Köztudott, hogy a menstruációt megelőző héten a nők hajlamosabbak a tőlük megszokottól eltérően viselkedni. Néhányaknál olyan erősen jelentkeznek a havi vérzés előtti tünetek, hogy az megzavarja a mindennapi életvitelt. Mi okozhatja ezt a viselkedésbeli változást, valamint azok erőteljes megélését? Cikkünk a premenstruációs diszfóriás zavart mutatja be.
A menstruációs időszakot megelőző héten számos nő tapasztal olyan fizikai és érzelmi tüneteket, mint a szorongás, a fokozott ingerlékenység, a mellérzékenység, a puffadás, valamint a megnövekedett étvágy. Ezek a biológiailag megalapozott változások mindenkinél különböző intenzitással jelentkeznek, és egyes esetekben – körülbelük 3-5 százalékban – olyan súlyosak, hogy azt már a premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) kategóriájába soroljuk.
A PMDD-t jellemző tünetek más pszichiátriai betegségnek nem tudhatóak be, épp ezért külön diagnózisként került be a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvébe , azaz a DSM-5-be.
A tünetek a menstruáció előtti héten jelentkeznek és olyan erőteljesek, hogy megnehezítik a mindennapi teendők ellátását.
Mindez a vérzés kezdetétől számított néhány napon belül javul, majd az azt követő hetekben minimális intenzitásúvá válik vagy teljesen megszűnik. Ahhoz, hogy megértsük, mi okozza a tüneteket, először meg kell ismernünk a menstruációs ciklus folyamatát.
A menstruációs ciklus
A menstruáció a méhnyálkahártya bizonyos időközönként történő leválása, amely hormonok kölcsönhatására történik. A tüszői szakasz a menstruáció első napjától a peteérésig, azaz az ovulációig tart. Ekkor a hipotalamusz gonadotropin felszabadító hormont, GnRH-t választ ki. Ez indítja be azt a kört, melynek eredményeként a petefészek elkezd éretlen petesejtet tartalmazó tüszőket termelni. A ciklus 10-14. napja környékén az egyik fejlődő tüszőből egy teljesen érett petesejt alakul ki. A petesejt érése mellett ebben az időszakban a méhnyálkahártya is változáson megy keresztül. A ciklus első fázisában az ösztrogénszint emelkedésének köszönhetően megvastagszik, így készülve fel a megtermékenyített petesejt befogadására.
A magas ösztrogénszint hatására továbbá a luteotróp hormon – LH – szintje is emelkedik, ami végül peteréréshez, más néven ovulációhoz vezet. Az ovuláció során egy petesejt kilökődik a tüszőből, majd a petevezetéken keresztül a méh felé halad, hogy a spermiumok megtermékenyítsék. Az ovuláció a menstruációs ciklus közepén történik, és amennyiben a petesejt egy napon belül nem termékenyül meg, elpusztul.
A hátramaradt üres peteburok sárgatestet képez. Ez egy belső elválasztású mirigy, mely túlnyomórészt progeszteront termel. Elsődleges funkciója, hogy a megvastagodott méhnyálkahártyát előkészítse a megtermékenyített petesejt befogadására. Amennyiben a petesejt nem termékenyült meg, úgy a sárgatest felszívódik, ez pedig az ösztrogén és a progeszteron szintjének csökkenéséhez vezet. Utóbbi okozza a menstruációt, mely alatt a méhnyálkahártya kilökődik. A ciklus ezután megismétlődik.
Tekintettel a női testben végbemenő összetett folyamatokra és a hormonszint folyamatos fluktuációjára, nem meglepő, hogy a nők viselkedésében és közérzetében is ennek megfelelően változások lépnek fel.
Az, hogy a tünetek rendre a sárgatesti szakaszban jelentkeznek, arra utal, hogy a hormonális fluktuáció kulcsfontosságú összetevő.
A PMDD-vel élő nők azonban sokkal intenzívebben tapasztalják meg ezeket, különösen az érzelmi reakciókat és a hangulatingadozást. A következőkben ezen affektív változások hátterében álló lehetséges mechanizmusokat mutatjuk be.
Premenstruációs diszfóriás zavar magyarázata
Ennek az összetett folyamatnak valószínűleg része a szerotonin, amely az agy egyik ingerületátvivő anyaga, és döntő szerepet játszik a hangulatszabályozásban. A menstruáció előtt erőteljes érzelmi változásokat tapasztaló nőknél atipikus a szerotonin terjedése, alacsonyabb a receptorok sűrűsége, valamint a ciklust megelőző a héten csökkent a szerotonin szintje. Nem meglepő tehát, hogy a tünetek kezelésére gyakran használnak olyan antidepresszánsokat, melyek a szerotonint célozzák meg. Számos tanulmány támasztja alá ezek sikerességét.
Egyes, az agyban végbemenő változásoknak is kiemelt szerepe van a PMDD-ben.
Az egyik legfontosabb struktúrának az amygdala mutatkozik, ami az érzelmi információkra irányuló figyelem és éberség szabályozásában résztvevő hálózat kulcsfontosságú összetevője, illetve számos szorongásos zavarban mutat túlműködést. A menstruáció előtti héten a tünetmentes nők körében magasabb amygdala aktivitást figyeltek meg a negatív ingerekre, mely a PMDD-vel érintetteknél azonban még magasabbnak mutatkozott. Az amygdalán túl a prefrontális kéreg is érintett lehet. Ez a régió a hangulat, a szociális viselkedés és az impulzuskontroll szabályozásában, illetve a döntéshozatalban vesz részt. Kutatások azt állapították meg, hogy a PMDD-vel érintettek az érzelemszabályozás során alacsonyabb kérgi aktivitást mutatnak, ez azonban egyedülálló módon megnövekszik a negatív ingerek megsejtése során. Továbbá a hormonális ingadozások és az ingerületátvivő anyagok közötti kölcsönhatás befolyásolhatja a prefrontális kéreg működését, ezzel hozzájárulva a PMDD tüneteinek kialakulásához.
(Lehetséges) gyógymódok
A PMDD súlyos állapot, a tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Sokszor mi, nők is kevés információval rendelkezünk saját ciklusunk működéséről, ezért érdemes elkezdeni figyelni saját testünk jelzéseit. Ahogy hormonjaink hatással vannak közérzetünkre, úgy életmódunk is hatással van testünk működésére: ezért fontos figyelembe venni a ciklus különböző szakaszait a táplálkozás, a testmozgás és a pihenés tekintetében. Mindenképpen érdemes a háttérben álló okokat és a gyógyszermentes kezelési lehetőségeket felfedezni szakember közreműködésével. Amennyiben ezek nem válnak be, a nőgyógyász gyógyszeres kezelést is ajánlhat: szerotonint célzó antidepresszánsok, valamint hormonális fogamzásgátlók is a rendelkezésünkre állnak. Emellett a már létező és depresszió kezelésében használatos kognitív-viselkedés terápia igen hatásos lehet. A menstruáció előtt megélt érzelmi- és fizikai tüneteket, amennyiben azok nehézséget okoznak, ne fogadjuk el normálisnak, hanem nyugodtan kérjünk segítséget!
A szerző Hajdók Fruzsina, az MCC-Mindset Pszichológia Iskola hallgatója
Bixo, M., Johansson, M., Timby, E., Michalski, L., & Bäckström, T. (2018). Effects of GABA active steroids in the female brain with a focus on the premenstrual dysphoric disorder. Journal of Neuroendocrinology, 30(2), e12553. https://doi.org/10.1111/jne.12553
Hantsoo, L., & Epperson, C. N. (2015). Premenstrual Dysphoric Disorder: Epidemiology and Treatment. Current Psychiatry Reports, 17(11), 87. https://doi.org/10.1007/s11920-015-0628-3
Hawkins, S. M., & Matzuk, M. M. (2008). The Menstrual Cycle. Annals of the New York Academy of Sciences, 1135(1), 10–18. https://doi.org/10.1196/annals.1429.018
Lanza di Scalea, T., & Pearlstein, T. (2019). Premenstrual Dysphoric Disorder. Medical Clinics of North America, 103(4), 613–628. https://doi.org/10.1016/j.mcna.2019.02.007
Petersen, N., Ghahremani, D. G., Rapkin, A. J., Berman, S. M., Liang, L., & London, E. D. (2018). Brain activation during emotion regulation in women with premenstrual dysphoric disorder. Psychological medicine, 48(11), 1795–1802. https://doi.org/10.1017/S0033291717003270
Reed, B. G., & Carr, B. R. (2000). The Normal Menstrual Cycle and the Control of Ovulation. In K. R. Feingold, B. Anawalt, M. R. Blackman, A. Boyce, G. Chrousos, E. Corpas, W. W. de Herder, K. Dhatariya, K. Dungan, J. Hofland, S. Kalra, G. Kaltsas, N. Kapoor, C. Koch, P. Kopp, M. Korbonits, C. S. Kovacs, W. Kuohung, B. Laferrère, … D. P. Wilson (Szerk.), Endotext. MDText.com, Inc. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279054/
Tiranini, L., & Nappi, R. E. (2022). Recent advances in understanding/management of premenstrual dysphoric disorder/premenstrual syndrome. Faculty Reviews, 11, 11. https://doi.org/10.12703/r/11-11