Az Azahriah-film olyan, mint egy nagy klip. Komoly és viccesebb jelenetek hullámzása és természetesen zseniális aláfestő zene Azahriah saját dalaiból. „Dokumentum és fikció a film kategóriája” – tudtuk meg Mazzag Izabella rendezőtől. Egyrészt megismerjük Baukó Attila gondolatait, másrészt egy fikciós szálon egy alternatív univerzumot, ahol (még) nem híres. Cikkünkben megvilágítjuk, mit és miért szeretünk Azahriah-ban, mit kaphat a néző, ha megnézi a Mi vagyunk Azahriah című filmet.

Baukó Attila, azaz Azahriah még csak 22 éves, de már olyan sikereket ért el, amilyenekre sok zenész egész életében vár és vágyik. Tette mindezt természetes szerénységgel és őszinteséggel. Talán ez a leginkább magával ragadó tulajdonsága: az őszinteség. Ha baja van, elmondja, ha valamit szeret, azt is kifejezi, nem köntörfalaz, nem akar megfelelni senkinek. Legalábbis kívülről így tűnik. Szereti a közönségét, értük él, nekik alkot. A közönség pedig rajong érte.

A rajongás pszichológiája

Azahriah több korosztályt is képes megszólítani és bevonzani. Az egészen fiataloktól az idősebbekig, sokan szeretik a zenéit. Persze vannak olyanok is, akik ki nem állhatják, de ez egy természetes dolog: nem kell mindenkinek mindent szeretni. A rajongás, bálványozás évezredek óta jelen van az emberek életében. Anno a hadvezéreket, filozófusokat, vezetőket istenítették, manapság pedig inkább a filmszínészeket, zenészeket. Tinédzserkorban vagyunk a legfogékonyabbak a sztárok hatásaira, hiszen ekkor alakul és formálódik a személyiségünk. Nagyon nagy szerepe van annak, hogy milyen hírességeket követünk, kikre nézünk fel, netán

kire szeretnénk hasonlítani.

Míg egy pozitív figura abszolút lehet építő jellegű, addig egy negatívabb életforma követése rossz hatással is lehet a fiatalokra. Rettentő káros például, ha valaki az emberi életre veszélyes dolgokat reklámoz, gondoljunk csak az úgynevezett „kihívásokra", ahol mosógép-kapszulát ettek a fiatalok, vagy megnyalták a nyilvános vécék deszkáit. Egy pozitív példakép viszont ösztönözhet és motiválhat arra, hogy hasonló sikereket érjünk el, mint a kedvencünk. Sok fiatal számára Azahriah egy ilyen modell lehet.

Személyiségfejlődés szempontjából fontos odafigyelni, hogy

a rajongás ne csapjon át megszállottságba,

mivel annak is romboló hatásai vannak. Amennyiben a fiatal figyelme nagyon beszűkül az adott híresség irányába, és mondjuk nem hajlandó mással foglalkozni, elhanyagolja a tanulást is, az intő jel lehet arra, hogy valamilyen életbeli nehézség állhat emögött, például teljesítményszorongás vagy iskolai bántalmazás, amivel fontos foglalkozni!

Dokumentum és fikció

A Mi vagyunk Azahriah című film kilencven percen keresztül mutatja be Azahriah életét, pályájának fontosabb pillanatait. Teszi ezt családi videókkal, YouTube-felvételekkel vagy akár mobilos felvételekkel. Az alkotás alatt a néző végig azt várja, hogy mikor érkezünk el a Puskás Arénában lévő tripla koncertig – ez a vezérfonala a cselekménynek. A fikciós szálon pedig egy testet váltott Azahriah egy másik világba kerül, ahol Bendegúznak hívják (Ionescu Raul), egy átlagos fiú, aki nem híres. Itt különböző élményeket szerez Juniki Noémivel karöltve. Ez a fikciós szál azt jelképezi, hogy bármelyikünk lehetne Azahriah.

Igazságos világba vetett hit

Azahriah személye és története előhívja belőlem az igazságos világba vetett hit fogalmát. Ő olyan lehet a fiataloknak és az idősebbeknek is, aki reményt ad, hogy létezik szeretet és elfogadás, valamint – tudom, hogy közhely, de – hogy kemény munkával és mély érdeklődéssel el tudjuk érni azt, amire vágyunk. „A zenei munkálatokon túl Azahriah oroszlánrészt vállal a vizuális feladatokban is: klipjei, lemezborítói és színpadi show-jainak koncepciója is az ő kreativitását dicséri” – írják a Supermanagement oldalán, amely Azahriah kiadója és menedzsmentje.

Azahriah énekes fejjel lefelé és az őt alakító színész, Ionescu Raul (Fotó: Port.hu)

Az elmélet szerint az emberek alapvetően bíznak abban, hogy egy igazságos és biztonságos világban élünk, ahol – leegyszerűsítve – a jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig megkapja méltó büntetését. Ám sajnos ez egy kognitív torzításként fogható fel, hiszen nem minden esetben érjük el a céljainkat, hiába is szeretnénk, emellett pedig sokszor a „rosszat cselekvő” emberek sem kapnak semmilyen szankciót. Mégis vágyunk rá, hogy a világot egy jó helynek gondoljuk, hiszen ez a gondolat kapaszkodót jelent számunkra a mindennapokban. Motivál minket a céljaink elérésében, arra sarkall, hogy jót tegyünk a világban, hogy aztán mi is a jót kapjuk vissza.

Baukó Attila, vagyis Azahriah Újpalotán nőtt fel egy panelban, nem járt különösebben jó iskolába, átlagos gyerek volt – mostanra mégis Magyarország egyik leghíresebb zenészévé vált. Mintha a legkisebb gyermek történetét látnánk, aki elindult szerencsét próbálni, és mivel tiszta szíve vezérelte, elnyerte a neki járó jutalmat. Sokaknak adhat reményt Azahriah története, de fontos tudatosítani, hogy nem mindenkinek fog összejönni a vágyott hírnév és karrier. Azahriah nagyon szépen megfogalmazta a filmben, hogy számára az is elég, „ha egy emberben érzéseket tud kiváltani” zenéjével.

Érzések

Rengeteg érzelemmel és érzékenyítéssel találkozhatunk a filmben. A több személyiséggel megjelenő Azahriah, Attila, Paul Sonati és Bendegúz megmutatja a nézőnek, hogy milyen a felnőtté válás rögös útja, a fikciós szálon elindul egy kapcsolatszerűség két ember között, találkozhatunk a siker erejével és terhével, a gyermekotthonban élők szeretetre vágyódásával, a figyelem erejével, valamint a halállal és az ezzel járó veszteségekkel is. Ahogy korábban említettük, az érzelmekkel való munka nagyon szép hullámzással van jelen az egész film alatt.

Azahriah és csapata háromszor is megtöltötte a Puskás Arénát (Fotó: 24.hu)

A Supermanagement (Azahriah kiadója) tagjai többször feltűnnek a filmben, ami által megteremtődik egyfajta dokumentumfilmes jelleg, ám ezek a jelenetek is izgalmasak és érdekesek maradnak. Beláthatunk a kulisszák mögé is: hogyan lesz egy zenészből híresség, hogyan kell egy színvonalas arénakoncertet tető alá hozni, milyen izgalmakkal jár, hogy vajon a befektetés megtérül-e. A Supermanagement háttérországként támogatja Azahriah-t ötletei, víziói megvalósításában. Abszolút ajánljuk a filmet azoknak, akik ismerik Azahriah munkásságát, de azok számára is tanulságos lehet, akik most ismerkednének vele.

(A kiemelt kép forrása Mohos Márton - 24.hu)

Lerner (1980). The Belief in a Just World: A Fundamental Delusion. Plenum: New York.

Furnham, A. (2003). Belief in a just world: research progress over the past decade. Personality and Individual Differences; 34: 795–817

Wenzel, K., Schindlet, S., Reinhard, M. A., 2017. General belief in a just world is positively associated with dishonest behavior. Frontiers in Psychology, 10 October 2017.