Kisgyermekkori alvászavar: pavor nocturnus, az éjszakai terror

Az éjszaka közepén felretten a gyerek, üvölt, mintha kínoznák, önkívületi állapotban van, vigasztalhatatlan hosszú percekig, reggel mégsem emlékszik semmire. Nem az ördög szállta meg, csak úgynevezett pavor nocturnus szindrómában szenved: egy ritka alvászavarban, amely rendszerint az idő előrehaladtával magától megszűnik, addig viszont a frászt hozza a tehetetlen szülőkre.

A gyerekek 0,2-8%-a szenved legalább időszakosan valamilyen alvászavarban, ezek közül pedig az egyik legijesztőbb jelenség a pavor nocturnus, amelyet más néven éjszakai terrornak neveznek. Az elnevezés igencsak találó, hiszen olyan, mintha hirtelen démonok szállnák meg a gyerekágyat, minket pedig arra kényszerítenének, hogy tehetetlenül végignézzük, ahogy megkínozzák a gyerekünket. Hiába nyugtatjuk, beszélünk hozzá, kérdezzük, hogy mi történik, ő csak dobálja magát, mereven néz és visít hosszú percekig, míg nem egyszer csak visszaalszik, reggel pedig nem vagy alig emlékszik valamire. Nem csoda, ha ezt tapasztalva szülőként kétségbe esünk. A jó hír, hogy ez a paraszomnia (alvás szabályozását érintő zavar) általában csak időszakos, és bár a pontos kiváltó okot a mai napig nem ismerjük, a tünetek enyhítésére a tudománynak már vannak bevált javaslatai!

Mit kell tudni a pavor éjszakai terrorról?

Megjelenése kisgyermekkorban (2-3 éves korban) a leggyakoribb, ekkor erős, pánikszerű sírás, reszketés és segélykérő hívogatás jellemzi, óvodáskorban inkább felüléssel, zavaros beszéddel jár, 7 éves korra pedig szinte minden érintett gyermek kinövi a problémát mindenféle külső beavatkozás nélkül. A pavor szindróma – az alvajáráshoz hasonlóan – az éjszaka első harmadában (elalvást követő első 3 órában), a mélyalvás során jelentkezik, és lezajlása után nem ismétlődik újra. A gyermek, ébernek tűnő rémülete ellenére, nem tér teljesen a tudatához, és éppen ezért másnap általában nem is emlékszik a történtekre.

Bár a „roham” során mutathat erőteljesebb fizikai és verbális ellenkezéseket, ezek inkább ösztönösen indítottak, tehát csak a látszatát adják meg az ébrenlétnek. Többségében az erős sírások, vergődések max. 15 percig tartanak, de akadnak kirívó esetek is, amikor egy órába is beletelhet, mire a gyerek magától visszaalszik. Szülői ráhatásunk ritkán van a helyzetre, a gyerek ugyanis nem ébreszthető, nem vonható kontaktusba, vagyis a vigasztalásunk ritkán bizonyul eredményesnek. A jelenség hátterében genetikai és idegrendszeri fejlődési okokat gyanítanak elsősorban, azonban lelki gondok, kimerültség, és orrmandula-megnagyobbodás okozta fulladásélmény is közrejátszhat a megjelenésében, előfordulásának gyakoriságában, ezért utóbbiak lehetőségét mindenképp érdemes átgondolni, megvizsgálni.

Trükkök, amelyek segítik a tünetek enyhülését

A pavor éjszakai terror megjelenése és megszűnése elsősorban talán nem a környezeti feltételeken múlik, ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos ingerek ne lennének rá további negatív hatással. Miután egy idegrendszeri jelenségről beszélünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ha túl sok inger éri a gyereket, az könnyen felerősítheti a problémát, növelve ezzel a szülők tehetetlenség-érzését és kimerültségét. Íme tehát pár tipp, amely segíthet az éjszakai terror kezelésében:

#1 Legyen kiszámítható a napirend! Különösen kisgyermekkorban a biztonságot, az időben való tájékozódást a kiszámíthatóság adja meg. Az idegrendszerileg érzékenyebb gyerekek tehát még inkább igényelnek egy stabil napirendet. Fontos, hogy minden nap, lehetőleg a megszokott időben legyen egy-két nyugodt, töltekezési idejük, amikor feldolgozhatják az addig őket érő ingereket.

#2 Szüntessük meg, vagy minimalizáljuk a képernyőnézést! A tévézés, mesenézés kisgyermekkorban eleve mellőzendő a szakemberek szerint, mert a fejlődésben lévő, hiperérzékeny agynak túl sok ingert jelent, és komoly negatív következményeket okozhat. Éppen ezért egy eleve érzékenyebb idegrendszert azonnal túlstimulál, aminek eredményeként felerősítheti az éjszakai terror megjelenésének gyakoriságát, intervallumát és intenzitását is. Ne tévesszen meg minket a gyerek képernyőzéskor mutatott látszatnyugalma!

#3 Olvassunk sok mesét! A meseolvasás segít az ingerek által kiváltott érzelmek feldolgozásában, így lazító hatású, ami elősegíti a nyugodtabb alvást, és az általános lelkiállapot kiegyensúlyozottságát (korosztályhoz mérten).

#4 Iktassuk ki azokat az extra ingereket, amelyek összefüggést mutatnak! Lehetnek olyan tevékenységek, környezeti tényezők, melyek látványosan hatással vannak az éjszakák minőségére. Vizsgálódjunk, és ahol lehet, csökkentsük ezeket. Az eredményesség 1-2 hét után biztosan érzékelhető lesz!

#5 Ha bármikor kérdésünk támad, forduljunk szakemberhez! A saját, szülői frusztrációnk minden esetben hatással van a gyerekünkre, ezért fontos, hogy merjünk segítséghet kérni, mielőtt teljesen kimerülünk, még nehezebb helyzetbe hozva ezzel az egész család életét.