Büszke szülőként természetes, hogy szívesen osztjuk meg ismerőseinkkel a gyermekeinkről készült fotókat közösségi oldalunkon. Az első lépésektől az iskolai sikereken át az esküvőig, manapság minden fontos eseményt megörökítünk és megosztunk. De mennyire is jó ez a gyermekünknek? Hiszen valójában, ő nem biztos, hogy egyetért ezzel.
Ha végiggörgetjük a Facebookot vagy az Instagramot, rengeteg cuki babás vagy épp kiemelkedő iskolai eredményről szóló fotót találunk, amelyeket nagy valószínűséggel nem a képen szereplők osztottak meg magukról, hanem büszke szüleik. Ez teljesen természetes és érthető, hiszen örömünket szeretjük megosztani ismerőseinkkel. Ám a büszkeség olykor elvakíthat bennünket és – bár mi nem biztos, hogy észrevesszük – túlzásba visszük az effajta tartalmak megosztását. De hol is a határ, és miért is lehet ez sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk?
A gyermekek online adatainak védelmére a média, a jogalkotás és az ipar is nagy figyelmet szentel. A szülők úgy gondolják, gyermekeik nem tudják megfelelő módon megvédeni magukat az online térben. Mindamellett kevés figyelem jut azokra az esetekre, amelyekben épp
a szülő az, aki „megsértheti” gyermeke adatainak védelmét.
Amikor a szülők online információkat osztanak meg gyermekeikről, ezek automatizált módon összegyűjthetővé válnak, majd más online és offline forrásokhoz kapcsolódhatnak, amelyből már egy egészen részletes profilt lehet létrehozni a gyermekről. Ezt a folyamatot kifejezetten megkönnyíti, ha a szülők belecsúsznak az úgynevezett oversharing jelenségébe. Ez a fogalom egy olyan kommunikációs magatartást takar, amelynek lényege, hogy az érintett kontroll nélkül teszi a nyilvánosság számára elérhetővé a legszemélyesebb adatokat, tudnivalókat is.
Egy 2015-ös kutatásban ezt a kérdéskört vizsgálták a felnőttek Facebook és Instagram tevékenységein keresztül. Többek között 21379 fotót elemeztek, melyek 28 százaléka gyermekarcokat ábrázolt. Ezeknek 99 százaléka tartalmazott kommentet vagy valamilyen megjelölést, amelyből személyes adatokra (pl. születési idő, lakhely) lehetett következtetni. 988 fotón még a gyermek neve is nyilvánosan azonosítható volt.
Egy másik kutatásban azt vizsgálták, hogyan is döntik el a szülők, hogy mit tesznek közzé gyermekükről. 102 interjú alapján arra az eredményre jutottak, hogy
az anyák sokkal körültekintőbbek azzal kapcsolatban, hogy mit is osszanak meg, mint az apák.
Az apák azonban alapvetően szigorúbbak és aggodalmukat fejezték ki az olyan tartalmakkal kapcsolatban, amelyek szexuális jellegűeknek tekinthetőek. A szülők elmondása szerint az anyák és az apák is próbálják tudatosan csökkenteni azt, hogy túl sok tartalmat osszanak meg.
De hogy is éreznek a gyerekek?
Emellett a gyermekek szemszögét is figyelembe kell venni. Vajon ők hogyan éreznek azzal kapcsolatban, ha a szüleik róluk osztanak meg tartalmakat? A kutatások azt mutatják,
a gyermekek igénylik, hogy a szülő előbb megkérdezze őket,
feltöltheti-e róluk az adott fotót, mielőtt közzéteszi a világhálón. Abban a szülők is egyetértenek, hogy gyakrabban kellene ezt megkérdezniük, de mégsem teszik.
A túl sok személyes információ megosztása később zavarhatja a gyermekeket, hiszen nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy életük mindenki számára nyomon követhető – és ebbe még csak bele sem egyeztek. Ami az első számú szabály a szülők számára, hogy meztelen képet soha ne posztoljanak gyermekükről. Emellett igyekezzenek a családi problémákat ne az online világban megosztani úgy, hogy mindenki számára látható legyen.
Hogyan is lehet tudatosabb a szülő?
Van néhány fontos szempont, amelyeket ha a szülők betartanak és igyekeznek tudatosabbak lenni, megelőzhetik, hogy gyermekeiket ilyen szempontból veszélynek tegyék ki.
1.Ellenőrizd a Facebook adatvédelmi beállításaidat. Ha megfelelő módon vannak kezelve a beállítások, csökkentheted azon személyek számát, akik meg tudják tekinteni profilod tartalmát, így gyermekeid adatait is védheted. Emellett hasznos a feltöltött fotók láthatóságát úgy beállítani, hogy csak az ismerőseid láthassák.
2.Tedd priváttá az Instagram fiókodat. Ha priváttá teszed fiókodat, csak olyan felhasználók követhetnek majd, akiknek ezt engedélyezed.
3.Gondold át, mielőtt megosztod. A szülő a gyermeke magánéletének szószólójává vált a közösségi oldalakon, de valójában beleképzeled magad a gyermeked helyébe? Hogyan érezné magát a szülő, ha valaki a privát pillanatait a gyermekkorától kezdve publikusan megosztaná?
4. Próbáld kerülni, hogy a beazonosíthatóságot elősegítő adatok nyilvánosan megossz. Annak érdekében, hogy csökkentsd az esélyét, hogy a gyermek teljes identitása publikus legyen, szülőként kerüld az olyan személyes adatok nyilvános megadását, mint a telefonszám, teljes név vagy születésnap.
5.Lehet nem is érdekel mindenkit. Abba is érdemes belegondolni, hogy lehet nem minden ismerősöd számára szimpatikus és érdekes, ha folyton gyermekedről posztolsz. Megoldás lehet azonban, ha olyan beszélgetéseket, csoportokat hozol létre, amelyekben csak közvetlen ismerőseid vannak, így velük változatlanul könnyedén megoszthatod, amit szeretnél.
Természetesen nem kell feltétlenül arra gondolni, hogy bárki rossz célokra akarná használni gyermekek képeit. Mégis több szempontból is jobb, ha a szülő tudatos posztjait illetően. Hiszen, ami egyszer kikerül a világhálóra, azt nehéz onnan eltávolítani.
