„Egyre többen, egyre inkább és egyre fiatalabban híznak el” – állítja Forgács Attila gasztropszichológus. A Mindset budapesti kerekasztalának állandó tagjával a február 20-i Pszicho-Kávéházra készülve arról beszélgettünk, miért is eszünk, mikor nem vagyunk éhesek, miért a hűtőt támadjuk meg egy kiadós vitatkozás után, vagy hogy miképpen segítheti fogyókúránkat a mindfulness. Interjúnk.
Egy gasztroenterológusként praktizáló ismerősömtől gyakran hallom, hogy igazából „a gyomor a lélek tükre”. Szerinte étkezési szokásaink és gyomrunk állapota tükrözi legjobban, miképp érezzük magunkat. Gasztropszichológusként egyet tud érteni ezzel?
Az illető a szívemből szólt, mondhatni a gyomromból. Teljesen igaza van, hiszen az orális aktivitásnak van ugyan egy fiziológiai meghatározottsága, de nyilvánvaló, hogy pszichikus összetevője is van. Nemcsak az evésnek, hanem minden szájingerlésnek, így például a cigarettázásnak is hasonló a mechanizmusa. Gondoljunk bele, a kisbaba mikor kéri a cumit – egyértelmű, hogy a száj ingerlésének szoros kapcsolata van önmagunk megnyugtatásával. Ezért cigarettázik vagy eszik többet stresszes időszakokban egy-egy illető. Persze az emocionális evés nem szűkíthető le a stresszevésre.
Mi mindent takar még ez az emocionális evés fogalma?
A szájingerlés igényét nemcsak a stresszhatás indíthatja be, hanem a legkülönfélébb emóciók, például a boldogság is. Gondoljunk bele, mi történik sok helyen karácsonykor: örülünk, hogy együtt vagyunk, de ha már együtt vagyunk, enni kell. Ez közel sem a stresszről szól, épp az ellentettjéről, mégis eszünk.
Hogyan tudja étkezésünket befolyásolni a mindfulness?
A mindfulness nagyon jó marketinggel dolgozik: rámegy a legaktuálisabb problémákra. Egyértelmű, hogy nem hagyhatták ki az étkezés témakörét, az evészavarokat sem. Ennek hála sokat hallani mostanában a „tudatos evésről”, amiben megpróbálják az étkezéshez kapcsolódó tudattalan impulzusokat tudatosra cserélni. Az elhízásnak van egy erős tudattalan összetevője: van bennünk valami, amit nem sikerül kontrollálni. A nagy kérdés, hogy ez mi lehet – a mindfulnessnek szerintem az a feladata, hogy ezt kiderítse.
Milyen kérdésekre kaphatunk választ a mindfulness segítségével?
Ha egy étkezési zavarokkal küzdő ember a mindfulnesshez fordul, fel kell fedezze; valójában mi eszik benne. Miből adódnak az orális kényszerek? Mit érzünk, mikor megtámadjuk a hűtőt, pedig nem is vagyunk éhesek? Miért eszünk, mikor valójában vékonyak szeretnénk lenni? Hívhatjuk ezt mindfulnessnek, de szerintem önismeretnek is nevezhetnénk. Az egésznek az a lényege, hogy elbeszélgetünk magunkkal. Ha megtaláltuk az adott érzést, már ki is tudjuk beszélni, ahelyett, hogy ennénk – de ezt a hatalmas témát inkább a rendezvényen fejtegessük.
•••
A pillanat ereje – Mindfulness a testi-lelki jóllétünkért
Életünk egyre hajszoltabb, egyre több elvárás és feladat nehezedik ránk, miközben a világ soha nem látott ütemben változik. Hogyan lehet az, hogy vannak olyanok, akik ezt a környezetet, feladataikat kihívásnak élik meg és így képesek minden nap fejlődni, míg mások mindebben erejüket meghaladó nehézségeket látva előbb utóbb összeroppannak? Februári Pszicho-Kávéházunk alkalmával erre keressük a választ! A február 20-i esten Márky Ádám tart majd előadást, amit Budapest egyetlen állandó pszichológiai kerekasztalának (Orvos-Tóth Noémi, Kozma-Vízkeleti Dániel, Forgács Attila, Kun Ágota) beszélgetése követ.
Az eseményről itt olvashattok bővebben.
Jegyeket pedig itt vásárolhattok.
Fotó: Bánszegi Rebeka
