Pályaválasztás előtt állsz? Vagy már régóta építed a karriered, de úgy érzed, kezdesz kiégni és inkább váltanál? Esetleg elbizonytalanodtál, nem találod a céljaidat? Akkor ismerd meg és próbáld ki a design thinking-et! Ötletelj, kísérletezz, tervezz és valósítsd meg a céljaid! A Lelki Egészség Éjszakáján mi is belekóstolhattunk, hogyan lehet hasznosítani a formatervezői gondolkodást a karrier- és élettervezésben. Tudósításunk következik.
A módszer egyik leghíresebb szószólója, a Szilícium-völgyi tanácsadócég, az IDEO vezetője, Tim Brown szerint „a design thinking az innováció olyan emberközpontú megközelítése, amely a designerek eszköztárából építkezik, és a felhasználók igényeinek, valamint az üzleti siker követelményeinek kielégítésére fókuszál a technológiai lehetőségek figyelembe vételével.” A design thinking tehát olyan tervezői technikákat használ, mint az interjúkészítés vagy a kísérletezés annak érdekében, hogy innovatív megoldásokhoz jusson. Az üzleti életben ezt a módszert használva olyan döntéseket hozhatunk, amelyek a jövőbeli felhasználók igényeire összpontosítanak, ahelyett, hogy kizárólag múltbéli információkra támaszkodnánk vagy csupán az ösztöneinkre hallgatva kockázatos elhatározásra jutnánk.
a design thinking a kreatív problémamegoldás egyik hatásos technikája.
És nem csak az üzleti életben.
Hogyan használható a design thinking életünk, karrierünk tervezésénél?
A Szilícium-völgyben kibontakozó design thinking módszert a Stanford Egyetem professzorai ültették át a karrier- és élettervezés világába. A kutatók vizsgálatainak középpontjában eleinte az a kérdés állt, hogy milyen mintázatok, szabályszerűségek fedezhetők fel a sikeres designerek kreatív munkafolyamataiban, és ezek hogyan hasznosíthatóak az üzleti döntéshozatalban. Az így kialakított módszertant pedig mára az üzleti élet legkülönfélébb területein alkalmazzák. Termék- és szervezetfejlesztési kérdésekben, valamint munkafolyamatok, szolgáltatások kialakítása során egyaránt. Hamarosan rájöttek a kutatók, hogy ez a megközelítés
igen hasznos lehet a személyes problémák megoldásában vagy a karriertervezésben is.
A Stanford Egyetemen lassan egy évtizede annak, hogy pályaorientációs kurzusokat tartanak a design thinking módszertanának alkalmazásával.
A workshopról
Ebből a karrier- és élettervezésre átdolgozott design thinking módszerből kaptunk ízelítőt a Lelki Egészség Éjszakáján is egy workshop keretében, melyet a Human Hub fejlesztői és megálmodói vezettek. A workshop során nemcsak megismerkedhettünk a formatervezői gondolkodásmóddal, de ki is próbálhattunk néhány technikát!
A program folyamán átbeszéltük a módszer lépéseit, céljait és néhány gyakorlati tippet:
- Itt állsz most!
Fontos, hogy akár a karrierünk, akár az életünk (újra)tervezéséről van szó, mindig a jelenből kell kiindulni. Nem egy ideális jövőbeli állapotból vagy a múltbéli élethelyzetünkből. Érdemes tisztában lennünk a már birtokunkban lévő képességeinkkel és erősségeinkkel, de ismernünk kell a hiányosságainkat és a fejlesztendő tulajdonságainkat is a megfelelő döntéshozatalokhoz. Ebben segíthet, ha feltárjuk a problémáinkat. A workshopon különbséget tettünk úgynevezett gravitációs-, illetve horgonyproblémák között. A gravitációs problémáink általában nagyrészt a külvilágból származtathatóak, külső körülmények következtében jöttek létre, és nem tudunk rajtuk változtatni, ahogy a gravitáción sem. Nem tudunk mást tenni, mint elfogadni és belekalkulálni a tervünkbe. Ilyen lehet például az alacsony jövedelem. Horgonyproblémának azokat nevezték, amelyeken szintén nem könnyű változtatni, de van rájuk hatásunk, kitartó munkával fejleszthetjük magunkat, és idővel eliminálhatjuk a problémákat. Ilyen lehet például az előadói készségek hiánya. A horgonyproblémáink esetében kevésbé érdemes az elfogadást választanunk, inkább el kell gondolkoznunk más lehetséges megoldásokon, melyek az épülésünket szolgálják.
- Célok
Miután már reálisan látjuk önmagunkat és az élethelyzetünket, a következő lépés, hogy az általunk vágyott célokat a belső iránytűnkhöz igazítsuk. Vagyis próbáljuk úgy megfogalmazni őket, hogy összhangban legyenek az életfilozófiánkkal. Ne mások életét akarjuk reprodukálni, hanem értelmezzük újra a saját életünkre vonatkoztatva!
- Ötletelés
Az ötletelés szakaszában sokan elzárkóznak, nem tarják magukat elég kreatívnak, nem mernek a realitás talajától elrugaszkodni. Pedig itt az lenne a cél, hogy
minél több, akár megvalósíthatatlannak tűnő ötlet szülessen.
Ezen a ponton még nem a minőség a lényeg, hanem a mennyiség. Hozzuk felszínre az intuícióinkat, merjünk nagyot álmodni! Ebben segíthetnek minket például meditációs gyakorlatok vagy különböző fogalom- és elmetérképek. Mindenképpen fontos, hogy valamilyen módon vizualizáljuk ezeket az ötletcsírákat, hogy aztán láthassuk, melyek bírnak kiugró jelleggel.
- Lehetséges útvonalak
Az ötletelés után kidolgozhatunk néhány lehetséges útvonalat, amelyekben megvalósíthatjuk a legjobb ötleteinket. A vizualizált elképzeléseinkből kiragadhatunk többet is, amelyet érdemes továbbvinnünk, tovább bontogatnunk, tesztelni, felmérni a külvilágban.
- Tervek készítése
A kiválasztott lehetséges útvonalak megvalósítására pedig ajánlott terveket készíteni. Ez a terv lehet például a mostani élet kiterjesztése, vagy elgondolkozhatunk azon, mit csinálnánk, ha ez a jelenlegi élethelyzetünk hirtelen semmivé lenne. Esetleg kidolgozhatunk olyan tervet is, amely arról szól, mit csinálnánk, ha bármibe szabadon belefoghatnánk. Ezek alapján készíthetjük el az Odüsszeia-tervünket, amelyben a következő öt évünk három lehetséges változatát foglalhatjuk össze megadott szempontok alapján.
- Interjúk készítése
Mindegyik tervünk kapcsán hasznos megkérdeznünk a témában szakértőnek tartott személyeket. Illetve a szakértőkön túl bárkit, aki azt csinálja, amit mi is szeretnénk, vagy aki a tervezés során felmerült kérdéseinkre választ adhat. Ezen a ponton szükséges tudatosítanunk, hogy nem érdemes titokban tartani az elképzeléseinket, mert a megvalósításnál nagyon fontosak lehetnek ezek a beszélgetőpartnerek, hiszen így új kapcsolatokat is építhetünk és segítőtársakra találhatunk.
- Tervek értékelése
Az interjúk, a begyűjtött információk és a belső iránytűnk alapján érdemes mérlegelni, hogy melyik tervet is valósítsuk meg. Fontos, hogy megértsük, ez nincs kőbe vésve, életünk alakítható folyamat.
- Indulj és valósítsd meg!
A fenti, workshopon ismertetett lépesek segíthetnek abban, hogy olyan jól felépített életet élhessünk, amiben valóban jól érezzük magunkat, fejlődhetünk és megvalósíthatjuk a vágyott céljainkat.
Útravaló
A design thinking használatának a lényege a karrier- és élettervezésben is, hogy információt gyűjtsünk, terveket készítsünk, teszteljük az ötleteinket, és ennek eredményeit beépítsük a tervezési folyamatba. Vegyünk észre minél több megoldást és ötletet egy-egy problémával kapcsolatban, figyeljünk a valós igényekre! Használhatunk ehhez brainstorming elemeket, interjú technikákat, grafikai megoldásokat, tervezési- és szervezési módszereket. A workshopon néhány fogódzót is kaptunk, melyek közelebb vihetnek minket a design thinking módszeréhez. Ezeket szem előtt tartva bárki elindulhat a kreatív élettervezés izgalmas útján:
- Légy kíváncsi!
- Próbáld ki!
- Fogalmazd újra!
- Kérj segítséget, merj kérdezni!
- Nem vagy egyedül, társulj másokkal!
Ha te is kipróbálnád a kreatív élettervezést Design thinking-gel, akkor január 15-ig még regisztrálhatsz a Human Hub következő workshopjára.
Források:
www.ideou.com/pages/design-thinking
www.designingyour.life
•••
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=26s
