Testi és lelki egészségünk szempontjából meghatározó szerepe van a környezeti hatásoknak. Napjainkban egyre inkább elterjedőben van, hogy bizonyos tüneteink kialakulásáért a környezeti tényezőket tesszük felelőssé. Különösen a modernizáció eredményeként a mindennapi életünk részét képező technikai eszközökből, mint például a mobiltelefonokból vagy mikrohullámú sütőkből, a magas feszültségű távvezetékekből származó sugárzás, továbbá a környezetszennyezés, a gén-manipulált élelmiszerek, az ózonréteg elvékonyodása vagy éppen a védőoltások okozhatnak az egészségi állapotunk vonatkozásában szorongást, amelyet a szakmai nyelv modernkori egészségféltésnek nevez. Cikkünkben e témakört mutatjuk be, szakirodalmi adatok és kutatási eredmények segítségével.

Tágabb értelemben a környezet egészségre gyakorolt hatása aszerint értékelhető, hogy milyen mértékben járul hozzá az egyének rossz közérzetéhez, illetve a betegségek kialakulásához, vagy épp ellenkezőleg: mennyiben segíti a környezet a megfelelő életminőség és egészség fenntartását. A fizikai környezetből számos ártó tényező származhat (például fertőző kórokozók, mérgező anyagok, zaj, zsúfoltság és egyéb stresszhatások), ugyanakkor esztétikai élményt, erőforrást is megtestesíthet (például a zöldövezet jótékony hatásai).

Petrie és munkatársai (2001) nevéhez köthető a modernkori egészségféltés (modern health worries, MHW) fogalmának megalkotása, ami a technológiai változások és a modern élet jellegzetességeinek egészségre gyakorolt hatásai miatti aggodalmakat foglalja magában. Kutatásaik eredményeként ezek az aggodalmak négy fő csoportba rendezhetők:

  1. Mérgező beavatkozások (például fluorozott ivóvíz, oltóanyagok, mérgező vegyületeket tartalmazó háztartási tisztítószerek)
  2. Környezetszennyezés (például légszennyezés, kipufogógázok, ózonréteg elvékonyodása)
  3. Szennyezett élelmiszerek (például hormonok és antibiotikumok az ételekben, genetikailag módosított élelmiszerek)
  4. Sugárzás (például mobiltelefonok, nagyfeszültségű távvezetékek).

Számos kutatás talált összefüggést a modernkori egészségféltés erősebb foka, és az észlelt (szubjektív) testi tünetek (például mozgásrendszeri fájdalmak, gyomor és bélrendszert érintő problémák, ételérzékenység, illetve a krónikusfáradtság-szindróma) között. Természetesen nem állapítható meg minden esetben, hogy az egyes környezeti tényezők valóban felelősek-e – részben vagy teljesen – a tapasztalt egészségiállapot-változásokért. Születtek ugyanis olyan kutatási eredmények, amelyek szerint a kísérletben részt vevők álexpozíció esetén (azaz tényleges hatás hiányában) is jeleztek tünetképződést. A folyamat értelmezése során tehát nem hagyható figyelmen kívül a pszichológiai eredet lehetősége sem.

A modernkori egészségféltés és az észlelt tünetek kapcsolatát befolyásoló pszichés tényezők közül elsőként a negatív affektivitás szerepe merült fel. A magasabb negatív affektivitással jellemezhető személyek több distresszt élnek meg, gyakran elégedetlenek, valamint hajlamosak a kudarcaikon és a hiányosságaikon való rágódásra. A kutatások során a magas negatív affektivitású egyének jellemzően több testi tünetről számoltak be, miközben az objektív egészségmutatóik nem voltak rosszabbak a kontrollszemélyekhez képest.

Egy másik lehetséges háttértényező a szomatizáció folyamata,

amely során a negatív érzelmi állapotok testi tünetek formájában fejeződnek ki. További alakító tényező lehet a szomatoszenzoros amplifikáció, amit a testi érzésekre való fokozott figyelem, valamint a már tudatosult érzetek felerősítése, azok intenzívként és zavaróként való megélése jellemez. A „kognitív okozás” elmélete szerint a modernkori egészségféltés magas szintje arra készteti az egyéneket, hogy

fokozottan figyeljék a testi érzeteiket, és tünetekké nagyítsák azokat.

Ezáltal ugyanis igazolást nyer az eredeti feltételezésük, miszerint a környezeti ártalmak okozzák a tüneteiket.

Összességében elmondható, hogy a modernkori egészségféltés túlzott mértéke egy önmagát rontó kör részeként erős szorongást és intenzív testi tüneteket is okozhat, ezért felmerülése esetén érdemes szakember segítségével feltárni a háttérben húzódó pszichés folyamatokat.

•••

Ha megterhelőnek érzed az egészségi állapotod miatti aggodalmad, fordulj hozzánk bizalommal! A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központ munkatársai egyéni tanácsadás keretében segítséget nyújtanak neked.

 

Felhasznált irodalom: Kőhegyi Zita, Freyler Anett, Köteles Ferenc: Modernkori egészségféltés Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 13 (2012) 1, 37—55. Petrie, K.J., Sivertsen, B., Hysing, M., Broadbent, E., Moss-Morris, R., Eriksen, H.R., et al. (2001). Thoroughly modern worries: the relationship of worries about modernity to reported symptoms, health and medical care utilization. Journal of Psychosomatic Research, 51(1), 395—401. Urbán, R. (2017): az egészségpszichológia alapjai ELTE Eötvös Kiadó Budapest.