Az Istenkép és a maladaptív sémák kapcsolata

Jeffrey E. Young Sémaelmélete világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Számos tanulmány született már arról, hogy a kiterjedt lelki problémákat, romló pszichés állapotokat, a korai maladaptív sémákkal hozták kapcsolatba. Azonban a pszichés hatások mellett szót ejtünk arról is, hogyan befolyásolnak bennünket sémáink, Istenképünk megalkotásában. 

Sémák, mint gyermekkorunk lenyomata

A sémák kialakulása a veleszületett temperamentumvonások, és a szülőkkel, testvérekkel barátokkal, kortársakkal szerzett tapasztalatok összessége. Young megfogalmazása szerint, a maladaptív sémák azért alakultak ki, mert gyermekkori szükségleteink nem megfelelően lettek kielégítve.

Ezek a maladaptív sémák  jelentős mértékben diszfunkcionálisak, amelyek negatívan befolyásolják gondolatainkat, érzelmeinket.

Azonban ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk velük dolgozni. Éppen ellenkezőleg, megfelelő beavatkozással jelentős eredményeket érhetünk el állapotunk javítása érdekében. Erre kitűnő lehetőség, módszer az elmélethez kapcsolódó Sématerápia, amely segít a páncienseknek, rendszerbe foglalni, megérteni a maladaptív sémák okozta magatartási mintázatokat. Továbbá segít a célok meghatározásában, a szükségletek felismerésében, a belső akadályok feltárásában. A terápia alatt, a terapeuta, a kliens szülőjévé válik, megpróbálva kielégíteni a korai évek alatt hiányt szenvedett szükségleteket.  

Az istenkép megszületése

Ana-Maria Rizzuto, pszichiáter szerint különbséget kell tenni az istenfogalom és az istenkép között. Az istenfogalom kognitív, amely gondolkodás eredménye. Ebben kevés érzelmi töltet, elem jelenik meg. Ezeket többnyire tanulás útját sajátítjuk el. Ezzel ellentétben, az istenképek, azok, amiket korai interperszonális tapasztalatok alapján gyerekkorunkban szerzünk meg. A két fogalom különbözősége miatt gondolhatjuk, hogy az istenfogalom és az istenkép ellentétben állnak egymással. Tudatosan gondolhatjuk azt Istenről, hogy támogató, védő, szerető, míg félhetünk attól is, hogy megbüntet, számonkér, fejben tartja bűneinket.  Rizzuto elgondolása szerint az istenkép már a születés pillanatában megfogan a gyermekekben.

Az elsődleges gondozóval való kapcsolat, bizalom kialakítása, vagy éppen ki nem alakítása, szeretet érzése felépítheti benne az alapvető bizalmat. Ezek a tapasztalatok létfontosságúak a későbbi istenképek kialakulásában. 

Az istenkép kialakulásának vizsgálatai során felmerült az a kérdés, hogy vajon melyik szülőnek van ebben nagyobb szerepe? Freud elgondolása szerint, egyértelműen az apakép kivetítése az istenkép. Rizzuto tanulmányai szerint, pedig mind a két szülő egyformán hat gyermekére. Vizsgálatai alapján az istenkép életünk végéig változik, a különböző életszakaszokban újra és újra előkerülhet, átalakulhat. 

Istenkép és a sémák

A szülők fegyelmezési stílusa hatással van a gyermekek istenképére. Azt figyelték meg, hogy a gyermekek sokkal kevésbé gondolják Istent jónak, gondoskodónak, ha szüleik a megszégyenítés, verés, büntetés eszközeit alkalmazták nevelésükben. Míg azok a gyerekek, akiket szeretetben neveltek, gondoskodóbb istenképet tudhattak magukénak. Náluk főként a behódolás sémája alakulhat ki domináns mintázatként. Általában ennél a sémánál képesek alárendelni az érzelmeiket, szükségleteiket, főleg azért, hogy a haragot, bosszút el tudják kerülni. 

Az önértékelés az énséma jelentős eleme, amely kiemelt szereppel bír az istenkép kialkulásában. Egy felnőttek körében mért vizsgálat szerint,  azok az emberek, akik magukat önzetlennek, odadónak, hűségesnek gondolták, Istent is ugyanilyen tulajdonságokkal ruházták fel, míg azok, akik magukat mélabúsnak, depressziósnak titulálták, az Istenük is ilyen volt. Az önértékelés tehát, szorosan összefügg a szülőktől kapott gondoskodással, neveléssel és az istenképpel. 

Sémáink megváltoztatása 

Ahogyan láthattuk sémáink egészen korán, gyermekkorunkban alakulnak ki. Észrevétlenül aktiválódnak, főleg akkor, amikor szükségleteink veszélyben vannak, ami azt eredményezi, hogy meg kell küzdenünk a helyzettel, harcolnunk kell. Sokszor érezhetjük ilyenkor azt, hogy valami megváltozik a testünkben és kellemetlen érzéseket tapasztalunk. Érdemes ilyenkor felismerni a félelem okát, reagálni rá. Sémáinkkal való küzdelem roppant érzékeny, masszív feladat. Ebben segíthet nekünk a sématerápia, ahol a terapeutával együtt megküzdési stratégiánkon tudunk dolgozni, amely elindíthat bennünket a fejlődés útján.