Mi is az a babaúszás? Mi a célja és milyen pozitív hatásai vannak? Kiknek ajánlott és miért? Mire érdemes odafigyelni szülőként? És vajon vannak-e veszélyei? E kérdések mentén járjuk körül a ma egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, ugyanakkor kételyeket is ébresztő módszert, a babaúszást.
„Fejlesztés, öröm, gyermekmosoly, összekovácsolódás, bizalom.” E szavakkal jellemezte Varga Vivien, a Stilianos Babauszoda Franchise szakmai vezetője a babaúszást. Jelen cikkünk a vele készült interjú anyagára épül.
A babaúszásról dióhéjban
A babaúszás fő célkitűzése a vízi készség- és képességfejlesztés, különös tekintettel a mozgásfejlesztésre.
A módszer emellett a gyógypedagógiai alapokból kiindulva a szomatikus deformitások kompenzációjára, azaz a testi rendellenességek kezelésére is nagy hangsúlyt fektet. Ahogy Vivien fogalmazott: „Mi ezt a biztos bázist, ezt a biztos tudást szeretnénk a gyerekeknek megadni azáltal, hogy ebben a korai életszakaszban minden egyes fejlődésterületet bekapcsolunk a vízbe. Sokan azt hiszik, hogy vízben csak a mozgáson van a hangsúly, de mi már túlnyúltunk a mozgáson, a mozgásfejlesztésen, és sokkal inkább rámentünk a kognitív képességek fejlesztésére, mint amilyen a figyelem, az emlékezés, a gondolkodás, érzékelés és észlelés.”
A fő célcsoportot az ép fejlődésű gyermekek alkotják, számukra nyújt segítséget a módszer abban, hogy
az enyhébb eltérések, részképességzavarok mihamarabb felismerésre kerüljenek, és az érintettek adekvát kezelésben részesüljenek.
Mindemellett nagy hangsúlyt fektetnek az integrációra, így eltérő fejlődésű (például Down-szindrómás) gyermekeket is szívesen látnak a csoportokban, mely érzékenyítés szempontjából is kedvező hatással bír.
„Azt látjuk, hogy nagyon nagy problémák vannak a mai gyerekekkel, és a szülők hat-hét éves korban jönnek rá erre, amikor bekerülnek a gyerekek az iskolába. Hogyha nem is feltétlen egy fogyatékosságról van szó, mert azért az valószínűleg hat-hét éves korig kiderül, de a részképességzavarokat és az enyhébb eltéréseket nehéz kiszűrni.”
Babaúszásra már három hónapos kortól lehet járni, ugyanakkor bármikor be lehet csatlakozni, tehát nincsenek elkésve azok a szülők sem, akik nem tudják vagy nem szeretnék ilyen korán elkezdeni. A készségfejlesztő foglalkozások egy szint után átváltanak úszásoktatásba, mely egészen nyolc-tíz éves korig tart. Ellenjavallat, kontraindikáció csak bizonyos akut orvosi beavatkozások esetén van (például műtét után), ilyen esetekben érdemes az orvossal konzultálni, hogy mikor lehet elkezdeni a babaúszást. A bőrbetegségek (lásd ekcéma) nem kizáró ok, de ilyen esetben kiemelten fontos, hogy vegyszermentes babauszodát válasszunk.
A bababarát uszoda azt jelenti, hogy az uszoda törekszik a vegyszermentességre, melynek legfontosabb eleme a klórmentes víz, valamint a vegyszermentes tisztítószerek alkalmazása. Emellett a környezet kialakítása is a szülők és gyermekeik kényelmét, valamint biztonságát szolgálja. Van olyan babauszoda, ahol kifejezetten a babák és kisgyermekek számára kialakított infraszauna is működik, mely szintén része az egészségtudatos életmódra nevelésnek, továbbá a légúti megbetegedések megelőzésében is fontos szerepet tölt be.
A foglalkozások bemutatása
A foglalkozások kiscsoportos formában zajlanak, amit bemelegítő torna nyit, melyet vízi készség- és képességfejlesztő foglalkozás követ, végül pedig szabad játékra kerül sor. A játékos feladatokat mindig az életkornak megfelelően állítják össze, mely jó támpontot biztosít a szülők számára is, hogy tisztában legyenek azzal, mely életkorban milyen készségekkel, képességekkel kell rendelkeznie gyermeküknek.
„A mostani gyerekeknek nagyon megváltozott a környezete, és nemcsak a rengeteg telefon- és tablethasználat az, ami nagyon elcsúszott náluk, hanem ebből adódóan nagyon keveset mozognak. Manapság a gyerekek már tényleg nem másznak fára, azt sem tudják már, hogy mi az. Nagyon kevés nekik a szabad játék, ami nálunk még megvolt, hogy iskola után kimentünk az udvarra és játszottunk. Ez náluk már nincs meg, hiszen vagy azt csinálják a gyerekek, hogy bent ülnek a telefon előtt, vagy pedig már fejlesztésen vannak délutánonként.”
Az egyes foglalkozások felépítése nagyban függ a foglalkozás vezetőjétől, aki saját személyiségével dolgozik.
A pozitív nevelés módszerét alkalmazzák, kiscsoportos, gyermekközpontú foglalkozások keretei között.
A tematika életkorok szerint került kidolgozásra, és javarészt játékos feladatokból áll, mely hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek élvezzék a foglalkozást és megszeressék a vizet. Sok feladatot ének vagy mondóka kísér, mely tovább színesíti a módszertant. A kis létszám pedig támogatja a csoporton belüli differenciálást.
A babaúszás során a búvárreflex megléte nem feltétel, hiszen a tudatos merülés elsajátítása a cél, mely a későbbi légvételes merülés alapját képezi.
A babák víz alá merítése talán a legmegosztóbb és legfélelmetesebbnek tűnő eleme a babaúszásnak, mely sok szülőt visszatart attól, hogy belevágjon.
Fontos azonban kihangsúlyoznunk, hogy a babák nincsenek veszélynek kitéve a foglalkozásokon, elsősegély és életmentő oklevéllel is rendelkező úszásoktatók segítik és bátorítják a szülőket, hiszen legtöbbször a szülők félelme áll a háttérben, és nem is a gyermekek víztől való idegenkedése. Nem a merülés az egyetlen kitűzött cél, amiért érdemes babaúszásra járni, és nem is kötelező eleme, ugyanakkor a vízbiztonság elérésének elengedhetetlen része, mely adott esetben életmentő is lehet.
Az erőltetés természetesen ebben az esetben sem javallott, amennyiben gyermekünk nagyon idegenkedne a víztől, esetleg korábban negatív élményben volt része, érdemes lehet kis szünet után visszatérni rá később. Ebben az oktatóval és a szülővel kialakított bizalmi viszony is sokat segíthet. A végcél a víz megszerettetése és a kezdeti félelmek legyőzése, nem pedig az elrettentés. A dackorszak megnehezítheti a babaúszás elkezdését, mely elveheti a szülők kedvét. Az oktatók ebben is igyekeznek támogatni a szülőket és gyermekeiket.
A babaúszással kapcsolatban azt szokták javasolni, hogy heti egy foglalkozás elegendő a vízi készségfejlesztés tekintetében, külön otthoni gyakorlást nem igényel. Nem cél a gyors fejlesztés, mindenki a maga ütemében haladhat a tematikában.
A gyermekek fejlődését is nyomon követik, melynek célja az enyhébb eltérések minél korábban történő kiszűrése, valamint a korai ellátórendszerbe való bekerülés támogatása. Nagy segítséget nyújthat ebben a babaúszás során megfigyelt szempontsor, mely rendszerességéből adódóan folyamatdiagnosztikának tekinthető. Mindezt fejlődési naplóban vezetik az oktatók, ahol a különböző szinteknek megfelelően a legfőbb fejlődési mérföldkövek alapján jellemzik a gyermekeket. Ez alapján pedig javaslatokat tesznek a további fejlesztési lehetőségekre.
A babaúszás hozadéka
Vivien elmondása szerint „mindig a kor a szempont, és hogy az adott korosztálynak mik a szenzitív időszakai, tehát mik azok a fejlődésterületek, amikre akkor koncentrálnunk kell, mert kiemelten fontos. Mindig a korosztálynak megfelelő feladatokat, problémákat és tanulnivalókat hozzuk be a gyerekeknek úgy, hogy ezt a szülő is lássa. A szülővel együtt végzik a gyerekek a feladatokat, tehát utána a szülőnek is van egy alapja, hogy otthon miket lehet gyakorolni, éppen abban a korosztályban mi fontos, például mikor kell tudni a színeket. Hiszen annyi mindent olvasnak a szülők, és persze összehasonlítják a szomszéd gyerekkel, meg a testvér gyerekével, de hogyha látják, hogy ennek a korosztálynak ez a feladata, akkor ők is sokkal tudatosabban képesek a gyerekeket nevelni.”
A babaúszás során komplex fejlesztés zajlik, melynek pszichológiai előnyei közé sorolható a kognitív fejlesztés, valamint a korai szocializáció, a kortársakkal való kapcsolatteremtés elősegítése.
A bizalomteli, intim légkörben eltöltött minőségi idő révén pedig mélyül a szülő-gyermek kapcsolat és erősödik a kötődés.
Kifejezetten ajánlott édesapák számára is, akik a hétköznapokban kevesebb minőségi időt tudnak eltölteni gyermekükkel. A víz gyermekekre gyakorolt jótékony hatásairól ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.
