Biztosan felmerült már mindenkiben a kérdés bizonyos személyek kapcsán, hogy vajon nárcisztikus-e az adott illető vagy sem. Mindannyian másképp közelítjük meg és kezeljük a nárcisztikus jellemű embereket, és be kell valljuk: erre szükség is van!
A nárcizmus egy széles spektrumon értelmezhető tulajdonság, vonás, melyet Freud alkotott meg Narkisszoszra utalva, aki a görög mitológia egyik ismert alakja. Fontos leszögeznünk, hogy bizonyos mennyiségű nárcizmus mindannyiunkban van, ez az egészséges egyén velejárója is egyben, ám ennek kiugró eltérései utalhatnak személyiségzavarra, patológiára is. Habár a különböző elméletek közötti különbségeket zongorázni lehetne, vannak olyan kiemelkedő elméletek a nárcizmus kapcsán, melyekről érdemes lehet tudnunk. Kernberg és Kohut pszichoanalitikusok úgy vélekedtek a betegesen nárcisztikus emberről, mint arról, aki gyermekkorában nem részesült kellő figyelemben és kapcsolatai hiányolták a következetességet és együttérzést. Általában véve elmondhatjuk, hogy a pszichoanalitikus elméletekben mégis találhatóak közös pontok. Az egyik ilyen, hogy a nárcizmus egyfajta kompenzációs folyamatként jelenik meg a gyermekkori traumák utóhatásaként.
Ronnie Solan pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus elmélete már viszonylag újkeletűnek tekinthető. Véleménye szerint a nárcizmus egy érzelmi immunrendszer, mely a lelki egyensúly záloga is egyben, ám a betegesen nárcisztikus személy egyfajta felnagyított önbizalommal rendelkezik. Empátiát és megértést mellőzve próbál erőre és kontrollra szert tenni környezetében, hogy saját bizonytalanságát elkendőzze. A gyermekkori következetlenségek felnőttkorban is kiütköznek, amely abban nyilvánulhat meg, hogy nehezen választ szilárd orientációt valaki, hamar un meg és hagy abba dolgokat, hosszútávú kapcsolatokat nehezen létesít.
A nárcisztikus karakter felnagyítja saját érdemeit, míg ezzel párhuzamosan másokat leértékel. A patológiás személyeket az különbözteti meg az egészségesektől, hogy saját magukról alkotott véleményük nemes egyszerűséggel torzít. Nárcisztikus személyiségzavarban például még egy sikertelenség esetén is át tudja formálni magában a személy úgy a helyzetet, hogy saját nagyságát emelje ki a társaival szemben.
Van der Linden és Rosenthal szociálpszichológusok azt találták, hogy lényegében egyetlen kérdéssel felfedhetjük azt, ki is nárcisztikus valójában. Ha feltesszük azt a kérdést az illetőnek, hogy
Nárcisztikus vagy?
Ebben az esetben már is a SINS rövidítésű, egy-kérdéses nárcizmus tesztet alkalmaztuk párbeszédünk során. Konrath és munkatársai 2014-ben megalkották ugyanis ezt az egy kérdéses tesztet, mely eredményeit tekintve végül erős hasonlóságokat mutatott a 40 kérdéses, hosszú variánsával. A nárcisztikus személy nem tartja saját nárcisztikusságát rossznak, megvetendőnek.
ebből kifolyólag gyakran büszkén vállalja azt, hogy számtalan helyzetben ezen vonás mentén kezel és értékel másokat.
Ha a kérdésre tehát egyértelmű igen választ kapunk, abban az esetben gyanakodhatunk annak helyességére. Természetesen az ilyen jellegű kutatások, mivel önjellemzésen alapulnak gyakran nem hoznak teljes körű eredményt, és bizonyos szinten ferdíthetnek is a valós állapotokról. A mi dolgunk az, hogy megpróbáljuk a teljes képet nézni és ne feledjük, már egy jól irányzott kérdés is utat mutathat!
Van der Linden, S., & Rosenthal, S.A. (2016). Measuring narcissism with a single question? A replication and extension of the Single-Item Narcissism Scale (SINS).Personality and Individual Differences, 90, 238-241.
