Időről időre kerülhetünk olyan helyzetekbe, amikor azt érezhetjük, problémáink annyira elhatalmasodtak felettünk, hogy egyedül képtelenek vagyunk megoldani őket. Ilyenkor segítségül szolgálhat egy-egy családtagunk jól megfogalmazott tanácsa, egy baráti beszélgetés vagy egy elmormolt fohász. Március 2. az ima világnapja. Az a nap, amikor imádkozunk a békéért, a gyermekek jobb jövőéjért és az emberek közötti egyetértésért. Vizsgáljuk hát meg az ima jótékony hatásait mind testi, mind pedig lelki vonatkozásaiban!
Megfogni a megfoghatatlan: Miért imádkozunk?
Vallási szempontból az imádságnak több megfogalmazása is létezik. Jelenthet kommunikációt Isten és ember között, más aspektusban kérés Istentől. Egy harmadik megfogalmazásban különbség van a bibliatudomány és az ima között. Az előbbi esetében Isten szól hozzánk a Szentírás lapjai közül, míg amikor Istenhez fordulunk imánkkal, mi beszélünk hozzá. Általában a liturgikus szövegekből, illetve zsoltárokból átvett imádságok mellett az ember saját maga alakítja ki bevált, működőképes fohászát. Pszichológiai szempontból az ima egy olyan erőforrás, ami a vallásos egyének életében a lelki egészség fenntartásában, megőrzésében kiemelt szerepet kap. Ezért nem csoda, hogy a pszichológia egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ima jótékony hatásainak feltérképezésére.
Tanulmányok bizonyították be, hogy az ima segít megőrizni az egészséges egyensúlyt, erősíti az immunrendszert, ezáltal ellenállóbbak leszünk a betegségekkel szemben.
Viszont nemcsak a kimondott imáknak van gyógyító ereje mentális egészségünkre nézve, hanem a néma imádság jelensége is hozzásegít bennünket a szellemi feltöltődéshez. Ez azt jelenti, hogy a kimondott imák helyett magunkba tekintve, némán figyeljük testünk minden egyes rezdülését, megteremtve ezzel belső egyensúlyunkat.
Kutatások bebizonyították, hogyha a néma ima módszerét választjuk, biológiai szinten agyunk megváltozik.
Bal és jobb agyféltekénk harmonikusabban kezd el kommunikálni egymással. Fokozatosan csökken a stressz, a szorongástól való félelem.
A föld sír, az ég hallgat
A hit, az ima akkor is képes fennmaradni, ha minden más porrá omlott. Ez a keresztény tanítás soha nem lehet aktuálisabb, mint a koronavírus alkotta helyzetben. Harold G. Koenig pszichiáter arra a megállapításra jutott, hogy a Szentírás olvasása, az imádság, a hit gyakorlása mind jótékony hatással van ránk a pandémia okozta helyzetben; segít pozitív érzelmeket generálni, csökkenteni a stresszt, ezáltal pedig mind testileg, mind pedig szellemileg ellenállóbbá válunk.
Egyre több kutatás támasztja alá az ima testi-lelki egészségmegőrző szerepét. Az ima befolyásolja lelki állapotunkat, ami azt eredményezi, hogy
kordában tudjuk tartani szorongásunkat, csökken a vérnyomás, az ima stabilizálja az alvási szokásainkat, és olyan testi részekre is kihat, mint az emésztés vagy a légzés.
Holtomiglan-holtodiglan: Házasság az ima fényében
Számos kutatás bebizonyította, hogy a különféle vallási gyakorlatok kedvezően befolyásolhatják a házassági elégedettséget, illetve annak minőséget. Az ima és a mindennapi hálaadás szerepet játszanak abban, hogy a pár konstruktívan tudjon együttműködni. Frank D. Fincham és Ross W. May egy 2020-as tanulmányukban arra a megállapításra jutottak, hogy a nők nagyobb arányban fejezik ki hálájukat a kapcsolatban, viszont a kifejezett hála pozitívan befolyásolja a házassági elégedettséget a férfiak számára is.
Az élet számos területén megbizonyosodhatunk az ima jótékony hatásairól. A fohászkodás eszközével ellenállóbbakká tudunk válni és meg tudjuk erősíteni testi-lelki védőpajzsunkat. Természetesen, minden embernek más a megfelelő stresszoldó technika, ezért fontos, hogy meg tudjuk találni azt, ami átlendít bennünket a problémáinkon, legyen az ima, vagy más megküzdési stratégia.
Felhasznált irodalom
http://bibliatanitasok.hu/sites/default/files/BibliaIskola/pdf/MBS144hu.pdf
https://www.foxnews.com/politics/fox-news-poll-most-believe-prayer-heals-45-percent-believe-in-creationism
[i] Fincham, Frank D., and Ross W. May. 2020. “Generalized Gratitude and Prayers of Gratitude in Marriage.” The Journal of Positive Psychology, January. doi:10.1080/17439760.2020.1716053.
Mahoney, Annette. 2010. Religion in families, 1999–2009: A relational spirituality framework. Journal of Marriage and the Family 72: 806–27.
Liu, Yingling, and Paul Froese. 2020. “Faith and Agency: The Relationships between Sense of Control, Socioeconomic Status, and Beliefs about God.” Journal for the Scientific Study of Religion 59 (2): 311–26. doi:10.1111/jssr.12655.