Fogyasztói társadalmunk keblén melengeti a szépség felszínes ideálját, ezzel háttérbe szorítva azokat a nézőpontokat, melyek a felszínesség mögött keresik az értékeket. Legyen valaki nő vagy férfi, a reklámtáblákon, képernyőkön megjelenő ideális alakok hatással vannak nemcsak a szépről, de saját testünkről alkotott képünkre is. A testkép- és evészavarok erősödő jelenléte és gyakorisága fontos témájává vált számos tudományos területnek, köztük a pszichológiának is. Központi kérdéssé vált, hogy hogyan védhetjük meg testképünket a negatív hatásoktól és hogyan válhatunk elégedetté testünkkel? Jessica Alleva és társai is elszántan keresik a fenti kérdések lehetséges válaszait. Hat évnyi kutatást maguk mögött tudva, úgy vélik, rátaláltak egy sikereket ígérő, járható útra. Szerintük a testünkkel való elégedettségünk forrása nemcsak a külsőségekben (alkat, súly), hanem a test működésében, funkcionalitásában is keresendő. Alleva és társai kutatásuk kezdetén egy egyszerű, határozott kérdésre kérték résztvevőik válaszát:

„Mire képes a tested?”

A kérdés célja a fontosnak ítélt testi funkciók feltárása volt. A kapott válaszok alapján sikerült is feltérképezni és hat kategóriába sorolni a kitöltők által fontosnak tartott képességeket:

  1. Belső folyamatok (például: emésztési folyamatok, gyógyulásra való képesség)
  2. Fizikai képességek (például: séta, úszás, futás)
  3. Testi érzékek és érzések (például: látás, hallás, szaglás, gyönyör megélése)
  4. Kreatív cselekvések (például: tánc, ének)
  5. Kommunikáció (például: testbeszéd, szavakkal és nevetéssel történő kapcsolatteremtés)
  6. Törődés, önfenntartás (például: alvás, evés)

Ez a nézőpont egyre nagyobb tudományos teret nyer magának, persze nem kizáró jelleggel. A kutatók nem vetik el a szépség hagyományos szerepét és a külsőnk elfogadásának lényegességét, de ezzel az új nézőponttal felfegyverkezve nagyobb esélyt látnak a gyakorlati sikerekre. Feltételezéseiket kvalitatív jellegű kutatásokból, pozitív testképpel rendelkező nőkkel és gyermekekkel felvett interjúk elemzéséből és eredményeiből merítik. A résztvevők válaszaiból kitűnt, hogy ezek az egyének pozitív testképéhez szorosan hozzátartoznak a számukra fontosnak ítélt testi funkcióik megélése is. Itt fontos megemlítenünk a tánc és a jóga szerepét is, hiszen ezek űzésével nemcsak az önbizalmunkat növelhetjük, de megtaníthatnak arra is, hogyan fordítsuk figyelmünket testünk rezdülései felé. Ez azért is fontos, mivel számos kutató pozitív kapcsolatot vél felfedezni az említett testi funkciók felé irányuló figyelem és a jóllét között, mindamellett, hogy pozitív hatással van az egészséges testkép fenntartására is. A funkcionalitásalapú fókusz kialakítása segíthet abban, hogy az egyén hétköznapi tevékenységei során tudatosabban és pozitívan élje meg testének apró sikereit, növelve így annak testképére gyakorolt hatását. Testképünk mögött… Mégis hogyan segít nekünk a testi funkciókra terelt fókusz? Számos feltételezés rajzolódott ki a tudományos körökben, melyek alapvetően nem zárják ki egymást. Az első mechanizmus az énkép összetettségéről szóló vizsgálatok során fogalmazódott meg, amelyhez hozzátartozik annak tagoltsága is. Énünk több, izolált én-részből tevődik össze, melyek hozzájárulnak a selfünk definiálásához. Minél színesebben éljük meg önmagunkat, annál inkább védve vagyunk a negatív hatásokkal szemben, mint például a bukás, csalódás vagy a külsőnket ért támadás. Ehhez nagyon hasonló, akár párhuzamos elképzelésnek tekinthetjük a testkép-komplexitás mechanizmusát is. Minél összetettebben éljük meg saját testünket (nem korlátozódunk a külsőségekre), annál nagyobb rá az esély, hogy védve marad testképzetünk az azt romboló ingerekkel szemben. Alleva és társainak Expand Your Horizon nevű programja ezt a komplexitást próbálja növelni és segíteni. A résztvevők az egy hetes folyamat során, a fent említett hat kategória alapján, három esszében fogalmazták meg, hogy miért hálásak testüknek. A kutatók szerint ezzel a folyamattal kiküszöbölhető az, hogy az egyén testének egyetlen egy aspektusát erősítse fel önmagában és tegye azt lényegessé. Azzal, hogy az írás és a visszaolvasás során szembesül testének legapróbb, akár evidensnek tűnő, de lényeges és pozitív mechanizmusaival, megtanulja testét összességében becsülni és értékelni. Kutatásuk fontos pontjának tekinthető a fent említett két mechanizmus: a testkép és az énkép összetettségének ötvözete, a test- és énkép integráltságának hatása is. Minél inkább egynek érezzük énünket és a testünket (melyet nem csak egy vázként élünk meg), annál magasabb integráltságról beszélhetünk. Ez az integráltság elengedhetetlen a pozitív testkép kialakításához, emellett annak mértéke nagy hatással van az önértékelésre és önbecsülésre is. Bár Alleva és társai kutatásának eredményei nem erősítették meg azt, hogy a fent tárgyalt fogalmak tényleges mechanizmusai a funkciókra történő fókuszfolyamatnak,eredményeik alapján mégis kimondható az, hogy a testi funkciókra terelt figyelem erősítése növeli az egyén testkép-összetettségét. Hogy hogyan segítsük saját fejlődésünket? Alleva hosszas kutatás után, tapasztalatait és ismereteit összefűzve, a következőket ajánlja:

  1. Írjuk le: szánjuk egy kis időt írásban dicsérni, majd visszaolvasva értékelni a számunkra fontos testi funkcióinkat.
  2. Ígérjük meg magunknak: ha megjelenésünkkel nem vagyunk teljesen megelégedve, emeljünk ki testünk működéséből legalább egy olyan aspektust, melyet értékelünk és fontosnak tartunk.
  3. Sportoljunk, legyünk aktívak: ha lehetőségeink és képességeink megengedik, ne halasszuk el a mozgás lehetőségét. Kutatások azt mutatják, hogy a külsőségek helyett az egészségre, szórakozásra, akár ellazulásra fókuszáló fizikai tevékenység segítségével juthatunk el a hőn áhított pozitív testképhez.
  4. Legyünk jelen a pillanatban: élvezzük ki a testünk nyújtotta lehetőségeket. Az észlelés képességét használjuk ki teljesen: élvezzük a finom illatokat, ízeket, textúrákat!

Alleva fontosnak tartotta kiemelni még, hogy a fent leírt elmélet, nem csak az egészséges egyének kiváltsága! Szeretnünk kell magunkban azt, amire képesek vagyunk, még ha korlátozott is a helyzetünk. Ne hagyjuk elsiklani a legapróbbnak tűnő cselekvést sem, legyen az az ölelés vagy a mosoly képessége – értékeljük és dicsérjük azt önmagunkban.  

Felhasznált szakirodalom: Alleva, J. M., Diedrichs, P. C., Halliwell, E., Stuijfzand, B. G., Treneman-Evans, G., & Rumsey, N. (2018). A randomised-controlled trial investigating potential underlying mechanisms of a functionality-based approach to improving women’s body image. Body Image, 25, 85-96. További forrás itt.