Sokat hallani arról, hogy a házasságok egy jelentős része válással végződik, így elgondolkodtató, mi is állhat ennek a jelenségnek a hátterében. Azonban mielőtt még két ember véglegesen eldöntené, hogy külön folytatják-e életüket, léteznek különböző megoldási módok. A válást két oldalról lehet megközelíteni: vagy ahhoz lehet hozzásegíteni a párokat, hogy ne ez a lépés legyen a megoldás számukra, vagy segíteni őket abban, hogy minél pozitívabban búcsúzzanak el egymástól. Milyen alapvető különbségek vannak a párterápia és a válási mediáció között?

A konfliktusok során az egyik alapvető probléma az, hogy a legtöbben ezeket a különbözőségeket nem mint fejlődési lehetőséget értelmezik, hanem egy negatív eseményként tekintenek rájuk, amelyeket minél előbb meg kell szüntetni. A párkapcsolatok esetében az elégedettség mértékének csökkenése egyre több konfliktushoz vezethet, míg fordítva is igaz, a megoldhatatlannak látszó ellentétek növelik a párkapcsolati elégedetlenséget.

Családterápia vagy mediáció?

A család- és párterápia, valamint a mediáció mint két, kommunikáción alapuló segítő módszer a konfliktusban álló felek álláspontját figyelembe véve próbálja a saját eszköztára segítségével megoldani a konfliktusokat. A kitűzött cél azonban a két módszer esetén eltérő. 

A párok között az egyik leggyakoribb elakadás a konfliktuskezelés nehézsége. Gyakorta hangzik el, hogy „Elbeszélünk egymás mellett”, „Mintha más nyelvet beszélnénk” vagy „Nem tudjuk rendezni a problémáinkat, mert csak veszekedés a vége”. A különböző konfliktuskezelési megoldások és

az eltérő kommunikációs stílusok csak elmélyíthetik az ellentéteket.

Ameddig ezek a mondatok elhangzanak, a felismerés megtörténik és a megrekedést család- vagy párterapeuta segítségével igyekeznek megoldani, van esély arra, hogy a konfliktus külső segítséggel megoldhatóvá válik. A kapcsolati konfliktusok megoldásának egyik módja így tehát az egyéni, család- vagy párterápia lehet. Ez azonban csak abban az esetben járható út, ha a pár, a házastársak, a család motiváltak kapcsolatuk jobbá tételére, részt venni a terápiás folyamatba, így egy boldogabb, élhetőbb és elégedettebb közös életet teremtve maguknak.

Akkor azonban, ha a probléma hosszú időn át, akár hónapokig vagy évekig fennáll, és a pár tagjai már fokozatosan eltávolodtak egymástól érzelmi és fizikai szempontból is, így nem motiváltak arra, hogy kapcsolatukat megjavítsák, sok esetben a terápia már nem jelenthet megoldást. Ebben az esetben a pár a válási szándék kimondásával vet véget a lelki fájdalmat okozó helyzetnek. Ha a pár egyik vagy mindkét tagjának célja a kapcsolat lezárása, az egymástól való barátságos elválás és a válás polgári peres eljárás útjára való terelése, a válási, párkapcsolati mediáció lehet számukra a megfelelő módszer.

Még a párterápia középpontjában a kapcsolat jobbá tétele áll, addig a mediáció feladata, hogy lehetővé tegye a békés elválást.

Mi is az a mediáció?

Korábbi cikkünkben itt olvashatnak részletesebben a mediációról. A mediáció a mediare, „középen állni, közvetíteni” szóból ered, amely egyfajta alternatív konfliktuskezelési eljárásként értelmezhető. Bár a módszer Magyarországon még viszonylag ismeretlen, de egyre inkább a köztudatban is megjelenik, hiszen számos területen lehet alkalmazni, legyen szó akár családon belüli, iskolai konfliktusról vagy igazságszolgáltatásról. A mediáció folyamata abban segíti a párokat, hogy

békés módszerekkel, egyenrangú felekként, egymást tisztelve fejezhessék be párkapcsolatukat

úgy, hogy szülőként a jövőben is számíthassanak egymásra, a gyermek érdekeit figyelembe véve. Szerencsés esetben a mediátorok edukatív, facilitátori és közvetítői szerepet töltenek be a házastársak között. Ezáltal a korábbi destruktív konfliktuskezelési mód konstruktívvá szelídülhet, és olyan megállapodás születhet kettejük között, ami a közösen elfogadott tételeket tartalmazva a megegyezést jelenti számukra. Mivel a konfliktus kezelésében az egymással szemben álló feleken túl egy segítő, a mediátor is részt vesz, érdemes nemcsak a segítő folyamatban részt vevő személyeknek, hanem a segítő szakembernek is tisztában lennie a saját, konfliktussal kapcsolatos hiedelmeivel, elképzeléseivel. A mediátor hiedelme, hitvallása, a konfliktussal kapcsolatos nézőpontja igen nagy befolyással bírhat a mediáció folyamatára.

Mikor alkalmazható a válási mediáció? Mik ennek a feltételei és mikor nem ez a jó választás a konfliktusok rendezésében? Cikksorozatunk következő részében erről lesz szó.

 

Felhasznált szakirodalom: Barinkai, Zs., Bártfai, J., Dósa Á., Gulyás K., Herczog M., Horváth É., Kutacs M., Lovas Zs. (2006). A mediáció. A közvetítői tevékenység. HVG-orac Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest Janowszky S. és Nagyné Janowszky K. (2012). Mediáció: egy újszerű és ésszerű konfliktuskezelési eszköz. Új pedagógiai szemle, 62. évfolyam. 7-8. sz. 240-256 Kozékiné Hammer, Zs. (2014). A válási mediáció, avagy a párkapcsolat befejezését segítő humánus módszer bemutatása. Alkalmazott Pszichológia, 14(2), 79-101.