„Jól csak a szívével lát az ember” – egy történet igazi ajándéka: az önismeret

A történeteken keresztüli gyógyítás mondhatni egyidős az emberiséggel, már az ókori görögök is orvosságként tekintettek az olvasásra. Egy jó regény, egy remek novella vagy egy számunkra kedves vers olyan önismeret-fejlesztő folyamatokat indíthatnak el bennünk, amikre nem is gondolnánk. A kis herceg örök érvényű története is egy olyan utazásra invitál minket, amely által jobban megismerhetjük saját kisbolygónkat. Az olvasással ezáltal ráléphetünk az önismeret sajátos útjára. Tarts te is velünk!

Hol járok önmagam megismerésében? Miért cselekszem úgy, ahogy igazából nem szeretnék? Hogyan kapcsolódom másokhoz? Mit is szeretnék igazán kezdeni a jövőmmel? Gondoljuk végig, mennyire tudjuk megválaszolni az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket!

Bármilyen életet is élünk, mindenkinek vannak olyan berögzött működésmódjai vagy „vakfoltjai”, amelyeknek a hatására bizonyos élethelyzetekben úgy viselkedünk, úgy kötődünk, úgy kommunikálunk, ahogy nem ideális. A mélyebb önismeret segíthet ezek tudatosításában, amelyek hatására fejlődhetünk, növekedhetünk és kiegyensúlyozottabban élhetünk. Kedvenc történeteink, regényeink, verseink pedig előre mozdíthatnak minket abban, hogy könnyebben megemésszük az olykor megemészthetetlent, ami által képesek lehetünk új szemszögből meglátni önmagunkat, ráismerni személyiségünk építőköveire, működésmódunk részleteire. De ehhez kellünk mi is, ahogy azt Weöres Sándor is írja A teljesség felé című kötetében: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

Mi rejlik a sorok között?

A legtöbb fájdalmas, szorongáskeltő, traumatikus, nehezen feldolgozható élményt és érzést hajlamosak vagyunk a tudattalanba száműzni, ezért is lehet az, hogy bizonyos helyzetekben elakadunk, vagy ugyanazokat az ördögi köröket rójuk, mert nem találjuk a kiutat.

A művészetterápiás módszerek azért olyan hatékonyak és szerethetőek, mert szinte észrevétlenül segítenek önmagunk megtalálásában és megismerésében és segít a felszínre hozni, amit saját szavainkkal nem biztos, hogy ki tudnánk mondani. Az irodalmi művek általi élményfeldolgozás határtalan lehetőséget nyújt számunkra ebben, hiszen nem kell hozzá más, mint egy értékes történet. Az olvasás azért is katalizálhatja az önismeretet, mert serkenti a befelé figyelő szemléletet, ebben a rohanó világban képes minket lelassítani és egy olyan szemlélődő nézőpontba helyez, amelyben a nyugalom teljességében élhetjük át és értelmezhetjük az eseményeket. Az élet értelmének kérdésével sokat foglalkozó Victor E. Frankl szavait idézve:

„Az olvasásra fordított szabadidő nem az önmagától, a belső ürességtől való menekülésben segíti az embert, hanem abban, hogy önmagára eszméljen”.

Egy történet, végtelen szemlélet

A biblioterápiáról és annak módszertanáról itt írtunk részletesebben. Az irodalomterápiás szemléletmód csoportban való használata igazán izgalmas. Először is fontos leszögezni, hogy a folyamat során nem azt kell megfejtenünk, mit gondol vagy mit üzen a szerző, hanem sokkal inkább azt, mi mit látunk a saját szemüvegünkön keresztül az eseményekből, nekünk mit jelent az adott történet, mi az, ami minket megszólít az olvasás során.

A csoportmunka során egy adott problémát vagy helyzetet mindenki különböző szemszögből láthat, így szemléletünk horizontját is képes tágítani egy-egy ilyen alkalom, hiszen az aktuális mű mindenkiben más folyamatot indít el és sokszor ugyanazok a mondatok más olvasathoz vezetnek. Ezáltal nem csak a szereplőktől, de egymástól is sokat tanulhatunk a csoportmunka során és olyan maradandó élménnyé válhat, ami által nem csak önmagunkat ismerjük meg mélyebben, de a történetekben rejlő számunkra értékes üzeneteket hatékonyabban értelmezhetjük.

Mit taníthat nekünk a kis herceg?

A kis herceg sok mindenről szól és még annál is többről. Minden karakter, minden szó és minden lépés magában hordozhat egy olyan ráismerést az olvasóban, ami a mesélőre is hatott a kis herceggel való találkozásban. De ha már önismeretről van szó, a következő idézet Antoine de Saint-Exupéry-től hasznossá válhat, hiszen ez az igazán értékes meglátás egyben kiemeli az önismeret fontosságát is.: „Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy”.

Általában azt ítéljük el és tartjuk elfogadhatatlannak, amit nem vagyunk képesek megérteni, azonban az önismeret által saját hibáink, gyengeségeink és korlátaink tudatosítása révén nem csak magunkat, de világot is képesek vagyunk könnyebben elfogadni, ezáltal egy sokkal kiegyensúlyozottabb és pozitívabb szemléletű életet élni. Hiszen gondoljuk csak végig, miért másokat akarnánk megváltoztatni, ha a változást elindíthatjuk önmagunkban is és dolgozhatunk azon, hogy megismerjük saját kisbolygónkat, ami által fejlődhetünk, növekedhetünk és elfogadóbakká válhatunk.

A saját fejlődésünk, így a saját döntésünk.

Bármilyen mű válhat önismereti folyamattá, ami megragadja az olvasó figyelmét, érzelmi világát. Nem is meglepő, hogy a kis herceg tökéletes darab erre a célra.