Kommentek viharában – A negatív kommentek pszichológiája

Mindenkinek ismerős lehet az a helyzet, amikor valamelyik közösségi oldalon hirtelen a kommentek között találjuk magunkat. Vajon miért keveredünk oda? Lehet, hogy kíváncsiak vagyunk más emberek véleményére, ki akarjuk fejteni a sajátunkat vagy egy kommentháborút olvasunk éppen popcornt rágcsálva, esetleg részt veszünk a háborúban. A közösségi oldalak biztos terepet nyújtanak a vélemény szabad kifejezésére, melynek számos előnye van, de rengeteg kockázatot is hordoz magában. A vírushelyzetben az emberek egyre többször kommentelnek feszültséglevezetés céljából, akár egy egymondatos hozzászólással, akár a véleményük hosszú kifejtésével eresztik ki a fáradt gőzt. A hangsúly a kommunikációs stíluson és a leírtak tartalmán van. A feszültség hatására sokkal agresszívabb hozzászólások születnek, ami komoly következményekkel járhat a kommentet olvasó érzelmi állapotára nézve. Cikkünkben a kommentek pszichológiáját járjuk körül.

Az utóbbi években megnőtt a közösségi oldalak használata, szinte már mindenki jelen van valamelyik közösségi platformon. Teret nyújtanak véleményünk kifejtésére, mindezt változatos eszköztárral teszik. Lehetőségünk van akár csak egy-egy emojival reagálni a bejegyzésekre, illetve a képekre. Ezek az üzenetváltások során a nonverbális jelzéseket hivatottak helyettesíteni, melyek segítségével még árnyaltabban tudjuk kifejezni magunkat. Emellett használhatunk gifeket, amelyekkel még pontosabban tudjuk szemléltetni a reakciónkat. Továbbá a közösségi oldalakon eseményeket is szervezhetünk és csoportokat hozhatunk létre.

Bejegyzéseinkkel betekintést engedhetünk az életünkbe ismerőseink, vagy akár az egész világ számára. Ahogy nő a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek tárháza, úgy növekednek a kockázati tényezők is. Minél több bejegyzést és képet osztunk meg, annál nagyobb támadási felületet biztosítunk. A rengeteg negatív hatás közé sorolható a negatív kommentek sokasága, és a kommentháborúk kialakulása. A harc gyakran személyeskedésig fajul, amelyhez az információkat a saját oldalon megosztott bejegyzések szolgáltatják. Vajon mi állhat a negatív kommentelés hátterében? Miért alakulnak ki ezek a háborúk olyan emberek között, akik a valóságban valószínűleg csöndben maradnának?

A kommentekről szóló kutatásokban a negatív kommenteket az udvariatlan kategóriába sorolják, a pozitívakat pedig az udvariasba. Udvariatlannak találjuk a beszélgetés azon elemeit, amelyek szükségtelenül tiszteletlen tónust vesznek fel a beszélgetés témájával vagy a résztvevőivel szemben. Az emberek az online viták során hajlamosak rendkívül barátságtalanul kifejezni saját, eltérő véleményüket, főleg ha ezt névtelenül megtehetik. Gyakran arra használják az online felületeket, hogy kiélhessék frusztrációjukat azáltal, hogy sértő és bántalmazó hozzászólásokat írnak. Oly gyakori jelenséggé vált ez a viselkedésmód, hogy létrejött rá egy kifejezés is, a „flaming”, amely magyarul lángolást jelent. Ezen kívül a „hate speech” a másik elterjedt jelenség, ami gyűlöletbeszédet jelent.

Akkor beszélünk gyűlöletbeszédről, amikor az emberek a vita témáját figyelmen kívül hagyva elkezdik sértegetni a másikat a származása, vallása, esetleg a szexuális orientációja miatt.

Az online térben ez a jelenség is kibontakozott, és sajnos új szintre emelte az online bántalmazás fogalmát. Többek között az is fontos tényező, hogy melyek azok a hozzászólások, amiket udvariatlannak ítélünk, és mitől függ, hogy annak érezzük-e őket vagy sem. A kommenteket udvariatlannak találjuk, ha tartalmaz név szerinti megszólítást, vulgáris szavakat, hazugsággal való vádaskodást, becsmérlő szavakat más megnyilvánulására, esetleg rágalmazást. Ezen kívül az, hogy mit érzékelünk udvariatlan hozzászólásnak, függ a demográfiai jellemzőinktől, a személyiségvonásainktól és a bejegyzés típusától is.

Negatív kommentek és a szociális tanulás

Bandura szociális tanuláselmélete szerint a viselkedéses mintákat megfigyelés alapján tanuljuk. A környezetünkben élő személyek modellezik számunkra a megfelelő viselkedést. Rösner kutatásában felmerült a kérdés, hogy vajon lehetséges-e az, hogy a közösségi oldalakon is egyfajta szociális tanulás történik. Ennek értelmében megtanuljuk és beillesztjük a viselkedésrepertoárunkba az interneten látott komment típusokat.

A mások által írt negatív kommentek hatással vannak arra is, hogy a kommentet olvasó milyen mértékben lesz udvariatlan a saját válaszaiban, mikor az online beszélgetéseit folytatja.

Ha mások udvariatlan kommenteket írnak, az egyén úgy érezheti, ez számít normatív, elfogadható cselekvésnek. A szociális hatás elmélete szerint az emberek befolyásolhatók a környezetük által. Alkalmazkodnak mások attitűdjéhez és viselkedéséhez annak érdekében, hogy elfogadják őket, vagy azért, hogy ezáltal egy pozitív énképet építsenek fel. Az elmélet szerint, minél nagyobb, erősebb és közvetlenebb a befolyásoló csoport, annál erősebb hatást fejt ki az egyénre. Ezek a tényezők megjelennek az online közösségek esetén is. Mivel a közösségi oldalak hatalmas embertömegeket vonzanak, így egyre nő a szociális befolyásolás mértéke.

Bandura szociális tanuláselmélete nemcsak a viselkedés megfigyelése által érvényesülhet, hanem szavak és képek megfigyelésével is, tehát megjelenhet a médián keresztül is. Ennek következtében az erőszakos megnyilvánulások is tanulhatók a közösségi oldalakon keresztül. Ezek az információk szolgáltattak alapot az általános agresszió modellnek, amely az erőszakos média rövidtávú, illetve hosszútávú tanulási hatásait egyaránt vizsgálja. A modell alapján a médiából érkező erőszakos ingerek képesek agresszív reakciókat kiváltani, és hatással vannak az egyén arousal szintjére, valamint affektív és kognitív állapotára egyaránt.

Mindezek alapján a negatív kommentek előidézhetik, hogy maga az olvasó is több negatív kommentet használjon az online beszélgetései során.

Azok a felhasználók, akik udvariatlan és vulgáris hozzászólásokat produkálnak, modellként szolgálhatnak, és azt a benyomást kelthetik, hogy a verbális agresszió az online térben bizonyos esetekben elfogadható és legitim kommunikációs stílusnak számít. Az agresszív online megnyilvánulások szociális modellként működhetnek, és növelik az olvasó agresszivitását a saját kommentjeiben. Ugyanakkor ez fordítva is érvényesül, tehát amennyiben a hozzászólás udvarias módon tartalmazza az egyet nem értő gondolatokat, az olvasó átveszi ezt az udvarias hangnemet. Emellett sokkal nagyobb hajlandóságot mutat a vita egészséges mederben történő folytatására, kiegészítve a témát a saját nézőpontjával.

Az internet elterjedésével lehetőségünk nyílt arra, hogy online felületen is kifejezhessük a véleményünket, ami ily módon sokkal több emberhez ér el. Mivel rengetegen vagyunk jelen a közösségi oldalakon, elkerülhetetlenek a véleményütközések. Fontos megértenünk, hogy mindenkinek más az érdeklődési köre, más nézőpontból látja a körülötte történő eseményeket, így más következtetéseket von le ezek alapján. Ha ezt sikerül megértenünk, és nem célunk, hogy az online térben éljük ki a frusztrációnkat, csökkenthetjük a negatív kommentek számát és ezáltal a kommentháborúkét is.

Mindig van következménye egy-egy tiszteletlen, esetleg vulgáris kommentnek. Negatív érzéseket generál az olvasóban, akár az egész napját vagy a hetét is elronthatja, de ennél sajnos sokkal rosszabb forgatókönyvek is léteznek. Szerencsére a cikkben ismertetett elmélet szerint, ha egy vita során udvariasan fejtjük ki ellenvéleményünket, a másik fél nagy valószínűséggel szintén megtartja az udvarias hangnemet, így közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. Abban az esetben, ha mégis negatív, vulgáris válaszok érkeznek, jobb, ha kilépünk a vitás helyzetből, hiszen ezek a negatív kommentek nem nekünk szólnak, hanem a feszültség levezetésére szolgálnak.