Testi és lelki egészségünk szempontjából meghatározó szerepe van a környezeti hatásoknak. Napjainkban egyre inkább elterjedőben van, hogy bizonyos tüneteink kialakulásáért a környezeti tényezőket tesszük felelőssé. Különösen a modernizáció eredményeként a mindennapi életünk részét képező technikai eszközökből, mint például a mobiltelefonokból vagy mikrohullámú sütőkből, a magas feszültségű távvezetékekből származó sugárzás, továbbá a környezetszennyezés, a gén-manipulált élelmiszerek, az ózonréteg elvékonyodása vagy éppen a védőoltások okozhatnak az egészségi állapotunk vonatkozásában szorongást, amelyet a szakmai nyelv modernkori egészségféltésnek nevez. Cikkünkben e témakört mutatjuk be, szakirodalmi adatok és kutatási eredmények segítségével.
Tágabb értelemben a környezet egészségre gyakorolt hatása aszerint értékelhető, hogy milyen mértékben járul hozzá az egyének rossz közérzetéhez, illetve a betegségek kialakulásához, vagy épp ellenkezőleg: mennyiben segíti a környezet a megfelelő életminőség és egészség fenntartását. A fizikai környezetből számos ártó tényező származhat (például fertőző kórokozók, mérgező anyagok, zaj, zsúfoltság és egyéb stresszhatások), ugyanakkor esztétikai élményt, erőforrást is megtestesíthet (például a zöldövezet jótékony hatásai).
Petrie és munkatársai (2001) nevéhez köthető a modernkori egészségféltés (modern health worries, MHW) fogalmának megalkotása, ami a technológiai változások és a modern élet jellegzetességeinek egészségre gyakorolt hatásai miatti aggodalmakat foglalja magában. Kutatásaik eredményeként ezek az aggodalmak négy fő csoportba rendezhetők:
- Mérgező beavatkozások (például fluorozott ivóvíz, oltóanyagok, mérgező vegyületeket tartalmazó háztartási tisztítószerek)
- Környezetszennyezés (például légszennyezés, kipufogógázok, ózonréteg elvékonyodása)
- Szennyezett élelmiszerek (például hormonok és antibiotikumok az ételekben, genetikailag módosított élelmiszerek)
- Sugárzás (például mobiltelefonok, nagyfeszültségű távvezetékek).
Számos kutatás talált összefüggést a modernkori egészségféltés erősebb foka, és az észlelt (szubjektív) testi tünetek (például mozgásrendszeri fájdalmak, gyomor és bélrendszert érintő problémák, ételérzékenység, illetve a krónikusfáradtság-szindróma) között. Természetesen nem állapítható meg minden esetben, hogy az egyes környezeti tényezők valóban felelősek-e – részben vagy teljesen – a tapasztalt egészségiállapot-változásokért. Születtek ugyanis olyan kutatási eredmények, amelyek szerint a kísérletben részt vevők álexpozíció esetén (azaz tényleges hatás hiányában) is jeleztek tünetképződést. A folyamat értelmezése során tehát nem hagyható figyelmen kívül a pszichológiai eredet lehetősége sem.
A modernkori egészségféltés és az észlelt tünetek kapcsolatát befolyásoló pszichés tényezők közül elsőként a negatív affektivitás szerepe merült fel. A magasabb negatív affektivitással jellemezhető személyek több distresszt élnek meg, gyakran elégedetlenek, valamint hajlamosak a kudarcaikon és a hiányosságaikon való rágódásra. A kutatások során a magas negatív affektivitású egyének jellemzően több testi tünetről számoltak be, miközben az objektív egészségmutatóik nem voltak rosszabbak a kontrollszemélyekhez képest.
Egy másik lehetséges háttértényező a szomatizáció folyamata,
amely során a negatív érzelmi állapotok testi tünetek formájában fejeződnek ki. További alakító tényező lehet a szomatoszenzoros amplifikáció, amit a testi érzésekre való fokozott figyelem, valamint a már tudatosult érzetek felerősítése, azok intenzívként és zavaróként való megélése jellemez. A „kognitív okozás” elmélete szerint a modernkori egészségféltés magas szintje arra készteti az egyéneket, hogy
fokozottan figyeljék a testi érzeteiket, és tünetekké nagyítsák azokat.
Ezáltal ugyanis igazolást nyer az eredeti feltételezésük, miszerint a környezeti ártalmak okozzák a tüneteiket.
Összességében elmondható, hogy a modernkori egészségféltés túlzott mértéke egy önmagát rontó kör részeként erős szorongást és intenzív testi tüneteket is okozhat, ezért felmerülése esetén érdemes szakember segítségével feltárni a háttérben húzódó pszichés folyamatokat.
•••
Ha megterhelőnek érzed az egészségi állapotod miatti aggodalmad, fordulj hozzánk bizalommal! A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központ munkatársai egyéni tanácsadás keretében segítséget nyújtanak neked.
Felhasznált irodalom: Kőhegyi Zita, Freyler Anett, Köteles Ferenc: Modernkori egészségféltés Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 13 (2012) 1, 37—55. Petrie, K.J., Sivertsen, B., Hysing, M., Broadbent, E., Moss-Morris, R., Eriksen, H.R., et al. (2001). Thoroughly modern worries: the relationship of worries about modernity to reported symptoms, health and medical care utilization. Journal of Psychosomatic Research, 51(1), 395—401. Urbán, R. (2017): az egészségpszichológia alapjai ELTE Eötvös Kiadó Budapest.