Mentális egészség felértékelődése az Olimpiai mozgalom tükrében

Az élsport világában a fizikai teljesítmény mellett egyre nagyobb figyelmet kap a mentális egészség. Az olimpikonok hatalmas nyomás alatt készülnek és versenyeznek, miközben elvárásként nehezedik rájuk a folyamatos csúcsteljesítmény, a médiafigyelem és a személyes áldozatok sora. Az elmúlt években számos sportoló osztotta meg nyíltan a mentális kihívásaival kapcsolatos tapasztalatait, ami rávilágított arra, hogy a mentális jóllét támogatása elengedhetetlen a hosszú távú siker és egészség érdekében.

Az élsportolók mentális egészségének megítélésében paradigmaváltásnak lehetünk szemtanúi, amelyben az elmúlt két olimpia történelmi jelentőségűnek mutatkozik. Tokióban Simone Biles több milliárd néző figyelmétől kísérve lépett vissza a versenyzéstől mentális egészségének védelme érdekében. Egy évvel később a teniszcsillag Naomi Osaka cselekedett hasonlóan, de a következő években megannyi sportoló vallott az élsport okozta mentális nehézségekről. Nyíltan vállalja Michael Phelps, Noah Lyles vagy René Holten Poulsen depresszióját, poszttraumás stressz szindrómáját vagy figyelemzavarát.

A párizsi Olimpián a paradigmaváltás kézzelfogható, látható és jól működő gyakorlatban öltött testet, és megannyi szolgáltatással, képzéssel, edukációval próbálták támogatni a versenyzőket, edzőket, szakembereket a szervezők.

A mentális egészség fontosságának felismerésében két világszervezet élen jár. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) és az Egyesült Államok Egyetemi Atlétikai Szövetsége (NCAA) is felismerte a problémát, és átfogó cselekvési terveket dolgoztak ki a sportolók mentális egészségének védelmére. Az IOC többek között mentálhigiénés forrásokat, szakértői támogatást és prevenciós programokat biztosít az olimpikonok számára, míg az NCAA a fiatal egyetemi sportolók mentális egészségének fejlesztésére koncentrál megelőző stratégiák és hozzáférhető támogatási rendszerek kiépítésével.

A mentális tényezők szerepének növekvő elismerése az olimpiai teljesítményben, valamint az olimpikonok számára nyújtott pszichológiai támogatás előtérbe kerülése indokolja, hogy a témát mélyebben megismerjük és hazai specialitásokra és a magyar kultúrára adaptálva alkalmazzuk. Kiváltképpen annak tükrében, hogy a versenytársaink nagy lépéseket tesznek az ügyben, felismerve az eredményességben megjelenő vitathatatlan potenciálját a mentális egészség fontosságának.

Definíciók

Egészség

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséget „a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapotaként határozza meg, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányaként.” Ez a meghatározás hangsúlyozza az egészség holisztikus jellegét, amely nemcsak a betegség vagy rendellenesség hiányát jelenti, hanem a jóllét érzését is az élet minden területén, beleértve a testi, lelki és szociális aspektusokat. Elismeri, hogy az egészséget különféle tényezők befolyásolják, például a genetika, az életmód, a környezet és a társadalmi meghatározók.

Mentális egészség

A jóllét olyan állapota, amelyben az egyén felismeri saját képességeit, képes megbirkózni az élet normál stresszhelyzeteivel, hatékonyan dolgozik és hozzájárul közössége életéhez.² A mentális egészség személyes és szubjektív, és a következőket foglalja magában:

1. Belső jólét érzése
2. Összhangban lenni saját értékeinkkel
3. Békében lenni önmagunkkal és másokkal
4. Pozitív és optimista életszemlélet

Mentális egészséget veszélyeztető tünetek

A személy által észlelhető negatív gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázatok, amelyek szorongást és/vagy működési nehézségeket okozhatnak. Ideértve a sportteljesítmény-romlás jelenségét is.

Mentális zavarok

Olyan klinikailag értelmezhető jellegzetességek, amelyek az egyén gondolkodásában, érzelemszabályozásában vagy viselkedésében bekövetkező – a gondolkodás, érzelmi élet és viselkedési működés alapját képező pszichológiai, biológiai vagy fejlődési – folyamatok diszfunkcióját tükrözik. Jelentős szenvedésnyomással és a személyes, családi, társadalmi, oktatási, munkahelyi vagy más fontos életterületeken jelentkező károsodással járnak, és olyan klinikai kritériumok alapján diagnosztizálhatók, mint a DSM-5-TR.¹

Mentális egészség kontinuum

A mentális egészség kontinuuma egy olyan modell, amely leírja az egyének mentális egészségi állapotának spektrumát az optimális mentális jólléttől a súlyos mentális betegségig. Fontos megjegyezni, hogy mindenki másképp tapasztalja meg a mentális egészséget, és hogy egyéni helyzetük a kontinuumon idővel változhat. Ezenkívül a mentális egészség kontinuuma nem lineáris modell, egy személy életkortól, élethelyzettől, aktuális életeseménytől függően változtathatja pozícióját.⁴

Prevalencia és tudományos bizonyítékok

A mentális egészségügyi problémák gyakoriak a magas szintű sportban, és előfordulásuk aránya hasonló az általános népességéhez. Kutatások szerint az elit sportolók 34%-a és a korábbi sportolók 26%-a tapasztalt már szorongásos vagy depressziós tüneteket².

Az NCAA nagyívű vizsgálata szerint a hallgató-sportolók 22,3%-a volt depresszió, 12,5%-a szorongás és 8%-a alacsony önértékelés kockázatának kitéve. A depresszió és az önértékelés tekintetében nem találtak szignifikáns különbségeket a nem, az akadémiai státusz és a sportág szerint, azonban a szorongás állapot- és vonásdimenzióiban szignifikáns különbségek mutatkoztak a nemek között. A depresszió és a szorongás kockázata jelentős összefüggést mutatott a női sportolók körében, akik nagyobb kockázatnak voltak kitéve. A depresszió és a szorongás jelen van a hallgató-sportolók körében, függetlenül attól, hogy milyen sportágban vesznek részt. Noha a női sportolók nagyobb kockázattal szembesülnek, minden hallgató-sportoló számára előnyös lenne a validált, mentális egészségügyi szűrővizsgálatok és sportpszichológiai és pszichoterápiás foglalkozások bevezetése.⁵

A mentális egészségügyi problémák hatása a sportolókra enyhétől a súlyosig terjedhet, markánsan csökkentve az adott sportoló teljesítményét, fokozva a sérülésveszélyt, lassítva a 3 felépülést, és sok esetben az általános életminőség súlyos romlását okozva. Továbbá súlyos mentális betegségek esetén a sportoló ellehetetlenül a teljesítéstől, vagy önmaga képtelensége miatt vagy a környezete szankcionálása következtében.⁷ A leggyakoribb élsportolókra jellemző mentális zavarok és betegségek listája¹:

1. alvászavarok és alvással kapcsolatos problémák
2. major depressziós zavar és depressziós tünetek
3. öngyilkosság
4. szorongás és kapcsolódó rendellenességek
5. poszttraumás stressz zavar és más trauma alapú rendellenességek
6. evészavarok
7. figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD)
8. bipoláris és pszichotikus rendellenességek
9. sporttal összefüggő agyrázkódás
10. szerhasználat és szerhasználati zavarok
11. szerencsejáték-függőség és egyéb viselkedési addikciók

Mentális egészség az Elit Élsportban

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) 2018. november 12–14. között Lausanne-ban, Svájcban szakértői találkozót szervezett, amelynek célja volt az élsportolók mentális egészségi tüneteivel és zavarainak kezelésével kapcsolatos tudományos szakvélemény alkotása. A résztvevők elemezték a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat a releváns szakirodalmak feldolgozása révén, és konszenzusos állásfoglalást fogalmaztak meg a klinikai gyakorlat, valamint az egyéni és rendszerszintű beavatkozások számára, amelyek célja az élsportolók mentális egészségének javítása. Továbbá:

1. A szakirodalom áttekintése az élsportolók mentális egészségi tüneteinek és zavarainak előfordulásáról, diagnózisáról és azok sportteljesítményre gyakorolt hatásáról.
2. A szakirodalom áttekintése és ajánlások megfogalmazása az élsportolók mentális egészségi tüneteinek és zavarainak nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelésére.
3. Ajánlások kidolgozása arra vonatkozóan, hogyan lehet minimalizálni a sportkörnyezet negatív hatásait az élsportolók mentális egészségére.

A dokumentum tanúsága szerint a mentális egészség az élsportolók jóllétének és teljesítményének szerves része, amelyet nem lehet elválasztani a fizikai egészségtől. Az élsportolók mentális egészségi állapotának felmérését és kezelését ugyanolyan alapvetőnek és hozzáférhetőnek kell tekinteni, mint bármely más orvosi ellátásukat¹.

A vizsgálóbizottság ténymegállapítása nyomán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság komoly elköteleződést tett és kiemelt projektjei közé emelte a mentális egészség fontosságát. A tokiói és a párizsi Olimpia közti időben elkészítették, majd Párizsban megvalósították a sportolók mentális egészségének védelmében alkotott intervenciós csomagot³.

IOC Mental Health Action Plan

A Mentális Egészség Akcióterv³ hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az atléták mentális egészségügyi igényei ugyanolyan fontosak a teljesítményük és jóllétük szempontjából, mint a fizikai egészségük megléte és annak biztosítása. A jó mentális egészség sokkal többet jelent, mint a mentális tünetek vagy rendellenességek hiánya. Az akcióterv vállalása szerint öt markáns területen kell a következő években fejlődnie az Olimpiai mozgalomnak.

1. Kultúra és vezetőség

Vezető szerepvállalás a mentális egészség és jólét fontosságát elismerő politikai környezet megteremtésében.

2. Mérőeszközök és kutatás

A mentális egészséggel kapcsolatos kutatások előmozdítása a professzionális sportolók és más alulkutatott csoportok körében, figyelembe véve a kulturális különbségeket.⁸ Elismerve, hogy a bizonyítékokon alapuló megközelítések alapvetőek a mentális egészség javítását célzó kezdeményezések sikeréhez.

3. Mentális problémák meglétének csökkentése és a jóllét javítása

A mentális egészséggel kapcsolatos ismeretek javítását, a stigma csökkentését, a sportspecifikus stresszforrások kezelését célzó szakértői vezetésű, személyre szabott eszközök és módszerek fejlesztése, továbbá rendszerszintű intervenciók működtetése.

4. Az ellátás javítása

A pszichológiailag biztonságos sportkörnyezetek létrehozása, amelyek csökkentik a segítségkéréshez vezető akadályokat. A szükséges további támogatás korai felismerésének támogatása és a megfelelő ellátási utakon való hozzáférés biztosítása. A prevenció előnyben részesítése rendszerszintű intervenciók révén.⁹

5. Hozzáférés javítása a sporthoz

A mentális egészségi előnyök népszerűsítése és támogatása, amelyeket az emberek és közösségek, a sporthoz és az Olimpizmushoz való hozzáférés révén tapasztalnak.

Minden sportolónak „emberi joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, beleértve a biztonságos verseny- és edzéskörnyezetet is.”² Az egészségügyi szakemberek kötelessége, hogy hatékony és korai beavatkozásokat helyezzenek előtérbe, melyek kezelik a mentális egészségügyi problémákat, elősegítik az általános jóllétet, támogatják a fenntartható teljesítményt, és csökkentik a mentális egészségügyi krízis kockázatát.

A sportszervezeteknek törekedniük kell az interdiszciplináris mentális egészségügyi támogatórendszerek kiépítésére. Ez magában foglalja a mentálhigiénés szakemberekhez való hozzáférést, tanácsadási szolgáltatásokat és a sportolók, valamint a szakmai stáb számára biztosított oktatást a stigma csökkentése érdekében.

Megvalósítás: 2024. Párizs

A 2024-es párizsi olimpián a Nemzetközi Olimpiai Bizottság minden eddiginél átfogóbb mentálhigiénés és biztonsági kezdeményezéseket, szolgáltatásokat és infrastruktúrát biztosított a modern kori Olimpiák történetében. Négy innovatív gyakorlat bevezetésével igyekeztek segíteni a megnövekedett mentális terheléssel szembenéző atléták és kísérőik életét az Olimpia ideje alatt.

Az online megjelenő abuziv tartalmak elleni első védelmi vonalat egy mesterséges intelligencia alapú kiberbántalmazás ellen védő program alkotta, amely minden, a párizsi olimpiai és paralimpiai játékokon versenyző sportolóra kiterjedt. A rendszer több mint 2.4 millió bejegyzést monitorozott élőben, amelyek kikerültek az X, Instagram, Facebook vagy a Tiktok felületeire. Összesen 152.000. ártalmas posztot jelölt és abból 102.000. ténylegesen sértő, bántó kommentet semlegesített a rendszer. Mindezek 8900 különböző felhasználótól érkeztek a sportolók, edzők vagy szakemberek felé. Összesen 353 az Olimpián résztvevő személy kapott direkt fenyegetést, amelyet a helyszínen kezeltek⁶.

Az olimpiai faluban a résztvevők mentális nyugalmáról, regenerációjáról és a sportolók biztonságos helyéről a Mind Zone x Powerade központ gondoskodott. A Mind Zone összesen 148 országból, több mint 1000 sportolót és kísérő személyt fogadott az olimpiai faluban a játékok ideje alatt. Mindezt 92%-os elégedettségi rátával, 2300 virtuális valóság segített meditációs vagy relaxációs gyakorlatot végezve a nap 14 órájában kiképzett személyzet segítségével.⁶

Harmadik intézkedésképpen létrehozták a Mentally Fit Helpline nevű segélyvonalat, amely egy dedikált, független és bizalmas mentálhigiénés tanácsadói szolgáltatás. Ez minden, a 2024-es párizsi olimpiai és paralimpiai játékokra akkreditált sportoló számára elérhető a nap 24 órájában, a hét minden napján, 70 nyelven 2024. július 14. és 2028. július 14. között⁶.

A negyedik biztonsági célkitűzés szerint a játékokon résztvevő Nemzeti Olimpiai Bizottságok és a Nemzetközi Sportszövetségek részéről biztosított és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről kiképzett és akkreditált biztonsági tisztviselő hálózat biztosítja, hogy a szolgáltatások minden sportoló számára elérhetők legyenek, figyelembe véve a kulturális sajátosságokat. Összesen 148 akkreditált jólléti tisztviselő 76 országból támogatta a delegációkat. A munkájukat két NOB biztonsági tisztviselő segítette a helyszínen.

Az intézkedések célja, hogy átfogó támogatást nyújtsanak a sportolóknak a mentális egészségük és jóllétük megőrzése érdekében.

Összefoglalás

Az élsport világában egyre nagyobb figyelmet kap a mentális egészség, mivel a sportolók hatalmas fizikai és pszichológiai nyomás alatt versenyeznek. Az elmúlt években számos neves sportoló – például Simone Biles és Naomi Osaka – nyíltan beszélt mentális kihívásairól, ami rávilágított arra, hogy a pszichológiai támogatás elengedhetetlen a hosszú távú siker és jóllét érdekében.

A mentális egészség elismerése jelentős változásokhoz vezetett az Olimpiai Mozgalomban. A 2024-es párizsi olimpián a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olyan programokat és szolgáltatásokat vezetett be, amelyek célja a sportolók mentális támogatása, beleértve a szakértői segítségnyújtást, oktatási kezdeményezéseket és prevenciós stratégiákat.

A mentális egészség fontosságát az IOC mellett más szervezetek, például az Egyesült Államok Egyetemi Atlétikai Szövetsége (NCAA) is kiemelten kezelik. Kutatások szerint az elit sportolók mentális egészségi problémáinak előfordulása hasonló arányban jelentkezik, mint az általános népességben. A szorongás, depresszió, alvászavarok és egyéb mentális problémák jelentősen befolyásolják a sportolók teljesítményét, növelve a sérülésveszélyt és csökkentve a regeneráció hatékonyságát.

A mentális egészség támogatásának prioritássá válása nemcsak az élsportolók jóllétét biztosítja, hanem versenyképességüket is növeli. A magyar sport számára kiemelten fontos, hogy a nemzetközi trendekhez igazodva hazai sajátosságokra szabott stratégiákat dolgozzon ki annak érdekében, hogy a mentális egészség támogatása beépüljön a sportolók felkészítésébe és versenyeztetésébe. Kiváltképpen annak fényében, hogy láthatjuk: versenytársaink a mentális felkészítés területén előttünk járnak. Továbbá, mint kiemelkedő sporteseményeket rendező országnak, szükségszerű a legújabb trendekkel és jövőbeni irányelvekkel behatóan foglalkozni a jövőbeni sikerek érdekében.

A szerző az MCC–Mindset Pszichológia Iskola oktatója.