Hasznosítsd újra a tegnapot, élvezd a mát és légy úrrá a holnapon! – olvashatjuk Zimbardo és Boyd nagysikerű Időparadoxon című könyvének borítóján. A szerzőpáros több mint 30 évig foglalkozott az idő kutatásával. Nem is gondolnánk, de az, ahogyan élményeinket különféle időkeretekbe soroljuk, tudattalanul is képes befolyásolni gondolkodásmódunkat, viselkedésünket. Cikkünkből az is kiderül, hogyan tudjuk az időhöz való viszonyunkat a javunkra fordítani.
Mindannyian felelősek vagyunk tetteinkért, reakcióinkért. Vannak cselekedetek, amelyek a javunkra szolgálnak, pl. „elmegyek sétálni, még ha nincs is annyira kedvem, mert szép az idő és jót fog tenni”, de olyanok is akadnak, amelyek nem szolgálják a javunkat, pl. ha annyira sietünk, hogy felelőtlenül átmegyünk a sárga lámpán. Ugyanilyen fontosak azok a döntéseink is, amikor elhatározzuk, hogy nem teszünk meg valamit, pl. „még jó, hogy nem mentem át a piroson, mert mögöttem állt egy forgalmi rendőr”, vagy amikor utólag bánjuk, például azt, hogy nem mentünk el sétálni.
Zimbardóék szerint nem ismerjük fel, hogy a pszichológiai időérzékünk – időperspektívánk – kulcsfontosságú szerepet játszik legtöbb döntésünk során. A szakértők az időperspektívát úgy definiálták, mint az időhöz való attitűdjeinket. Eszerint „a szubjektív idő megjelenései arról árulkodnak, hogy személyes élményeinket és tapasztalatainkat milyen időövezetekbe soroljuk”.
A múlt, a jelen és a jövő a három fő idői dimenzió,
ám a szerzők ezeken belül egyéb altípusokat is definiáltak. Először egy elméleti keretet határoztak meg, majd különféle módszer (elemzés, ismételt faktoranalízis, interjúk, fókusz csoportok, stb.) segítségével alkották meg kérdőívüket, mely kultúrközi vizsgálatok által is igazolva lett (Zimbardo Time Perspective Inventory, ZTPI, 1999).
A ZTPI (Zimbardo időperspektíva-kérdőív) 5 faktort különít el: múltnegatív-, múltpozitív-, jelenfatalista-, jelenhedonista-, és jövő-orientáció. A múltnegatív hozzáállást bántalmak, kudarcok emlékei, illetve a lehetőségek elszalasztása miatti bánkódás jellemzi. Olyan állítások tartoznak ide, mint pl.: „fájdalmas, régi emlékeket újra és újra átélek”. A múltpozitív szemlélet kellemes, szentimentális attitűd a múlt irányába, mint pl.: „könnyen eszembe jutnak szép idők boldog emlékei”. A jelenhedonisták az örömökre összpontosítanak, kockázatvállalók és izgalomközpontúak. Ehhez a faktorhoz tartozó állítás pl.: „hagyom, hogy magával ragadjon a pillanat izgalma”. A jelenfatalista nem igyekszik kontrollálni a helyzeteket, mert úgy tartja, hogy az élet sorsszerű, attól függetlenül zajlik, ki mit akar: „életem menetét olyan erők irányítják, amelyeket nem tudok befolyásolni”. A jövőorientáltság jellemzői közé tartozik a határidők betartása, a konkrét célok érdekében végzett munka, a jövő előtérbe helyezése. A következő mondat jól jellemzi a jövőorientáltakat: „képes vagyok ellenállni a kísértéseknek, ha tudom, hogy elvégezni való munkám van”. (Zimbardóék külön kérdőívvel mérik a transzcendentális jövőorientáltságot – ez esetben az emberek fontosabbnak tartják haláluk utáni életet, mint azt, amit most élnek). Fontos kiemelnünk, hogy az jár jól, aki rugalmasan tud a helyzetnek, feladatnak megfelelően váltani az időperspektívák közt, nem pedig az, aki mindig csak egy perspektíván belül képes gondolkodni.
A jövőorientáció szárnyakat, a múltpozitív gyökereket, a jelenhedonizmus pedig energiát ad
– ezek harmonikus együttesét tartják ideálisnak.
A szerzők azt találták, hogy a múltnegatív és jelenfatalista orientációk kifejezetten károsak lehetnek: kapcsolatban vannak az önmegvalósítás, a pozitív világszemlélet hiányával, és jó előrejelzői olyan zavaroknak, mint pl. a neurózis, az önkontroll hiánya, az interperszonális kapcsolatok nehézségei. A jelenhedonikus egyének kevésbé figyelnek a biztonságos szexuális életre, nagyobb valószínűséggel dohányoznak, fogyasztanak alkoholt vagy más szereket, emellett hajlamosabbak a veszélyes autóvezetésre. Sokszor azonban irigyeljük azokat, akik igazán a jelenben tudnak élni, hiszen ők megtapasztalják az élet sava-borsát, kihasználnak minden olyan dolgot, ami élvezetet nyújt nekik, aktív, izgalmas életet élnek, újszerű tevékenységeket végeznek, és jól ápolják kapcsolataikat. A jövőorientáltak kemény munkamorálja kapcsolataik, szabadidejük kárára mehet, ám egészségesebben esznek, többet tanulnak, elkerülik a jövőre vonatkozó esetleges negatív következményeket.
Időperspektívánk befolyásoló hatással bír életünk számos területére. Ha tudatosítjuk saját perspektívánkat, azáltal előnyösen változtathatunk attitűdünkön.
Manapság nagyon gyakran találkozunk olyanokkal (talán mi magunk is köztük vagyunk), akik láthatóan nem kiegyensúlyozott időperspektívával élnek. Ezzel csak az lehet a baj, hogy
az időt természetesnek veszik, és nem ismerik fel a fontosságát mindaddig, míg el nem fogy.
Mit tehetünk egy kiegyensúlyozottabb időperspektíváért?
Zimbardóék hangsúlyozzák, hogy számos kórkép esetében (is) hasznos lehet az időperspektívát beépíteni a terápiába (poszttraumatikus stressz szindróma, depresszió, szorongás, stb.). Úgy nyerhetünk pozitív szemléletet, ha a múltat a javunkra fordítjuk, megtaláljuk a jelenben egészségesen megélni az örömöket, és képesek leszünk terveket készíteni a jövőbeli fejlődés érdekében.
Ez a néhány tipp segít, hogy közelebb kerülj egy jó időperspektívához:
- Ne sajnálkozz múltbeli eseményeken, inkább fontold meg, hogyan hasznosíthatod azokat. Pl. Talán még most is visszamehetsz az egyetemre továbbtanulni? A fájdalmas érzelmeidet próbáld meg motiváló erőként felhasználni! A rossz múltbeli élmények helyett idézz fel olyan dolgokat, amelyekért hálás vagy.
- Merülj el olyan tevékenységekben, amelyek teljesen bevonnak, amelyekben képes vagy elmerülni – ahelyett, hogy csak passzívan bambulj a TV előtt. Ez ugyanis nagyobb elégedettséghez vezet, és kellemesebb emlékeket szül.
- Szánj több időt a kikapcsolódásra, családra és barátokra, a hobbidra, és romantikus együttlétekre.
Amikor egyensúlyban van az időperspektívánk, akkor békében tudunk lenni a múltunkkal, a jelenben kapcsolódni tudunk családunkhoz és barátainkhoz, és magunk előtt láthatunk egy még fényesebb, pozitív jövőt is.