.
